Fókuszban a biztonság
Biztonságos gördülés
A személyautók csak egy szelete a Volvo néven gyártott járműveknek. A svédek élen járnak a teherautók, kamionok, buszok, hajómotorok, áramfejlesztők, rakodó- és munkagépek készítésében is.
A Volvo autógyár létrehozásának az ötlete 1924 nyarán, a stockholmi Sturehof étteremben elköltött tradicionális svéd rákvacsora közben született meg. Az asztalnál Assar Gabrielsson és Gustaf Larsson ültek, akik elhatározták, hogy autókat fognak gyártani.
A svéd ipar már azokban az időkben is magas színvonalú volt, a nyersanyagok is rendelkezésre álltak, ezen felül tehetséges szakemberekben sem szenvedtek hiányt. A hátteret az SKF csapágygyár adta, amelynél Gabrielsson eladási menedzserként dolgozott, ennek a jól menő vállalatnak a vezetői elhatározták, hogy létrehoznak egy autógyárat. A név már adott volt, ugyanis 1911-ben levédették a latin volvere (gördülök) szóból eredeztethető Volvót, mivel az eredeti elképzelés az volt, hogy ezen a néven árusítják a csapágyakat. Ám az ötletet elvetették, maradtak az SKF-nél, így vált szabaddá a Volvo név. A Volvo logójának a vas alkimista szimbólumát, a nyíllal – balról jobb irányba felfelé –átszúrt kört választották, amit a hűtőrácson egy keresztrúd tartott meg középen. Ezt a védjegyet a mai napig láthatjuk az autók elején.
A Volvo biztonságra törekvése szerencsére nem csak jól hangzó reklámszöveg. A biztonságra irányuló fejlesztéseket törésteszteken vizsgálják, ahol bármilyen szögből történő ütközést meg tudnak valósítani.
Az első autó (ÖV4) 1927. április 27-én gördült ki a göteborgi gyárból. A tervezési vezérelv a minél nagyobb biztonság elérése volt, ennek a filozófiának sajnos oka volt: Assar Gabrielsson felesége autóbalesetben halt meg.
Fő a biztonság!
Az 1944-ben piacra került PV modellben már biztonsági üveg volt, amely baleset esetén apró darabokra tört, de a kétüvegréteg között lévő vékony fólia miatt egyben maradt, így nem okozott sérülést. Ennek az évnek a terméke még a biztonsági utasfülke, amely megelőzte a korát.
A Volvo biztonság melletti elkötelezettségét mutatja, hogy a munkatársuk, Nils Bohlin által feltalált hárompontos biztonsági övnek a használatáért más gyáraktól nem kértek licencdíjat, hanem díjmentesen használhatták. Ez a ma is használt övfajta, számtalan emberéletet mentett meg. A következő biztonsági találmányuk a menetiránnyal ellentétes irányba elhelyezhető gyermekülés bevezetése volt, amelyet 1964-ben használtak először. A következő lépcsőt a 960-as típusban alkalmazott hárompontos övjelentette, 1991-ben, amit a tágas limuzinban a hátsó ülés középső utasa kapott meg. Ugyanebben az évben automata magasságállítós biztonsági öv is került az autókba.
A Volvo személyautóin az S jelzés a limuzinokat, vagyis a hagyományos, négyajtós karosszériaformát jelöli. A V jelzést a kombik hátulján találni, C-t a kétajtós kupék és a nyitott autók hordozzák. Az XC betűk a ma különösen divatos szabadidő-autókat jelöli (XC90) vagy a megemelt kombikat XC70.
A 850, 940, 960 típusoknál alkalmazták először a SIPS néven futó oldalütközés-védelmi rendszert. 1995-ben elsőként vezette be és minden modell alapfelszereltsége közé tartozott az oldal légzsák. 1998-ban jött a fejet védő légzsák, amely boruláskor védte hatásosan az autóban ülőket. Hogy ez az esztendő teljes legyen, olyan fejtámlát készített a Volvo, ami megvéd a ráfutásos balesetnél előforduló nyaki sérüléstől (ostorcsapás).
A közeljövő biztonsági trendje a svédek szerint az autó egyik legnagyobb baleseti forrásának, a sofőrnek a „mellőzése”. Ez irányban mostanában is történnek lépések, mert egyre több automata szabályzó rendszert építenek be az autókba, amelyek vész esetén beavatkoznak a vezetésbe, például fékeznek. Ezeknek a rendszereknek a továbbfejlesztett verziója az önmagát vezető autó, amely érzékelői segítségével tájékozódik, és betáplált programjai segítségével reagál a különféle forgalmi helyzetekre. Hogy az önvezető autók minél hamarabb az utcára kerülhessenek, a Volvo szakemberei komplett várost építettek fel, ahol az úttörő technológiát tesztelik. A kísérlet végcélja, hogy 2020 után, az új Volvókban, ne haljanak meg és ne sérüljenek meg súlyosan emberek.
A kocka el van vetve
A svéd vállalat az alapító SKF-től 1935-ben szakadt el, amikor is tőzsdére vitték a márkát, és így került ki a csapágyas anyacég fennhatósága alól. Az 1970-es évektől az autóikra jellemző volt a szögletes forma. A változást a cég életében a terjeszkedés okozta, üzemet hoztak létre Hollandiában, és az 1970-es évek közepén megvették a DAF teherautó márka személyautós üzletágát. Az eredeti külső a biztonsággal elegyítve kellemes párost alkotott, a márka „egyedülléte” 1999-ig tartott, ekkor a Ford 6,5 milliárd dollárért megvette az óriás vállalat személyautós részlegét, amely VolvoCars néven futott.
A Fordnak nagy tervei voltak a svédekkel, a prémium csoportjukba tették, ahol olyan társai voltak, mint a Land Rover, Jaguar és az Aston Martin. Az amerikaiak nagyszabású elképzelései nem jöttek be, a gondokat tetézte a pénzügyi válság, a Ford vezetése pedig meguntaa folyamatos veszteségeket és megszabadult a pénznyelő elit társaságtól.
A svédek joggal aggódtak a nemzeti büszkeségükért, mert előttük zajlott le a Saab – szándékosnak tűnő – csődbevitele és megszüntetése. Ezért bevetettek minden eszközt, hogy ezt elkerüljék, ám ennek ellenére az új tulajdonos a Zhejiang Geely Holding Group lett.
A 2011-ben megjelent kínai tőke felborzolta a kedélyeket, de az idő az új befektetőket igazolta, ugyanis az ázsiaiak sok pénzt szeretnének keresni a Volvóval. Első lépésként elkezdték a fejlesztéseket, amellyel a közeljövőben lecsökkenthetik a gyártási költségeket. Ennek komoly ára volt, mert az autók alapját képező, rugalmasan változtatható padlólemez mellett vadonatúj motorcsaládot kellett kifejleszteniük. Erre azért volt szükséges, mert a „fordos” időszak alatt született modelleknél még Ford padlólemezt és az amerikaiktól származó motorokat használtak, amelyekért jogdíjat kellett fizetni. Ráadásul ezek már nem a legkorszerűbb technikát képviselték.
Az új Volvo XC90, az új padlólemez rendszer, a Drive-E motorcsalád benzines és dízeles modelljének kifejlesztése 11 milliárd amerikai dollárt emésztett fel…
A Volvo nagyságát mutatja, hogy külön cég foglalkozik a márkanév és a logó védelmével. A Volvo Trademark Holdig AB feladata a védjegy oltalmazása, a másolás vagy az engedély nélküli használat elleni fellépés.
Thor kalapácsa
A sokéves munka eredménye tavaly érett be, ekkor mutatták be a vadonatúj XC90-es szabadidő-autót, amely természetesen a kategória legbiztonságosabb járműve. A kiváló ütközésvédelemmel ma már nehéz kitűnni a tömegből, az összetéveszthetetlen egyéni stílust az első lámpákban lévő Thor kalapácsát mintázó LED sor adja. Ezen felül, a skandináv stílusban készült, otthonos utasteret is egyénivé tették pl. a váltókaron lévő üvegborítással, amelyet a leghíresebb svéd üveggyár készít (Orrefors).
A kínaiak józanságát jelzi, hogy a Volvo által kifejlesztett motorokat ők is használni fogják a Geely autókban, nem beszélve a Volvónál lévő szaktudásról, amely segítségével a közeljövőben biztonságos és jobb minőségű autókat tudnak majd gyártani. Az ázsiai befektetők legnagyobb erénye, hogy hagyták a svéd szakembereket dolgozni, nem szóltak bele a szakmai munkába. Ezért a márka előtt fényes jövő áll, a hátteret a tőkeerős Geely biztosítja, a Volvo legnagyobb felvevő piaca az Egyesült Államok és persze Kína, mindkét helyen a szabadidőautók iránt óriási a kereslet.
Az előbb vázolt stratégiával a Volvo gazdaságosan tudja gyártani járműveit, ezáltal megemelheti az eladásait, egyedül is tud boldogulni, és nem kell társulnia más cégekkel. A kiút
egyértelműen a darabszámok növelése, ami a választék bővítésével érhető el, így már komolyabb konkurenciát jelenthetnek a prémium osztályt uraló Audinak, BMW-nek és a Mercedesnek is.
A Volvo FH16 a legerősebb szériagyártású teherautó. A hathengeres 16 literes motorja 750 lóerőt és 3550 Nm nyomatékot teljesít, ezt a típust a nehéz utánfutók vontatása mellett, speciálisan rönkfa fuvarozásra kifejlesztett teherautóknál is használják.
Munkára fel!
A Volvo néven futó rakodó-, aszfaltozógépeket, földgyalukat, úthengereket, bányadömpereket és hasonló munkagépeket a Volvo Construction Equipmentnél kell keresni. Azt, hogy mekkora vállalatcsoportról van szó, mikor a Volvóról beszélünk, a foglalkoztató részlegben dolgozók száma – 19 ezer alkalmazott – is szemlélteti. Kína legnagyobb rakodógépes márkájában 70%-os részesedéssel bíró Volvo az első befektető volt Dél-Koreában, ahol a Samsung építőgépes cégét vásárolta meg.
Hosszú út vezetett azonban idáig, ugyanis a kezdetek egészen 1832-ig vezethetők vissza. Az építőgépes vonal létrejötte Johan Theofron Munktellnek köszönhető, aki az egyik legnevesebb svéd feltaláló volt. Első találmányainak egyike a szövőszék volt, ezen felül ő építette az első svéd gőzmozdonyt és kombájnt is. A tehetséges mérnök cége az 1832-ben alapított Eskilstuma Mekaniska Verkstad volt. Munktell vállalkozása az indulás után száz évvel egyesült a Bolinder testvérek vállalatával, így jött létre a BM néven emlegetett Bolinder– Munktell. A Volvo 1950-ben lépett színre és vásárolta meg a traktorjairól, munkagépeiről híres vállalkozást, 1973-ban Volvo BM-re változott a név, 1995-től használják a Volvo Construction Equipment elnevezést.
A Volvo 1966-tól három számmal jelölte a típusait, ez a módszer 1998-tól változott, onnantól már csak két számot alkalmaztak a betűjelzések után. A számok az autók eltérő kategóriáját jelölik.
A második legnagyobb
A Volvo teherautós divíziójáról érdemes tudni, hogy a világ második legnagyobb haszongépjárműves vállalata. Az első teherautójukat 1928-ban készítették. Ma a göteborgi központú óriáscégnek több mint 19 ezer dolgozója van, és szó szerint a világ minden táján rendelkezik gyártóüzemmel. Éves termelésük meghaladja a százezer fölötti darabszámot.
Ezt a mennyiséget nem egyedül érték el, folyamatosan bővítették a céget, 2000-ben a Renault haszonjárműves részét vették meg, így csatlakozott a Volvóhoz az egyik legismertebb amerikai kamion márka, a Mack. Hét év múlva jött az UD Nissan Diesel, amely a Nissan haszonjárműveket készíti. A növekedés nem állt le, indiai és kínai márkákban is tulajdonosok a svédek.
Buszozás és hajózás
A Volvo elkülönítette a buszos területet és 1968 óta külön cégként üzemel a Volvo Buses, amit a tulajdonosok a világ legnagyobb buszgyárává fejlesztettek úgy, hogy felvásárolták a konkurenseket. Kereken 15 buszmárka tartozik a Volvo Buses tulajdonába, köztük olyan nagy nevek, mint a Leyland Bus, vagy a kanadai Nova Bus. Magyar tulajdonuk is van, a székesfehérvári Alfa Busz Kft. tartozik hozzájuk.
A Volvo Penta a hajósok körében cseng ismerősen, a csónakmotorokat gyártó Penta 1935-ben vált a nagyvállalat tulajdonává. Tevékenységük eredete 1907-ig nyúlik vissza, akkor még motor specialistaként indultak. Kapcsolatukat a Volvóval a szakértelmüknek köszönhetik, mert ők fejlesztették ki az első Volvo személygépkocsi motorját. A Volvo Penta a hajómotorok mellett áramfejlesztőket és az ipar számára különféle motorokat készít. A hajómotor választékról annyit, hogy a horgászcsónaktól a legnagyobb jachtokig mindenféle vízi járművet ki tudnak szolgálni – motorjaik teljesítménye 10 lóerőtől indul, a csúcsot a 2040 lóerős óriás jelenti.
Benedek Attila