Fülproblémák lelki háttere és „orvoslása”

„És a zene az szól! Mindig szól, csak az emberek nem hallják. A muzsikát ugyanis nem játszani kell, hanem mindenekelőtt hallani…. A kozmosz madárkáim, tele van zenékkel, titkos hangokkal. Isten állandóan „adásban” van. … Minden lénynek és minden embernek, bogárnak, fûszálnak és csillagnak külön zenéje van, mert a teremtés nem más, mint eleven rezgés, energiahullámzás, a boldog szellem vibrációja.”

Müller Péter: Isten bohócai – Lélek, játék, tánc… hogy a bajt eloszlassa a derű

             Napjainkban már nemcsak a természetgyógyászati megközelítések, hanem a nyugati orvoslás is elfogadja a lelki tényezők szerepét a betegségek kialakulásában. Míg az alternatív gyógymódok alapvetően azt tartják, hogy a fizikai testünk megbetegedését mindig megelőzik a lelki panaszok – Ép testben ép lélek! –, addig az orvostudomány, a betegségek kialakulását illetően, a hangsúlyt a fiziológiai folyamatokra helyezi, kivételt képeznek persze a pszichoszomatikusnak címkézett kórságok. A természetgyógyászati módszerek egyik közös vonása, hogy a betegségeknek információtartalmat tulajdonítanak, amely információ – üzenet – segíti a probléma és a szükséges változtatások beazonosítását. Ebben az írásban a hallással és az egyensúlyérzékkel kapcsolatos zavarok lelki okait vesszem sorra, ezzel segítve Önt, kedves Olvasó, hogy ne csak a fizikai okokat szüntethesse meg az orvosi utasítások és gyógyszerek segítségével (amelyről e számban – A fülzúgás ezeregy oka cikkben olvashat), hanem a mögöttes pszichés tényezőket is felszámolhassa. Ugyanakkor fontos tudni azt, hogy minden tünet, betegség egyéni üzenettel bír, így az itt olvasottak csak kapaszkodók.

 

A fülproblémák félelmeinkrôl, lényegi testünk hangjának elvesztésérôl, illetve saját vagy más emberek nézeteinek meg nem hallásáról árulkodnak.

 

Kulcsok az üzenetek megfejtéséhez

             A kineziológia hitrendszerét, így az egészség fogalmát is erősen átszövi a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) és így a taoizmus, mely hitvallás alapja a természetben fennálló folyamatos egyensúlyra való törekvés. A Tao eredeti jelentése út, ösvény, rend és a törvény, amely biztosítja az egyensúlyt. A kineziológiai érzelmi stresszoldások célja pont ennek az egyensúlynak a helyreállítása. Ha az egyensúly megbomlik, akkor az öt test (érzelmi, mentál, energetikai, X-faktor és fizikai), illetve az öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz) tana ad útmutatást abban, hogy a kliens hogyan tért le az útról, illetve sértette meg az Élet Törvényét. Ezek az információk azonban a szükséges gyógyírt is megmutatják.

           Ha gondolataink, érzelmeink negatívak, akkor azok hatásaira az energetikai testünkben az egyensúly megbomlik, és így a meridián rendszerünkben áramló életenergia (csi) is kiegyensúlyozatlan lesz. Energetikai testünk elválaszthatatlan a fizikaitól, így annak függvényében, hogy milyen gondolatok, érzelmek betegítik lelkünket, más és más meridiánban érzékelhető energia túltengés vagy csökkent energiaáramlás, amelynek következtében más és más szervünk betegszik meg. Így a betegségtünetek és a megbetegedett szervek elárulják, hogy milyen érzelmi állapotok, illetve hitrendszerek felelősek az adott fizikai problémáért. Ha megszüntetjük az érzelmi állapotot, illetve változtatunk értékrendünkön, gondolkodásunkon, akkor a fizikai testünkben az önpusztító folyamatok is leállnak és beindulnak szervezetünk öngyógyító folyamatai. A kineziológia kezelések hatására tehát a beteg képes lesz mind az öt testében visszaállítani az egyensúlyi állapotot, amely az Élet elengedhetetlen feltétele.

               A fülproblémák – a HKO szellemében – a víz elem és az esszenciális test problematikáját jelzi. A víz elem lényünk azon része, amely erős alapot ad személyiségünknek, vágyainknak, életünk értelmének. Ha itt energiahiány lép fel, akkor az egyén kockázatvállalási kedve csökken, egyre többet „agyal”, beleragad a részletekbe és egyre kevesebbet cselekszik. Abban az esetben viszont, ha a víz elemben túl sok energia van, akkor az egyén túlzottan kockáztat, meggondolatlan döntéseket hoz, és sem kapcsolataiban, sem munkájában nem éli meg a mélységeket.

            Az érzelmi testben egyértelműen a félelem az, ami a blokkokat okozza. A vese tárolja az életenergia azon részét, amit születésünkkor megkapunk életfeladatunk megvalósításához. A húgyhólyag az önismeret helye. Így ezen szervek megbetegedése jelzi, hogy esetleg nem úgy éljük életünket, ahogy azt szeretnénk (nem megfelelő hivatás vagy társ), illetve nem tudjuk pontosan, hogy kik is vagyunk. Minden elemnek van egy energetikai levezetési lehetősége, amennyiben túl sok energia (érzelem) van az adott elemben. Vagyis a fizikai testünk kiválasztási rendszerének egyik feladata a félelmek „feldolgozása”. Például a víz elem esetében a rengeteg félelmet a fül vezeti le. Amennyiben ez nem sikerül és túl sok félelem mérgezi az egyént, akkor mielőtt súlyosan megbetegednének az érintett szervek, az energetikai levezetés következtében megbetegedhet a kapcsolódó érzékszerv is, azaz a fül.

               A kineziológia a HKO mellett az indiai ájurvédikus gyógyításból is átvett nézeteket, fogalmakat és technikákat. Ennek a gyógyításnak az alapjait az indiai hinduizmus (korábban brahmanizmus) adja, amely szerint a prakriti (testtípus/alkat) megismerése és megértése az egészség fenntartásának a kulcsa. Az egyén számára mindig a saját, veleszületett prakritije a legmegfelelőbb, ezért annak megfelelő életmódot kell folytatnia (táplálkozás, gondolkodás, cselekedetek). A betegségek oka így nem más, mint az egyén prakritijének figyelmen kívül hagyása, a dosák (a fizikai alkat működési elvei: vata, pitta, kapha) dinamikus egyensúlyának felborulása, amely mind a fizikai, a lelki és a spirituális szinteken megmutatkozik.

 
De miért is ejtettem ezt a néhány szót az ájurvédikus gyógyításról?

            Nos azért, mert a kineziológiában a csakráknak is nagy szerepük van, amelyeknek filozófia gyökerei a hinduizmushoz vezetnek. A csakrák egymással összefüggő energiakerekek, amelyek biztosítják a szervezet energiaáramlását. Ezeken keresztül vesszük fel az energiát (prana) a mindennapi életünkhöz, illetve ezekből az erőközpontokból jut el a felvett energia testünk különböző szerveihez. Hét fő csakránk van, amelyeknek elhelyezkedése szorosan követi a belső elválasztású mirigyekét. Minden csakrának egyéni feladata van, és különböző szervek tartoznak hozzájuk. A fülbetegségek torokcsakra problémákra utalnak, mely csakra elsősorban a kommunikációval, az önkifejezéssel és a kreativitással áll kapcsolatban, és a hallás központja. Ezen megközelítés szerint azt kell mondani, hogy a fülproblémák igen gyakran arra utalnak, hogy az egyén nem hallja saját belső hangját (lényegi testének üzenetét – HKO), illetve nem megfelelően figyel mások véleményére (meg sem hallja őket, vagy túlzott jelentőséget tulajdonít nekik).

A hang- és egyensúlyélmény lelki feldolgozásának zavara

           Hangnak nevezzük a levegő hullámszerűen tovaterjedő periodikus sűrűsödését és ritkulását, amelynek az érzékelésére a fül, azaz a hallás és egyensúlyozás szolgálatában álló páros érzékszerv képes, amely áll a külső fülből, a középfülből és a belső fülből. Az emberi fül károsodás nélkül 120 decibelig terjedő hangerősséget képes érzékelni. A fül egyik feladata, hogy a levegő rezgését mechanikai rezgéssé alakítsa át a dobhártya és a hallócsontocskák megrezegtetésével, majd a belső fülben folyadékrezgéssé és a szőrsejtek elhajlásával hallásérzetet keltsen. A másik feladata a fülben levő vesztibuláris rendszerhez fűződő egyensúly-érzékelés. A vesztibuláris rendszer működése által valósul meg testhelyzetünk téri érzékelése, egyensúlyának megtartása, valamint a szemmozgások és a fej mozgásának kiegyenlítése. (Egy kis magyar vonatkozás: Békésy György (1899-1972) magyar származású tudós 1961-ben „a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.)

            Természetesen a fül mindhárom része megbetegedhet és okozhat fájdalmat, de a hallásnak ez a része a fizikai testet érinti, amelyről bővebben a már említett másik cikkben olvashat. Itt ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a kineziológia nem azt állítja, hogy nem lehet szervi oka egy fülbetegségnek, csak azt, hogy mindenképpen szerepe van a másik négy testnek (is) a fennálló betegségnek vagy zavarnak a kialakulásában. Ebben az írásban lényegében azzal foglalkozunk azonban, hogy milyen okok állhatnak a mögött, hogy az egyén a hangot nem képes hangélményként lelkileg feldolgozni, illetve testi-lelki egyensúlyát megtartani.

           Fülünk köt össze bennünket a külvilággal és belső világunk hangjával. A fülünk nem olyan, mint a szemünk, hogy egyszerűen becsukjuk, ha nem akarjuk befogadni a rajta érkező információkat, következésképpen ezen érzékszervünk folyamatosan közvetíti az üzeneteket az agyba. Így, ha tetszik, ha nem, mindent meg kell hallanunk. A fül problémái elsősorban arra engednek következtetni, hogy az ember a „meghallott ingerekből” nem a megfelelő információt szűri ki (mást hall), vagy nem megfelelően értelmezi az elhangzottakat (saját félreértelmezések, illetve más emberek rá vonatkozó információinak túlzott figyelembevétele), és így önmagára nézve fájdalmas vagy kellemetlen dolgot kódol, majd raktároz az emlékezetében (érzelmi blokkok a múltban elhangzottak vagy el nem hangzottak miatt). A hallásproblémák legtöbb esetben abból adódnak, hogy az érintett elzárkózik valaminek a meghallása vagy „nem hallása” elől, tehát el akarja kerülni a szembesülést valamivel. Így az adott probléma megoldásának halogatását, attól való elszigetelődését fülbetegségével „legalizálja”. A hallásproblémák másik üzenete az, hogy az embert arra készteti, hogy befelé, magára figyeljen, vagyis a külső ingerek (más emberek, külső történések) ne vonják el önmagáról – saját belső énjéről, azaz esszenciális, érzelmi és mentál testéről –, valós vágyairól a figyelmét.

            A fülfájások kezelésére az egyik legjobb lelki technika a Coué-féle tudatos (ön)szuggesztió, amelynél pozitív, gyógyító mondatokat mondunk hangosan magunknak, vagy az alvó kisbetegnek 10−15 percen keresztül.
            A fülproblémák hatékony komplementer kezelési technikái a kineziológiai oldások, az AFT kopogtatóformulák, a fülrövidzárlat korrekció otthoni alkalmazása vagy a Brain Gym fülenergia kiegyensúlyozását célzó mozgásgyakorlatok.

Fülproblémák üzenetről üzenetre

Hirtelen fülfájás

             Ha a fülünk hirtelen fájni kezd bármilyen szervi okok nélkül, az általában arra utal, hogy nem tudunk kezelni valamilyen problémát, konfliktust, amely elől igyekszünk úgy elmenekülni, hogy ne is érzékeljük a problémát, hanem helyette a fizikai test fájdalmára koncentráljunk. Persze a fájdalom amennyit elfed, annyit meg is mutat, hiszen már maga a fülfájdalom is jelzi nekünk, hogy figyelmünket egy létező, valós problémára kell fordítanunk. Meg kell hallanunk saját külön „zenénket”, „eleven rezgésünket, energiahullámzásunkat” a teremtéshez, „szellemünk boldog vibrációjához”, ahogy azt már Müller Péter is szavakba öntötte.

 

Gyakori fülfájás gyermekkorban

              Sajnos nagyon sok szülő tapasztalja meg, hogy gyermekének gyakran fáj a füle. Ám a gyermekkori fülfájások hátterében általában nem annyira a saját belső énnel való kapcsolat elvesztése áll, hanem sokkal inkább a félelmek. Félelmek, amelyek fájdalmas vagy rémisztő emlékek okozta szorongásokhoz, illetve legtöbbször a családon belüli konfliktusokhoz kötődnek.

             Ha a fülfájásban valamilyen „hallott” trauma szomatizálódik, akkor egy kineziológiai oldás – gyakran a fülrövidzárlat korrekció segítségével – nagyon hamar megoldást hozhat a gyermek fülfájására. Amennyiben a probléma hátterében a szülők közötti konfliktusok állnak, akkor az oldások mellett a családi konfliktusokat is meg kell oldani, ha egyszer és mindenkorra fel akarjuk számolni a gyermek fülproblémáját.

De miként alakul ki a fülfájás egy konfliktustól?

           A családi (iskolai) konfliktusok következtében a gyermek bizonytalannak érzi a környezetét, így veszélybe kerül az ősbizalom érzése, amelynek következtében a világ fenyegető lesz. Az AFT terápia a középfül, illetve a külső fül fájdalmak, gyulladások kialakulását egyértelműen a félelem tudatszintjéhez köti, amely szerint a gyermek fülproblémáját (ahogy a felnőttét is) a következő tudattérkép okozza. A kisgyermek elkezdi úgy nézni szüleit (tanárait, kortársait – a konfliktusgazdát), mint ők azok, akik a büntetőek. Azaz „ha nem leszek jó, akkor büntetést kapok (pl. szeretetmegvonás)” hitrendszer lesz az irányító. Gondoljunk csak bele, ha egy szülőnek problémái vannak, akkor sokkal ingerlékenyebb lesz, amelynek következtében toleranciaszintje lecsökken, és sokkal hamarabb bünteti meg gyermekét. Így a bizonytalanság és a gyakori rosszkedv, büntetés következtében a tudatalattiban egyre erősödik az a kép, hogy a világ, ami a gyermeket körül veszi bizonytalan, fenyegető és félelmetes, amelynek következtében a gyermek elkezd szorongani, félni és visszahúzódóvá válik. Ahogy azt már tudjuk, a félelmet a kiválasztás szervrendszere próbálja levezetni, így a félelem okozta regresszív állapotban a gyermek bepisilhet, illetve az energetikai levezetés miatt kialakulnak a gyakori fülgyulladások és fájdalmak.

Mit tehetnek ilyen helyzetben a szülők?

             Először is oldják meg problémáikat, hiszen ezzel újra stabil és biztonságos környezetet teremtenek gyermeküknek, valamint éjszakánként alkalmazzák a Coué-féle tudatos szuggesztió technikát, amely az irányított képzelőerő hatását használja az ember testi és lelki állapotának javítására.

Mit jelent ez a technika a gyakorlatban?

           Annyit, hogy miután a gyermek elaludt, üljön oda a szülő a gyermek ágya mellé, és mondja halkan, lassan és pozitív hangon az alábbi vagy hasonló szavakat 10–−15 percig: „Aludj nyugodtan tovább. Ne zavartasd magad, aludj egyre mélyebben és jobban, de figyelj minden szóra, amit mondok neked.” Majd ismételjük a következőket legalább 20-szor: „Anya és Apa nagyon szeret téged, és mindig biztonságban leszel, mert mi vigyázunk rád…” Majd legalább 20-szor mondjuk még el, hogy „Minden nappal, minden szempontból, mindig egyre jobban és jobban leszel.”

 

Fültőmirigy-gyulladás – mumpsz

           Ez egy cseppfertőzés útján terjedő betegség, amelyben a fültőmirigyek megduzzadnak és fájdalmassá vállnak. Erre a betegségre is igen gyakran az jellemző, hogy családon belüli konfliktusok esetén üti fel a fejét. Az állandó feszültség miatt a gyermek (felnőtt) szervezetében gyulladás alakul ki. A beteg itt is olyat hallott, ami nagyon fájdalmas a lelkének. Felnőttkorban ez a betegség általában a kegyetlen kritikák okozta lelki fájdalmak következménye. Itt is alkalmazható a Coué-féle tudatos (auto)szuggesztív technika.

 

Minden FÜLPROBLÉMA a FIZIKAI TEST MEGBETEGEDÉSE IS lehet, azaz minden esetben ORVOSHOZ KELL FORDULNI, de a gyakran visszatérô fülbetegségeknél érdemes a gyökérproblémák megoldásához lelki segítséget is igénybe venni.

 

Fülekcéma

           Ekcémás elváltozásokkal a külső hallójáratnál találkozhatunk. Ez a bőrprobléma – mint minden bőrprobléma – a külvilág és a belső én összeütközését mutatja. Általában a túlzásba vitt válaszreakciók problémájára utal, azaz arra, hogy az egyén túlságosan és hevesen védi önmagát, amely védelemmel már nem a biztonságot teremti meg magának, hanem néma magányra ítéli esszenciális lényét.

Fülzúgás

           Ezen probléma mögött számos lelki ok állhat, amelyek közül vegyük most sorra a leggyakoribbakat. Az egyik, hogy a beteg nem képes szembenézni a problémával, de mivel belső énje folyamatosan próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy rossz úton jár a „fül gazdája”, így e hangot el kell nyomni egy belső zajjal. Az ilyen típusú fülzúgás igen gyakori pánikbetegeknél. A másik jellemző lelki állapot az az, amikor az egyén azon őrlődik, tépelődik, hogy nem képes lehetőségeit kihasználni, nem tud kiteljesedni és nem érti helyzetét. Azonban a fülzúgás utalhat arra is, hogy az egyén a hallottak miatt zúgolódik, így a fülzúgás a belső tiltakozás, háborgás szimbolikus következménye. A fülzúgás tulajdonképpen a fülben „maradt” szavak és az akaratlagos, de nem tudatos „zavaró hangok” visszhangjából adódik. Minél erősebb a fülzúgás, annál erőteljesebbek az egyén érzelmi reakciói. Bármelyik esetről is beszélünk, a beteg figyelmét a zúgás magára vonja, így a személy leragad a problémánál, nem tud megoldást keresni. Ennél a zavarnál a legfontosabb, hogy megtaláljuk a problémát és végre meghallgassuk esszenciális lényünk, hogy mit is akarunk, majd valósítsuk meg azt, és meglátjuk, ahogy a probléma szertefoszlik, úgy a fülzúgás is elmúlik. Ha ezt a fülproblémát az AFT terápia felől közelítjük, akkor két tudatszint érintett. Az egyik a vágyé, amelynek tudattérképe azt suttogja, hogy valamit vagy a beteg saját magától, vagy valaki tőle megtagad, amely kiábrándító helyzetben csak a sóvárgás marad, s így a fülzúgás birtoklója vágyának rabja lesz, amely jól magyarázza a fent leírt, első két esetet. A másik tudattérkép a haraghoz kötődik, amelynél vagy a fülzúgás gazdája áll bosszút saját magán (tudják, amikor „ugye, hogy megbüntettem?” – de kit is? Ja, saját magamat.) vagy másokon, vagy valaki rajta (ebben az esetben se feledjék az aranyszabályt miszerint az Univerzum mindig tükröt tart). Így a mindennapokat átszövi a szembenállás, a gyűlölködés és az (auto)agresszió, amely a belső háborgás okozta fülzúgás magyarázata.

            A gyermekeknél fellépő fülzúgás legtöbbször a megfelelési késztetéseikből fakadó félelmekből erednek. A gyerekek tudatalattijában levő program alapvetően azt kántálja, hogy meg kell felelniük szüleik elvárásainak. Ám előfordul, hogy úgy érzik, minden igyekezetük ellenére sem sikerül, ami belső nyugalmuk elvesztéséhez, szorongáshoz és állandósult félelemhez vezethet. A megfelelési kényszernél úgy tudunk segíteni gyermekünknek, hogy reális elvárásokat támasztunk felé, és soha nem büntetjük őt szeretetünk megvonásával. Figyelünk arra, hogy amikor gyermekünk rossz fát tesz a tűzre, akkor ne őt, hanem a viselkedését minősítsük, és alkalmazbetegségre zuk a gordoni kommunikációból jól ismert én-üzenet technikát, valamint gyakran dicsérjük meg gyermekeinket. Itt is jól alkalmazható a Coué-féle tudatos szuggesztió, amelyben biztosítjuk gyermekünket szeretetünkről és arról, hogy büszkék vagyunk rá.

Fülcsengés

            Abban a tekintetben hasonló a fülzúgáshoz, hogy jelzi, valami olyat hallott (vagy nem hallott) az ember, amivel foglalkoznia kell. Ám ebben az esetben a figyelemfelhívás olyasmivel kapcsolatos, amivel az egyén csak pár órája szembesült. Azaz a fülcsengés azt jelzi, hogy a tudatalattiban visszacsengnek a gondolatok, és még nem lehet túllépni a hallott információn (esetleg elkerülte a figyelmet a hallottak egy része). A fülcsengés általában akkor állandósul, ha az egyén sokáig vívódik amiatt, hogy a segítség kívülről érkezzen-e vagy saját maga által.

 

Fülzsír

            A kineziológiában a felesleges zsírszövetek, zsírsejtek általában azt jelentik, hogy az egyén „természeténél fogva túl érzékeny”, így zsírpárnákat növeszt, hogy „természeténél fogva jól szigetelt legyen”. Jelen esetben a fülzsír megakadályozza, vagy legalábbis megnehezíti a sértő, bántó, fájdalmas információk meghallását. Idetartozik az „egyik fülén be, a másikon ki” eset is. A zsír tehát felfogja a sérüléseket, és lassítja a folyamatokat, azaz csökkenti a lelki sérüléseket, vagy akár teljesen fájdalommentessé teszi a hallásélmények lelki feldolgozását.

 

Nagyothallás

           E betegség hátterében az áll, hogy az egyén – legtöbbször tudattalanul – vissza akar vonulni a külvilágtól, és csak azokat az információkat akarja beengedni (meghallani), amelyek számára fontosak és kellemesek. A hallásprobléma miatt az egyén a társasági élet bizonyos színtereiből kirekesztődik, emberi kapcsolatai elszegényesedhetnek és egyre zárkózottabbá, mélabúsabbá válik. Így ez a betegség az általa okozta veszteségek miatt egy ördögi kört teremt, ami egyre csak növeli az alapproblémát, miszerint a beteg az első „nem meghallás”-tól fogva nincs békében önmagával. Ez a békétlenség sok mindenből fakadhat: betegeskedés, rossz közérzet (pl. testsúlyfölösleg), elhagyatottság érzése stb. A betegség duplacsavarja az, hogy maga a hallássérülés akadályozza meg, hogy a gyógyító szavak eljussanak az egyénhez.

 

Egyensúlyzavarok

           Amikor a fül megbetegedése egyensúlyzavart okoz, az általában arra utal, hogy az egyén belső harmóniája kibillen a részinformációkból összerakott téves információk, gondolatok, hitrendszerek, vélekedések miatt.

 

POSTALÁDA

Kérdés: Ahogy a holisztikus személyiségzavarról olvastam sorait, magamra ismertem. Általában rettegek attól, hogy nem felelek meg, nem tudom teljesíteni a szeretteim, főnököm elvárásait, és már szinte előre hallom és látom kudarcaimat. Azt hiszem nagyon kicsi az önbecsülésem, és önbizalomból sem kaptam túl sokat. Miként lehet ezen segíteni?

Válasz: Kedves Olvasó! Az ilyen életvezetési gondoknál a legnagyobb segítséget a minél mélyebb önismeret jelenti. Egy önismeret célú segítő kapcsolat hosszabb időt követel meg. Ez egyéni üléseknél is és önismereti csoportoknál is minimum 1 éves időtartamot jelent. A terápiás folyamat során az egyén megismeri erősségeit, de szembenéz gyengeségeivel is, közben fejleszti képességeit és készségeit is, amelyek bizonyítottan növelik önbecsülését és önbizalmát. Önismeret-fejlesztésére remek lehetőségeket nyújtanak a pszichoterápiák, a kineziológia, de az önismereti csoportok is, mint például a pszichodráma csoportok.

Kedves Olvasó!

            Ha megtisztel bizalmával, és kérdéseit elküldi nekem a mona@mmmonline.hu e-mail címre, akkor örömmel válaszolok Önnek e-mailben, vagy a rovat hasábjain. Honlapomon www.lehetosegekhaza.hu is nagy szeretettel, és a lelki segítségnyújtás különböző területeiről további információkkal várom Önt.

             A következő két számban szót ejtek a télen sokakat érintő betegségek lelki hátteréről, mint a nátha, influenza vagy a torokgyulladás, valamint a kincset érő, és oly sokaknak segítséget jelentő, Belső Gyermek Terápiáról, és a kineziológia pár- és családterápiás lehetőségeiről.

 

 

Kisnémedi Mónika