A Chevrolet Camaro története és visszatérése
Újraélesztés
Mi a közös az alábbi autókban: Ford Mustang, Mini, Fiat 500, Dodge Charger, Chevrolet Camaro? Ezek azok a legsikeresebb retró autók, amelyek az újraélesztés után is jó eladásokat produkáltak.
A Camaro sztorija az 1960-as évek elején kezdődöt a General Motors szárnyai alá tartozó Chevrolet-nél, ahol tervbe volt véve egy négyüléses, könnyű sportkocsi, ami az akkori amerikai méretekhez képest kicsi volt. A vezetőségnek bemutatták a terveket, ám a sportkocsi nem váltott ki semmiféle lelkesedést és elutasították a megvalósítását. A meghatározó újdonság elutasítása hasonlóságot mutat a Renault Espace történetével. A franciáknál az volt a sztori, hogy a Matra magánvállalat elkészített egy egyterű minibusz prototípust, amit bemutatott a Peugeot/Citroën párosnak. Ők nem láttak benne fantáziát, ezért átmentek vele a konkurenciához, így lett a Renault Espace az európai egyterűek legelső képviselője.
Az első rajzok 1963-ból származnak a Projekt XP-836 fedőnevű autóról, a tervezést és a fejlesztést alaposan felgyorsította a később Chrysler megmentőjeként is ténykedő Lee Iacocca. A legendás autóipari vezető keresztül nyomta a Fordon a Mustangot, ami könnyű, négyüléses, az átlagembernek is elérhető árú sportkocsi volt. A vadló indította el az izomautó hullámot, amit az 1970-es évek elején az olajválság és az erős autóknak a biztosítási díjainak az egekbe szökése állított le. A lényeg, hogy az 1964 májusában kijött Fordból az első hat hónap alatt százezer darab kelt el, az első évét pedig közel félmilliós teljesítéssel zárta… Ez elég motiváció volt a tervezők inspirációjának a felpörgetésére. A belső teret George Angersbach rajzolta, a tervezést Henry C. Haga fogta össze.
A Los Angeles-i helyszínelőkben és az NCIS sorozatban is feltűnt a Chevy izomautója. Az izomautó, muscle car elnevezés az 1960-as évek végéről ered, és Amerikában gyártott, kétajtós, hátsóhajtású, V8-as motorral szerelt gyors autót jelöl. A Ford Mustang, Dodge Charger, Chevrolet Camaro, Pontiac GTO és jó pár más típus volt a jeles képviselője ennek a műfajnak.
A nagy nap 1966. szeptember 29., ekkor mutatták be hivatalosan a Camarót. A legenda névadási sztorija is érdekes − párduc, vadmacska, gemini és sok más elnevezést tettek a vezetőség asztalára, míg egy öreg francia szótárban találták rá a megfelelő hangzású, barátot, társat jelentő Camaróra. (A Fordnál egy régi spanyol szótárban bukkantak rá a névre, ami kicsi, garnélarákszerű teremtményt jelentett.) Amikor nyilvánosságra hozták az új Chevy elnevezését, az autós zsurnaliszták kérdezték, hogy mit jelent? A humoros válasz az volt, hogy egy kicsi, gonosz állat, ami vadlovat eszik, így utaltak a Mustangra.
A Camaró technikája meglepően jó volt. Ez hízelgő, mivel Amerikában néhány éve hagyták abba a Lincoln Towncar gyártását, amelynél alvázat használtak. (A létrára hasonlító fémszerkezetet és a rajta lévő karosszériát manapság csak haszongépjárműveken és terepen használatos terepjárókon alkalmazzák pl. Land Rover Defender.) A Mustang, sportautó létére, alvázas technikával készült, a Camaro elöl kapott egy segédvázat, így nagy lett a csomagtartója, és az utastere is tágasabb volt a konkurenciánál.
Az autógyárak költségmegtakarítási szemléletét mutatja az F karosszéria, az F-body története. Ez azt a fémlemezből készült alapot jelenti, amelyre épül az autó, az F jelzésűt használtá a rövidebb, hátsókerékhajtású autóknál. Ezt a vonalat folyamatos fejlesztésekkel a negyedik generációig alkalmazták, amelynek gyártását 2002-ben hagyták abba. Ha ez nem lenne elég, a Camarónak volt egy testvérmodellje, egy másik sportautó, a Pontiac Firebird, ami időnként alig különbözött tőle.
Modellválasztékban és személyre szabhatóságban nehéz volt felülmúlni a Camarót. A belépő szintet a kezdetekkor a 3,8 literes hathengeres jelentette 140 lóerővel, az 1969-es modellévben (1968-ban) az alábbi lóerőkkel volt elérhető a Camaro: 155, 200, 210, 255, 275, 290, 300, 325, 350, 375, 425, 430.
A Fantasztikus négyes mozifilmben az első generációs autó vette fel a versenyt a Porschével. A néhány éves mozisiker előtt jóval, a Telly Savalas által alakított kopasz, nyalókát szopogató nyomozó Kojak filmsorozatban tűnt fel a legenda. Ezt a remek krimi szériát 1973 és 1978 között forgatták.
Ezek, a belépő hathengerest kivéve, nyolchengeres motorokat takartak, és az Amerikában megszokott köbincsben (ci) adták meg a hengerűrtartalmukat. A 4948 köbcentitől induló V8-as masinákat akkoriban még porlasztókkal táplálták, így a húszliteres fogyasztás garantált volt. Az eladási adatok a következőképpen néztek ki 1969-ben: a Rally Sport kifejezést takaró RS-ből 37 773, a Super sportot jelölő SS-ből 33 980, a Z28-ból 19 014 darab kelt el, míg a ZL1-ből mindössze 69.
Ez volt a csúcsidőszak, utána jött a második generáció, amely szintén kedvelt darab lett. A két legerősebb kivitel mellett nem lehet szó nélkül elmenni, ezek a gyűjtők legféltettebb kincsei. A ZL1 jelzésű típust egy kisebb vagyonért (4200 dolláros motor csomagért) lehetett megrendelni. A fókuszban a teljesítmény és a technika állt. A motortérben elhelyezték a 427 köbincses, azaz hétliteres motort, ebből préselték ki a 430 lóerőt és a kisebb teherautóknak is becsületére váló 678 Nm nyomatékot. Amerikában elég lassan tértek át a nehéz öntöttvas motorblokkokról a könnyebb alumíniumra. A Camaro erőműve nagy újdonság volt akkoriban, mert ez volt a márka első könnyűfémből készült motorja. Ezzel mindössze 69 Camarót készítettek. Nulláról 96 km/órás sebességre 5,3 másodperc alatt gyorsult, a kint megszokott negyed mérföldes gyorsulás távot (kb. 402 m) 13,16 mp alatt gyűrte le, míg a célba 177 km/órás sebességgel száguldott be. Akinek pedig ez nem volt elég, az különösebb erőfeszítés nélkül félezer lóerőssé varázsolhatta a ZL1-et.
A sportos imázs nem véletlen, hamar elkezdték nemcsak a nemzeti sportnak számító gyorsulásversenyeken való részvételt, hanem a pályaversenyzést is. Olyan legendás csapat futtatott Camarót, mint a ma is működő Penske, míg Svédországban a második generációs modellel 1975-ben márkakupát rendeztek.
Chuck Norris lassan nálunk is nemzeti hős lesz, a Walker, a texasi kopó filmsorozatban a sárga Chevrolet Camaro is látható volt.
A Camaro 1967-es verziója feltűnt a Hawai Five-O szériában is, amelyet 1968-tól 1980-ig forgattak. Az új szériában is szerepelt, de persze már az új modell. Ennél is izgalmasabb, hogy az eredeti Mission impossible filmsorozatban is látható volt az 1967-es évjáratú kivitel.
Az első széria legendás, de rövid életű volt, 1970-ben jött a látványosabb és szintén karakteres kivitel, amely meglehetősen sokáig, 1981-ig volt porondon. 1973-ban majd öt év múlva felfrissítették mind a külsőt, mind a belsőt. Erre az időszakra, konkrétan 1977-re tehető, mikor a Camaro éves eladása először előzte meg a Mustangét. A Camaro 198 775 darabot teljesített, a Mustang 161 654-et.
1982 és 1992 között jött a harmadik széria, ez arról volt híres, hogy azt a szentségtörést megcsinálták nála, hogy négyhengeres alapmotor került bele. Ez komoly fogyókúrát jelentett, ez a modell 227 kilóval volt könnyebb az előző generációs kivitelnél. A hosszabb gyártási szünet előtt itt Európában látványosnak számító − elnyújtott szappan formájú − kivitel került le a szalagokról. Ezek a gépek a megszokott kupé és nyitott tetős verzióban készültek, a start1992-ben volt, a búcsúra pont tíz év múlva került sor.
Az összekötő kapocs a múlt és jelen között egy film, amely ugyan úgy járt, mint a Camaro, leporolták és újraélesztették. A szuper látványos Transformers ismerős a mozikból, ebben már szerepelt a sárga új generáció, ennek a mozinak is létezett elődje. Az 1976-ban bemutatott Transformers-ben szerepelt a Camaro, amely Bumblebee névre hallgatott és az utódhoz hasonlóan sárga volt.
Az újjászületés első jele 2006-ban volt észlelhető, amikor a Chevrolet kigördített egy tanulmányautót, amely XXI. századi kivitele volt az első generációs modellnek. A masszív, agresszív kinézetű autó azonnal sikert aratott és három év elmúltával már a szalonokban volt a friss Camaro. Meglepő, de Ausztrália nélkül nem létezne az újdonság.
A Chevy anyacége, a General Motors is igyekszik ügyesen gazdálkodni az erőforrásaival. Amerikában és a világ más részein forgalmazott Chevrolet-ek elsőkerék-hajtásúak, a sok száz lóerős V8-as motorral hajtott újdonság pedig a hátsó kerekét hajtja. Ilyen alapú autókat házon belül, a GM ausztrál márkája, a Holden csinál, ezért az ausztráloknál alkalmazott Zeta padlólemezre épült a Camaro. Így rokonságban áll a hátsóhajtású Holdenekkel.
Szimpatikus az egészben, hogy a Chevy elkezdte árulni nálunk is a Camarót, amely remek imázsépítő autó. A baráti áron felül nagyon dögös kinézetet, kiváló menetteljesítményeket kap a vásárló, melyekért máshol jóval drágábban lehet hozzájutni.
A belépő szintű motort a Cadillac-ben is használt 3,6 literes jelenti, ami 323 lóerőt és 377 Nm nyomatékot ad le, ez a kivitel a hazai kereskedésekben elérhetetlen, csak a 6,2 literes, V8-as kapható. Itt már 426 ló erejét és 569 Nm-nyi nyomatékot kell a két hátsókeréknek a talajra vinnie. A motorhoz kapcsolható kézi és automataváltó is. Nem véletlenül ment fel az előző generációk eladása 4,8 millióra, az autó kimondottan baráti árú, felénk 15 millió Ft magasságában van a nyolchengeres vadállat ára. A hazai vámokról és egyéb közterhekről annyit, hogy kint az alapkivitel 23 280 dollártól indul, a nyitott 30 180 dollárba, míg a V8-as kupé 32 280 dollárba kerül. Ezek után érhető a tengerentúli keresettség.
A Chevy komoly hangsúlyt fektet az autó technikájára, ott van például az 1LE csomag, amelyet a megváltoztatott sebességváltó fokozatokkal, sportosabb futóművel, hűtött sebességváltó olajjal, erősebb hátsó differenciálművel szereltek fel. Ez arra jó, hogy a versenypályán való nyüstölést jobban bírja az autó. Igényes, független hátsó futómű került a Camaro alá, ez finom célzás a Ford Mustangnak, ahol még mindig az eredetileg alkalmazott merev tengely frissített kivitelét használják. Ha már a futóműnél tartunk, sokat reklámozzák a villámgyors reakcióidejű, változtatható keménységet biztosító Magnet Ride rendszert. A fő konkurensnél ez sincs. A harc folyamatos, amit bizonyít, hogy az eladási listákon előzés történt, 2010-ben az állás 88 249 db volt, a Mustang ezzel szemben 70 438 darabot adott el, tavaly 81 299 darabbal nyert Chevy, a 73 716 darabos Mustang ellen.
Amerika őshazája a reklámozásnak, ebben a tengerentúlon a legjobbak. Elég régóta nagy figyelmet fordítanak a kinti gyárak arra, hogy az autóik filmekben is feltűnjenek. A Camarót igen jól népszerűsítették a Chevy marketingesei. A filmes adatbázisokat nyilvántartó gyűjtemény több mint ötven oldalon át, részletesen taglalja a Camaro szerepléseit, amiben csak egy porszem a Transformers-ben való megjelenés.
Természetesen a legenda feltámasztásánál a korábban már említett ZL1-et is használták, amikor megalkották az új csúcsmodellt. A ZL1-et beharangozó anyagokban még 550 lóerős volt az autó, a széria kivitel 580 lóerőssé vált. A Chevy a lóerő harcban és végsebesség terén alulmaradt ősi riválisával szemben, mert a Shelby 500 GT 650 lóval leelőzi.
A vesztes sem rossz: 3,9 mp alatt gyorsul 96-ra, a végsebessége 296 km/óra! A nyolchengeres, 6,2 literes motorba Eaton kompresszor tölti a plusz levegőt, így jön ki a 745 Nm nyomaték. Szerencsére elmúltak már a hatvanas évek és a mai autók nagyságrendekkel jobban vezethetők, ma már a nyers erő mellé a tervezők megfelelő futóművet, hajtástechnikát és szilárd karosszériát is odatettek, főleg úgy, hogy a nyitott verzió is elérhető a csúcs erőművel. Így az erő és az útra vitele összhangban van. Ezt mutatja, hogy a legvadabb széria Camaro, a híres-hírhedt Nürburgring versenypálya hosszú körén 7 perc 41,27 másodperc alatt ért végig. A hatalmas kerekekkel, erősített hajtáselemekkel, még dögösebb külsővel rendelkező sportkocsi nemcsak erejével, menetteljesítményeivel veri a kékvérű konkurenseket, hanem 54 995 dolláros árával is.
Benedek Attila