Magyarország legelismertebb órakészítő mestere Becsei Áron
Becsei Áront méltán nevezhetjük a világ legismertebb magyar órásmesterének. Ő az egyetlen hazánkfia, akit beválasztottak az AHCI-be, a Független Órakészítő Mesterek Klubjába. A nemzetközi szervezet csakis a legkiválóbb szakembereknek ad bebocsátást berkeibe. Az alig 31 esztendôs fiatalember létrehozta saját márkáját. Igaz, a munka aprólékosságából adódóan, a legtermékenyebb években is maximum 10 darab egyedi időmérő ékszer készül a Bexei-műhelyben.
Becsei Áron harmadik generációs órásmester. Nagyapja, a délvidéki földműves beleunt a paraszti élet sivárságába, ezért Pestre költözött, majd önképzéssel kitanulta az órásmesterséget. Hamarosan széles körben megismerték a nevét, és a fővárosi urak nagy része hozzá vitte javítani óráit. A mesterséget Áron édesapja is folytatta, majd jó értelemben vett megszállottságával fiát is megfertőzte. A fiatalembert azonban már nem elégítette ki a restaurálás és javítás, ő már inkább az építésben látott kihívást.
Egy-egy karóra sokmillió forintba is kerülhet.
− Órák között nőttem fel, és a mai napig is az órák határozzák meg a családi beszélgetések fő témáját. Édesapámmal gyakran jártunk Európa óramúzeumaiba, és volt, hogy több napig bolyongtunk egy-egy hatalmas gyűjtemény között. Persze olyankor is édesapám mesélt, okított, hogy mit nézzek, mire figyeljek, mi az igazi ritkaság. Ő is gyerekkorától időmérők között élt, így nem csoda, hogy hatalmas tudással rendelkezik. Szerencsére ezt örömmel adja tovább – meséli az alkotó, aki természetesen az alapoktól kezdte a szakma elsajátítását. Ha úgy tetszik, végigmászta a szamárlétrát.
− Pályám elején a restaurálások során a miniatűr alkatrészek precíz pótlása sok sikerélményt adott, így mertem belevágni az órakészítésbe, egy komplett óra tervezésébe és kivitelezésébe. Amikor egy meglévő szerkezetbe belehelyeztem az általam újonnan elkészített alkatrészt, és az működni kezdett, az hatalmas örömet jelentett, hát még az, amikor egy komplett szerkezet indult el a kezem által!
Becsei Áron szinte sosem pihen. Ha éppen nem nagyítóval és szerszámmal a kezében ül az asztalánál, akkor újabb és újabb megoldásokon töri a fejét. Szakirodalmat olvas, és elmerül az órakészítés történetében.
Az ókori és középkori kultúrákban még a napfelkeltére esett az első óra kezdete, a dél a hatodik óra végén volt, a Nap tehát pontosan a tizenkettedik óra végén ment le.
Az idő változását már az ókorban is mérték, a legősibb időmérő eszközzel, a napórával.
Először mindig fejben fogan meg egy érdekes mechanika, vagy annak egy része. Ha már kitaláltam, milyen újdonságot szeretnék megvalósítani, akkor következhet a tervezés. Egy üres papírt kell elképzelni, ahol skiccek születnek, majd számítógép segítségével elkezdi megrajzolni az első fogaskerekeket, a hidakat, a csapágyakat. Minden egyes parányi alkatrészt egytől-egyig.
A műhelyből kikerülő órák sikerességét igazolja, hogy valamennyi gazdára lel, pedig még a legolcsóbb remekműve áráért is egy kisebb fővárosi lakást kaphatunk.
Az órakészítést a közvélemény tipikus svájci mesterségnek tartja. Adja magát a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak egy magyar órásnak a nemzetközi piacon?
− Szerencsére már annyira nyitott a világ az internetnek és az utazási szabadságnak köszönhetően, hogy a megfelelő tehetséggel és némi szerencsével is megáldott szakemberek gyakorlatilag bárhova eljuthatnak. Rengeteg kiállítást rendeznek a világ minden táján, melyen az újságíróktól kezdve a pusztán kíváncsi érdeklődőkön keresztül a leendő vevőkig mindenki megtalálhatja a Bexei márkát. Magyarként nehezebb bizonyítani, hogy nem csak Svájcban lehet előállítani a legnagyobb elvárásoknak is megfelelő órát. Mivel alapból maximalista vagyok azonban, ez nekem nem okoz problémát – mondja Áron, aki úgy tapasztalta, sokkal jobban elismerik a munkáját azáltal, hogy egy olyan nemzet szülöttje, ahol tradicionális óragyártásról nem beszélhetünk.
Becsei jól tudja, igen ritka, hogy valaki Svájc területén kívül belekezdjen az órakészítésbe. Neki leginkább a szakmai „titkok” kipuhatolása, az alapanyagok, szerszámok, gépek beszerzése jelent kihívást. Ezekkel alapvetően német és svájci cégek foglalkoznak, ráadásul az újdonságokat horribilis áron mérik. Becsei gyakran nem is talál számára megfelelő szerszámot, így előfordul, hogy hosszú napokig ő maga tervez meg és készít el egy-egy speciális eszközt, amivel aztán néhány óra alatt elvégzi a megfelelő munkálatot az adott alkatrészen.
Az ékszerek, így az ékszerórák is a legértékállóbb műtárgyak közé tartoznak.
Áron rendszerint egyedül tervezi az újabb darabokat, bár édesapja véleményét gyakran kikéri. Az idősebb Becsei ugyanis gyűjtői szemmel jól meglátja, ha valami érdekes lehet, így egy-egy alkatrész tervezésénél néha fia mellé ül, és megbeszélik, miként lehetne az adott részletet a legtökéletesebbre kidolgozni.
Külföldön is megismerik
Áron szerint magyarként, ráadásul független órásként részt venni a világ legnagyobb órakiállításain kihagyhatatlan lehetőség. Ezeken a rendezvényeken sok olyan fontos személlyel találkozhat, akikkel máshol biztosan nem futna össze, vagy akik egyébként talán szóba sem állnának vele. A nevezetes óragyárak tervezőmérnökeivel, vagy híres óragyűjtőkkel esetleg múzeumigazgatókkal való megismerkedés bizony nagyot lendíthet egy-egy szakember karrierjén. A legnagyobb eredményekhez tartozik, amikor valakit nemcsak megismernek, hanem már fel is ismernek. Becsei Áronnak már ez is megadatott.
− Baselben ők jönnek oda hozzám, amióta a Primus órámat kiállítottam – mosolyodik el a fiatal mester.
−A Jaeger Gyrotourbillonjának tervezőmérnöke például napokig nézegette a vitrinben a Primus szerkezetét, utána pedig meg is szólított, hogy beszélgessünk róla. A Glashütte cég vezetői és tervezőmérnökei kisebb tanácskozást hívtak össze a kiállított tárgy előtt, és hosszasan tárgyalták, amit láttak.
Hogyan érik el, hogy az óramutató pontosan mérje az időt?
Becsei komplikált képlettekkel dolgozik, hogy a mechanizmus ne csak működésképes, hanem pontos is legyen. A kerékrendszer áttételeket a billegő lengésszámából kiindulva, és ahhoz méretezve kell kikalkulálni.
A billegőkerék lengésszáma és a gátkerék fogszám meghatározza, hogy a gátkerék mennyi idő alatt fordul meg. Ehhez képest a gátkerék és a másodperckerék közti áttételt úgy kell meghatározni, hogy a másodperckerék egyszer forduljon meg egy perc alatt. Ezután a perc-, segéd- és a másodperckerék közti áttételt kell úgy kialakítani, hogy az 1:60-as legyen. Így fog a perckerék egy óra alatt egyszer megfordulni.
A pontosságot döntően befolyásolja a gátszerkezet elkészítésének minősége, valamint az is fontos, hogy a rugó energiája minél egyenletesebben jusson el a gátszerkezetig.
A pontosságra való törekvés a mechanikus óráknál mindig egy állandó téma. Ezért mindig voltak és lesznek újabb és újabb ötletek, melyek a megbízhatóságot hivatottak elősegíteni. Főleg a zsebóráknál állandó probléma a gravitáció billegőre való hatása, Breguet ennek kiküszöbölésére fejlesztette ki az önmaga körül megforduló ún. tourbillon gátszerkezetet. Becsei Áron ennek a háromtengelyű változatát készítette el karórába építve, kizárólag hagyományos golyóscsapágyakkal.
A Bexei óraműhelyben minden óra egyedileg, megrendelés szerint készül, tehát igen ritkán fordul elő, hogy két vevő igénye teljesen ugyanaz legyen. Ha mégis teljesen ugyanarról a formáról lenne szó, akkor is egyedileg készítik a darabokat, így két teljesen azonos darab nem kerülhet ki Becsei kezeiből. Ha másban nem is, a felhasznált anyagokban (pl. fehér arany, platina, sárga arany stb.) mindig adódnak eltérések, igény szerint pedig egyedi feliratra is van lehetőség. Egyelőre főleg külföldiek lelkesedtek Becsei óráiért annyira, hogy nem sajnálták az anyagi ráfordítást sem. Óragyűjtők és órakedvelő üzletemberek vásárolták meg eddig óráit. Áron nem szeretné siettetni a dolgokat, hiszen belátja, idő kell ahhoz, hogy még szélesebb körben megismerjék a nevét és az óráit. A legjobb reklám pedig, ha már egy Bexei óratulajdonos „hirdeti” a márkát, ami a limitált darabszám miatt lassú folyamat.
Egy ékszeróra elkészítési ideje nyilvánvalóan nagyban függ a szerkezet bonyolultságától. Általában több hónapnyi tervezés után minimum fél évbe telik, míg egy remekmű a megrendelő csuklójára kerülhet. A Primus két évig készült, de a további darabok elkészítéséhez is egy év szükséges ebből a típusból. Ha olyan igény merül fel az ügyfél részéről, amely nem oldható meg egyszerűen, az akár hónapokkal is meghosszabbíthatja a gyártás időtartamát. Az ügyfelek ezzel persze tisztában is vannak, ezért nemigen sürgetik a mestert. A mester nem tud, de nem is kíván több órát készíteni évente 1−10 darabnál. Minden alkatrészt ő tervez és készít, de a jövőben – ha talál megfelelő munkatársat − szeretné a kapacitást növelni. Ezután is csupán 15−25 órára növekedne az éves kapacitás. A Bexei műhelynek tehát továbbra sem lesz azonnal megvásárolható készlete, de a vevők várakozási ideje a felére csökkenhetne. Becsei büszke rá, hogy a Primus a világ egyetlen nem golyóscsapágyas, hanem drágakőcsapágyas, 3 tengelyű tourbillon karórája, ami egyben Magyarország első karórája is. Amikor a tervező megmutatta a még csak papíron létező vázlatokat az egyik elismert AHCI tagnak, akkor az illető azt mondta, ha ezt el is tudja készíteni, és járni fog, a világ valaha élt 20 legjobb órása között tudhatja magát a magyar fiatalember.
Áron nem csupán órásmesternek, hanem művésznek is vallja magát, hivatása egy mérnöki tudáson alapuló kézműves munka. Reméli, hogy aki megveszi az óráját, nemcsak a „jó befektetést” látja benne és nem a széfben tartja, hanem azt élvezi, hogy a karján (asztalán) egy valódi műalkotás ketyeg. Olyan ez, mint egy festmény, amit megrendelésre fest az alkotó, csak kicsit komplikáltabb. Áron szerint nincs rosszabb annál, minthogy a vászon hengerbe tekerve feküdjön sötétben, ahelyett, hogy a falon lógva mindenki megcsodálhatná a tulajdonos legnagyobb örömére. Az óra is akkor él, ha használják. Ha más művészeti ágakkal hasonlítjuk össze, az órakészítésben az is izgalmas, hogy a művészi értéken felül egy funkcionális segítő- szerkezetet ad át az ember, nem „csak” egy műtárgyat.
Kóré Károly