Biocsapdák
Méreg nélkül is hatékonyan védekezhetünk
Télen-nyáron terjesztik a fertőzéseket a lakásokban és gazdaságokban tanyát verő rovarok és rágcsálók. Sokan azonnal a méregflakonhoz nyúlnak, amint meglátnak egy csótányt vagy molylepkét, de mások kifejezetten a vegyszermentes megoldásokhoz ragaszkodnak. Manapság könnyen beszerezhetjük a ragasztócsíkos, az elektromos vagy a mechanikus csapdákat, de akár házi praktikákat is hatékonyan kipróbálhatunk.
A nyári hónapokban kevesen lepődnek meg, ha az el nem fogyasztott őszibarack felett néhány órán belül körkörösen röpködni kezdenek a muslincák. A hívatlan vendégek viszont nem csupán a melegebb évszakokban, hanem egész évben megkeseríthetik az ember életét. A jól fűtött házakban és lakásokban ugyanis hiányzik az a körülmény, amely télen a rovarok pusztulását okozza, a hideg. Ezzel magyarázható, hogy ebben az időszakban kifejezetten gyakran előfordul, hogy az ízeltlábúak bemenekülnek az utcáról az épített környezetbe. A csótány sokféleképpen juthat otthonunkba, és ha egyszer tanyát vert valahol, ott szaporodni kezd. Megjelenésük ellen szükséges óvintézkedés a gyakori takarítás, ami sajnos korántsem elegendő. A rovarok a patyolat tiszta lakásban is gátlástalanul megvetik lábukat, pláne akkor, ha azokat – akaratlanul – mi magunk visszük haza.
A dohos, földszinti lakásokban gyakrabban megjelennek a csótányok, mint egy emeleti ingatlanban.
Mire kell odafigyelni?
A rovarok sokféleképpen kerülhetnek a lakásunkba. Ha egy társasház nyirkos pincéjéből felviszünk valamit a lakásunkba, nem árt előbb alaposan letisztítani. Ha nem vagyunk elég óvatosak, könnyen lehet, hogy a kartondobozban néhány petét is ideális környezetbe juttatunk. Egyes fajok lárvái szívesen töltik napjaikat a számukra táplálékot nyújtó kutyaürülékben. Ha sétánk során véletlenül „aknába lépünk”, ezért is alaposan le kell tisztítanunk cipőnk talpát, nehogy ily módon vigyünk haza kellemetlen lakótársakat. Azokban az üzletekben, melyekben láthatóan nem foglalkoznak túl sokat a pultra kipakolt zöldséggel, nem árt átvizsgálni az áru csomagolását is. Legmegnyugtatóbb az, ha magát a zöldséget is gondosan kiválogatjuk, mielőtt a kosarunkba tennénk.
A nyílászárók megfelelő szigetelése nem csupán a hőveszteség – és az ebből adódó fűtésszámla-növekedés – elkerülése érdekében fontos, hanem a rovarok elleni védekezés szempontjából is. Elég egy parányi rés, és a csótányok, legyek, muslincák, molyok, pókok könnyedén bemászhatnak az ablakon. Ez különösen a társasházak többségében elhanyagolt lichthofra néző ablakok esetén jellemző. Ha a szomszéd konyhája éppen oda néz, valószínűsíthetjük, hogy a gőz formájában kiszálló olaj a kinti falon megragad…
A virágföldet is évente szükséges átnézni, ugyanis egyes rovarfajok ott rakják le petéjüket. Ez ellen régi, bár nem 100 százalékos biztonságot garantáló módszer, ha a földbe egy gerezd fokhagymát szúrunk.
Mivel a rovarok a lefolyókban is jól érzik magukat, gyakran engedjünk le forró vizet! Nem árt, ha emlékszünk rá, hogy a rovarok számára gyakran mi magunk varázsoljuk ideális otthonná saját környezetünket! Erre gondolva soha ne hagyjunk elől élelmiszert! A lisztet és búzadarát csak igen jól zárható edényben tároljuk, máskülönben ellepik a bogarak. Amennyiben ez mégis megtörténik, ki kell dobni.
A rovarok elleni védekezés akkor a leghatékonyabb, ha a szomszéd és részt vesz benne. Ez különösen a közös szellőzőrendszerrel bíró panellakásokban igaz. Hiába irtjuk ki lakásunkból az ízeltlábúakat, ha a szomszédból visszajönnek.
Hogyan védekezzünk?
Otthonunkat kellemesebbé tehetjük, ha ruhásszekrényünkben levendulát tartunk, a szobában pedig gyakran párologtatunk aromamécsest. Mivel ezeket az erős illatokat a molyok és szúnyogok sem kedvelik, egy csapásra nekik is hadat üzenhetünk. A legyeket az eukaliptuszolajjal tarthatjuk távol, a hangyákat az erős citrusillattal, illetve a citromfűvel. A népies módszerek hívei sütőport szórhatnak a hangyák útjába. A rovar a port elfogyasztja, amely megdagad benne, vagyis a hangya testnedvét magába szívva elpusztítja az ízeltlábút. A csótányok ellen ilyen jellegű módszerek nemigen akadnak. A legjobb természetesen a megelőzés, de ha az elégtelennek bizonyul, már magát a problémát kell orvosolni
A csótányok nem egyenként rakják le petéiket, hanem egy ún. petetokban, egyszerre 50-et.
Gyári eszközök a rovarok ellen
Ha környezetvédelmi vagy egyéb okokból nem szeretnénk vegyszeres irtószert használni, a könnyen beszerezhető méregmentes csapdák azok, amik megfelelő megoldást nyújtanak a rovarok elleni küzdelemben. Ezek közül a legismertebb három módszer a ragasztócsíkos, a ventillátoros és az elektromos. Mindhárom alkalmazható azokon a területeken, melyeken tiltott a mérgek használata. Ez főleg élelmiszeripari és egészségügyi egységekben, illetve a konyhákban és kamrákban jellemző.
A ragasztócsík egy közönséges műanyag szalag, melyet egy speciális réteggel vontak be. A szálló bogarak rárepülnek, ahonnan számukra a továbbiakban nincs menekvés. Ugyanez a lényege egy némileg modernebb változatnak, amelyben már egy feromonokat kibocsátó korong is található. Ez az adott fajokra jellemző, és általuk kedvelt, természetes vegyületeket tartalmazza, így csalogatva az egyedeket a csapdába. Sorsuk az előbb leírtakkal megegyezik.
Az elektromos csapda már valamivel bonyolultabb. A rendszer lényege egy kék vagy zöld színű UV-fénycső. Mivel a szálló bogarak látásaigen jó, ezért az emberi szemnek viszonylag gyenge fényerőerő is megfelelő. Ezért akár hálószobában is alkalmazható anélkül, hogy zavarná a nyugalmunkat. A szúnyogok a fénycsőre szállnak, majd a cső melletti elektromos rács agyoncsapja azokat. A módszer hátránya, hogy a rovartetem gyakran szó szerint beleég a rendszerbe, így letakarítása nehézkes. A ventillátoros megoldás során szintén UVfény segítségével hívjuk meg a rovarokat a haláltáncra, de az elektromos kisülés helyett a menekülés ellehetetlenítésével végzünk velük.
A ventilátor lapátja a csapda belsejébe szívja az állatot, ahol a folyamatos szívás hatására kiszárad, és a tárolóedénybe hullik. Vidéki házakban szívesen választják ezt a módszert, mert az így elkapott legyek még jó táplálékuk lehet a veteményesben hasznos sünöknek…
Mivel sokan szégyellik, hogy otthonukat elözönlötték az ízeltlábúak, nem szívesen tesznek közszemlére csapdákat. Az ő számukra már kifejezetten diszkrét változatokat is gyártanak, melyek első ránézésre dekorációs tárgyként hatnak. A rovar a „dísztárgy” belsejében levő ragasztóban vagy oldatban fejezi be életét.
A csapdákat úgy fejlesztik ki, hogy csak az irtásra kijelölt állatoknak ártsanak, a házi kedvencekben ne tegyenek kárt.
És mi a helyzet az egerekkel és a patkányokkal?
Természetesen ezek a sorok nem szólhatnak kizárólag az ízeltlábúakról, hiszen a kártevők csoportjának egyéb tagjai, a rágcsálók is bőven okoznak fejtörést. A rágcsálókat ráadásul az állatvédelmi törvény is védi, melynek értelmében megfelelő ok és indok nélkül tilos gerinces állat életét kioltani. Az elfogadható ok ugyan megvan, de a jogelv szerint az állatot a lehető legkevesebb szenvedéssel kell elpusztítani. A legtermészetesebb védekezési mód talán egy macska beszerzése, de ahol nem kívánnak háziállatot tartani, nyilván más módszerekre van szükség. Az egerek és patkányok ritkán merészkednek be a polgári épületek lakásaiba, ám amennyiben ez mégis megtörténik, jelenlétüket könnyű kiszúrni. Ezek az élőlények nem nézik, hogy hova piszkítanak, ezért ürüléküket mindenhol otthagyják a lakásban. Ha már ekkora a baj, a szakemberek jobbnak tartják a méreganyag kihelyezését, bár rágcsálók ellen használható ragasztós csapdákat is gyártanak. Ez esetben a rovarcsapda ragasztójánál lényegesen erősebb anyagot használnak.
A rágcsálócsapdák nem mindegyike öli meg az állatot. Közös tulajdonságuk, hogy egy billentyűre helyezett csalétek a helyszínre csalja az élőlényt, amely az étel elmozdításával működésbe hozza a szerkezetet. Egyes eszközökben hegyes vasfogak csapnak rá az állatra, ami értelemszerűen azonnali pusztulással jár. Egy másik verzióban a csalit egy nyitott ajtajú kisketrecbe teszik, majd a hasonlóan működésbe jövő kar lecsukja a csapdát. Az élőlénynek nem esik bántódása, tehát a házigazda akár szabadon is engedheti.
Házilag is készíthetünk csapdát
A legyek és egyéb repülő bogarak ellen nagyanyáink egy speciális edénybe közönséges cukros vizet tettek. A bogarak az edénybe beszálltak, az „élelemből” ittak, de a kijáratot aztán nem találták, ezért kimerültek, és végül belefulladtak a vízbe. Az alapötlet könnyen továbbfejleszthető. Egy középen kettévágott kólásflakon alsó részébe öntsünk gyümölcslevet, adjunk hozzá mézet, cukrot és egy kevés ecetet. A felső részt azután a tölcséres részével lefele helyezzük vissza, majd egy ragasztószalaggal rögzítsük. Ez nem a legesztétikusabb megoldás, ezért csak végszükség esetén javasolt.
Kóré Károly