Drift, avagy autóval miként kell kilinccsel előre haladni

Csúsztatásból jeles!

 

Az egyik legfiatalabb, japán eredetű, autósport a drift, amely Európát néhány éve hódította meg. Hazánkban is gyorsan népszerűvé vált, tavaly két bajnokságot is rendeztek nálunk, az öreg kontinens egyik legjobb driftere pedig Kerényi Ádám.

Az angol eredetű drift szó témához tartozó jelentése sodródás, csúsztatás. Drifteléskor úgy közlekednek a kanyarokban, hogy a jármű nem a megszokott módon fordul, hanem keresztben csúszik. Az első kerekek a csúszás irányába néznek, a hátsó gumik pedig füstölnek a túlpörgéstől. Ezt a közlekedési módot hívják az autósportban kilinccsel előre stílusnak. A verseny abból áll, hogy a résztvevőknek a kanyargós pályán minél többet kell keresztben autózni, túlpörgő hátsókerékkel. Az autó pontos irányítása a pilóták célja, ennek a precízségét mutatja, hogy időnként centikre közelítik meg a pályát szegélyező korlátot, bójákat.

A kezdetek

A drift kezdete az 1960-as évek Japán hegyeibe vezethető vissza, mikor a kanyargós, koszos hegyi utakon azzal versenyeztek egymással a fiatalok, hogy ki ér el gyorsabban egyik pontból a másikba, ezt hívták zokunak. A gyorsaság mellett a látvány is kezdett fontossá válni, ez pedig egy japán autóversenyzőnek és az akkoriban használatos, nehezen melegedő versenygumiknak volt köszönhető. A túlpörgő kerekekkel látványosan versenyző Kunimitsu Takahashi gyorsan népszerűvé vált a feljavított szériaautók mezőnyében (túrakocsi). Látta a versenyzését Keichi Tsuchiya, aki eleinte csak a hegyekben és az utcákon száguldozott, majd később ő lett a műfaj alapítója és sikeres autóversenyzője.

 

A gyárak, versenyzők mindenféle eszközt megragadnak arra, hogy felhívják magukra a figyelmet. Ennek köszönhető, hogy a gumigyárak a drift versenyzők részére kifejlesztettek piros, sárga és egyéb, nem a megszokott szürkésfehér színű füstöt kibocsátó gumikat. Ezekkel teszik még látványosabbá a versenyeket.

 

A nagy nevek

Az 1940-es születésű Kunimitsu Takahashi ikonnak számít a felkelő nap országában. A versenyzést motorkerékpározással kezdte, és azért foglalták aranyba a nevét, mert ő volt az első pilóta, aki japánként, japán motorral nyert futamot a gyorsasági motoros világbajnokságon (Németország, Hockenheim, 1961, 250 cm3, Honda RC162). Az akkori pályák, a motoros ruhák és a sisakok biztonsága elmaradt a jelenlegitől, a Man sziget útjain zajló viadal anno ezért még halálosabb volt, mint ma. Takahashi is súlyos sérülést szenvedett itt, ám felépülése után visszatért a motorversenyzésbe, és négy nagydíj győzelemmel a tarsolyában 1965-ben átnyergelt az autósportra. A túraautó versenyzés mellett a sárvédő nélküli, együléses kocsikkal is harcolt a jó helyezésekért, egy versenyt ment a Forma 1-ben is (1977-ben 9. lett), és sportkocsi viadalokon is sikeres volt. Hatvanévesen akasztotta szögre a bukósisakot, jó ideje pedig az egyik legfejlettebb technikát felvonultató sportkocsi bajnokságnál (Super GT széria) tevékenykedik.

A leginkább Drift királyként (Drift King, Dorikin) ismert Keiichi Tsuchiya a tuning autó őrült Daijiro Inadával vitte el az utcákról, hegyekből a zárt pályákra a driftet, és szervezte meg a világ legszínvonalasabb bajnokságát a D1 Grand Prix-t (2001). Vezetéstechnikájáról 1987-ben Pluspy címen film is készült, a videót még ma is inspirációként emlegetik a műfaj legnagyobbjai. Tsuchiya a drift mellett, a „hagyományos” autóversenyzésben is komoly sikereket ért el. Legnagyobb sikerét 1999-ben a Le Mans-i 24 órás viadalon, a Toyota GT-One prototípussal, érte el második helyezettként, és hogy teljes legyen a távol-keletiek öröme, a két pilóta társa is japán volt. Hogy mennyire megbecsülik, mutatja, hogy hollywoodi produkcióban is feltűnt, a Halálos iramban: Tokiói hajsza című filmben. A driftet kiválóan bemutató mozi azon részében látható a kikötőben horgászó mester, amelyben gyakorol a főhős. A film kiválóan megmutatja, hogy az egyszerűnek látszó tevékenység, mennyire nem egyszerű és hogy mennyi gyakorlás szükséges a sikerhez.

Szabályok

A hagyományos autósportoktól az a fő eltérés, hogy nem egymás és a stopperóra ellen megy a küzdelem. Hasonló zsűrizést használnak, mint például a jégtáncban, tornában is. Az eredményt meghatározó négy szempont közül a kanyar kezdeténél mért sebesség a legobjektívebb, itt traffipax mutatja az értéket. Az összképbe a keresztbe menés pontossága, a gumi füstölése, a kanyarvétel energikussága és az egésznek a kisugárzása számít bele. A szög alatt azt értik, hogy a kocsi milyen szögben csúszik végig a kanyarban – ezt zsűrizik a bírák. Az ív alatt azt az ideális ívet értik, amin végig kell, elviekben, mennie az autónak, miközben egyenletesen, keresztben sodródva halad, korrigálás nélkül. Ha az autó követi ezt, akkor sok pontot kap a pilóta. A pálya azon részeit, ahol a pontozás folyik, bóják mutatják, ha ront, pl. megpördül az autó, akkor a vezető nulla pontot kap.

 

A leghosszabb egyfolytában driftelés rekordját a világ legelső épített versenypályáján (Brooklands, 1907) létesített vezetéstechnikai centrumban hajtotta végre Mauro Calo. A körpályán 2308 métert ment folyamatosan sodródva Mercedes-Benz C63 AMG típusú autójával. A rekord azért lett „csak” ennyi, mert a gumiabroncsot szó szerint elfüstölte a kocsiján.

 

A versenyek úgy zajlanak, hogy a kvalifikáció alapján 32 vagy 16 pilótát páronként összeállítanak, majd egyenes kiesési rendszerben folyik a megmérettetés. A párban végzett driftelést (tsuiso csata) a fent leírtak alapján értékelik, hozzá téve azt, hogy miként védekezik és támad a pilóta.

Sporteszközök

Értelemszerűen hátsókerék hajtású járművek jöhetnek szóba, de létezik összkerékhajtású kategória is. Kezdőknek a széria közeli járművek ajánlottak, a haladóbbak már komolyabban átalakított négykerekűekkel vívják a csatáikat. A legkomolyabb módosítást a futóművek igénylik, leginkább az első futómű, de a jobb súlyelosztás miatt a motor hátrább helyezése és sok más technikai trükk is található az autóépítők tarsolyában. Magyarországon a favorit típus a BMW hármas sorozata, legtöbbször V8-as motorral szerelve és jócskán átalakítva. Az öreg kontinens gyártmányai közül a Volvo régebbi hátsókerék hajtású példányai és a Mercedes-Benz különféle típusai a kapósak. Előfordulnak itthon is amerikai gyártmányok, amelyek természetesen a tengerentúlon igen kedveltek, pl. Ford Mustang, Dodge Viper vagy a Magazinunk 2012/5-ös számában már bemutatott Chevy Camaro. A tengerentúlon a Hyundai Genesis kupé verziója is nyerő gép. A sportág szülőhazájában a hazai típusok kedveltek, ezek a sokszor csak japán belpiacon árult autók (JDM), amelyek – gyakran szürke import útján – jobbkormányosságuk miatt átkerülnek az Egyesült Királyságba. A Toyotánál nemrég történt generációváltás, a legendás drift autó Corolla AE86 kapott utódot, a friss GT86 kétliteres, turbó nélküli motorjával és könnyűségével lesz menő. A világ legnagyobb autógyárának a régebbi választékából a Supra és néhány más japán belpiacos típus jöhet szóba. A Nissannál a 2012/6-os számunkban egekig magasztalt GT-R régebbi kivitelei az álló csillagok, amiknek léteztek hátsóhajtású verziói. Ezeken túl a 350Z, 370Z, a régi ZX sorozat, a 200SX a nyerő autó. A Mazda kínálatából a kezdőknél favorit az MX5, a nem hagyományos motorral szerelt RX7 a drifterek által kedvelt autó. A teljesítmény viszonylagos, a könnyű járgányok már 150– 200 lóerővel is kiválóan szerepelnek, az igazán nagyok között 500 lóerő fölötti teljesítménnyel lehet igazán jól pörgetni a hátsókereket. Az európai élmezőnyben azonban egyre gyakoribbak a 600–800 lóerős autók.

Kerényi Ádám azon ritka magyar autóversenyzők közé tartozik, akik külföldi vállalatok sajtóközleményeiben szerepel. Köszönhető ez annak, hogy a Dotz könnyűfém-keréktárcsát gyártó német cég csapatába tartozik.

Hazai pálya

Itthon abban a szerencsés helyzetbenvagyunk, hogy pár év alatt olyan pilótákat „termelt” ki a hazai mezőny, mint a kétszeres magyar bajnok és kétszeres hazai második helyezett Kerényi Ádám. A fiatalember nemcsak itthon eredményes, hanem külföldön is, a King of Europe (KoE) kétszeres bajnoka és kétszeres második helyezettje.

Ha valaki ilyen szintre szeretne eljutni, ahhoz a tehetség mellett rengeteg gyakorlásra van szüksége, ezt azonban nem az utcákon, hanem az amatőröknek, kezdőknek is egyre több lehetőséget biztosító hazai futamokon, drift edzéseken kell megszerezni.

 

 

Benedek Attila