Az élet valamennyi területén nélkülözhetetlen
A rugó fontossága
Egy laikus azt gondolja, rugó nélkül is világ a világ. Megtudtuk: nagyon nem így van. Szinte minden géphez elengedhetetlen. Ágyakban, autókban, zárakban, sőt még az orvoslásban is. Nem tud rugó nélkül működni a világ. Képzeljék el, ha az autóban nem lenne rugó, hogyan működne? Szinte felsorolhatatlan, mennyi és milyen fajtái vannak, mert mindenhová, minden gépbe valahová kell rugó. Egyszerűen muszáj, ezért szerencsére Csordásék nem fogynak ki a munkából. Nem úgy, mint általában a régi mesterségeknél, a gépiesített világ nem tette tönkre a vállalkozást. Sokan megkeresik ôket, különbözô nagyvállalatok vagy éppen civil emberek, mert a nagyobb rugós cégek nem vállalnak el kis tételben munkát. Ők pedig igen, akár 500–1000 darabot is elkészítenek.
A rugó mind a gépszerkesztésben, mind a finommechanikában igen sokféle célra és sokféle alakban használatos. Terhelés hatására alakváltoztató, majd alakját visszanyerni képes rugalmas szerkezeti elem. A rugó olyan gépelem, amelynek a rugalmasságát használják ki valamilyen módon a gépekben, szerkezetben. Az egyik legősibb eszközök egyike, melyet az ember feltalált és hasznosított: az íj, mely tulajdonképpen egy speciális célra készített rugó. Az íjász az íj felhúzásakor emberi erővel rugalmas energiát tárol, ami a húr elengedésekor felszabadul, és nagy sebességgel kilövi a nyílvesszőt.
A rugókat használhatjuk energiatárolásra és folyamatos vagy rezgő, lengő hajtásra; lökésenyhítésre és rezgéscsillapításra; erőmérésre; engedő-rögzítésre, fékezésre; hajlékony rögzítésre. Alakja szerint megkülönböztetünk csavarrugót, spirálrugót, lemezrugót, kúpos rugót; a rugót érő terhelés jellege szempontjából pedig húzó, nyomó, csavaró, hajlító igénybevételnek kitett rugót. Anyaga szabványokban rögzített minőségű rugóacél.
A rugók egyik alaptípusa a nyomórugó, amely külső tengelyirányú nyomóerő hatására mechanikai energiát tárol. Készülhet köszörületlen vagy köszörült, illetve zárt vagy nyitott végződéssel.
A rugók másik alaptípusa a húzórugó, amely külső tengelyirányú húzóerő hatására energiát tárol. Annak függvényében, hogy felhasználáskor melyik forma az előnyösebb, különböző fülkiképzéssel készülhet. A torziós rugó forgatónyomaték hatására energiát tárol, melynek szárkialakítása felhasználástól függően többféle lehet.
Ha használat közben a rugó idegen tárgyat érint, ez kinyújthatja vagy túlterhelheti a rugót. A következmény a rugó törése vagy károsodása lehet, tehát a helyzetet kerülni kell.
Évtizedek óta létezik a Csordás-rugó
Csordás Géza rugókészítő mester évtizedek óta foglalkozik rugókészítéssel. Mindent tud, amit ebben a szakmában tudni lehet és kell. Nem is csoda, hiszen édesapja is ezzel foglalkozott.
– A háború után, amikor apukám visszajött a frontról, ő indította el ezt a kisvállalkozást. Eleinte még csak kanálöntésekkel foglalkozott az úgynevezett „alumínium korszakban”, és aztán egyre- egyre fejlődött. 1949–50-ben már körülbelül negyven emberrel dolgozott. Addigra már villanymotor- tekercseléssel, valamint rugókészítéssel is elkezdett foglalkozni. Sajnos azonban jöttek az 50-es évek, és az államosítás utolérte őt is. Mindent elvittek, úgy ahogy volt! Szerencsére pár év múltán, 1956–57-ben, a forradalom után újból tudott üzletet nyitni – mesélte a cég történetét az MMM Magazinnak Csordás úr.
– Ez a kis üzlet a hatodik kerületben, az Aradi utcában indult. A két bátyám akkor már érdeklődött a szakma iránt, én pedig még csak hároméves voltam. Aztán úgy hozta a sors, hogy mindannyian kitanultuk a mesterséget. Mindhárman az apánknál kezdtünk el dolgozni, de teltek-múltak az évek, az egyik testvérem elment külföldre, így a másik testvéremmel maradtunk a vállalkozásban. Apukám pedig már kezdett elfáradni, idősödni. 70 éves lehetett, amikor úgy döntött, átadja nekem az üzletet. 27 éves voltam akkor, és azóta vagyok önálló kisiparos – mesélte el nekünk Csordás Géza, akinek mestervizsgája van rugókészítésből, ami akkoriban elengedhetetlen volt, ha valaki vállalkozást indított. Ezt a szakmát iskolában nem igazán tudták megtanítani, inkább csak idős szakemberektől lehetett ellesni a szakma csínját-bínját, a különböző fogásokat.
A Csordás cég igen sokféle rugót készített már. Az orvosi rugóktól egészen a veteránmotorokhoz használt nyeregrugóig. Specialitásuk, amivel az országban egyedülállóak: két és fél méter hosszú rugót is készítenek.
Rugókészítés
– Mintát kapok vagy rajzot, szakrajzot, amit megvizsgálok. Nem nagyon tudnak olyan felkérést mondani, amit nem tudnánk teljesíteni. Volt például, hogy géppisztolyba szerettek volna rugót, na azt viszont nem vállaltuk el. Ha megvan a típus, akkor azt már én fejből tudom, hogy milyen átmérőjű csőre (dornira) kell ráhajtani az anyagot. Megkeresem az anyagvastagságot, ami a minta szerint van, megpróbálom ráhajtani, csinálok egy próbát, megnézem mekkora lesz az átmérője, és ha stimmel, akkor lehet hajtani – magyarázza a mester.
– Az anyagot, amit használhatunk, kimondottan rugóacélnak hívjuk. Létezik alacsonyabb széntartalmú, ám az nem olyan hosszú élettartamú, van rozsdamentes, fényes, matt, mindenféle. Magyarországon kétféle anyag kapható, ha valami nagyon más kell, akkor azt külföldről kell beszerezni. Ezeket az anyagokat általában nagy tételben rendeljük, amelyek bundokba vannak hajtva és úgy érkeznek meg. A kisebbek 50–80 kilósak, a nagyobban lehetnek akár 200–300 kilósak is. A nagy bundokat a salgótarjáni acélgyárban veszem. Ezek az anyagok természetesen be vannak csomagolva, hogy ne rozsdásodjanak – nyilatkozta lapunknak Csordás Géza, aki – miközben végigvezet a műhelyen – nem győzte hangsúlyozni, hogy az egész rugókészítés nagyon érdekes folyamat. Mindennap tud mutatni a szakma valami újat.
– Az egész műveletsor az esztergapadnál kezdődik. Először hajtani kell az anyagot. A forgódobról elindul, és aztán figyelni kell, hogy a menetemelkedést megtartsuk. Figyelembe kell venni, hogyha betesszük a rugót a kemencébe, akkor az 1 millimétert visszavesz magából. De még nem ez következik. Kiszámoljuk, hogy mekkora darabokat kell levágni, majd elkezdjük egy kis eszköz segítségével a darabolást. Ezt követően a melegítőszerszámokkal és fogóval lefektetjük a rugó kiálló végeit. Ha így még nem eléggé tudtuk eldolgozni, akkor meg kell köszörülni ezeket a részeket – a nagyon vékony anyagokat nem nagyon szoktunk. Ha mindez megvan, akkor jöhet a kemence, ami megerősíti, összefogja a rugókat. Amikor összehajtottam, akkor összetörtem az anyag szövetszerkezetét, így itt kiveszem belőle az okozott feszültséget. Így sokkal hosszabb életű lesz a rugó. Az alakja nem, csak a színe változik meg egy kicsit, de ez nem is csoda, mert 280 fokon melegítjük 50 percig a gázzal működő tűzhelyben. Mindenképpen hőkezelni kell, mert anélkül nem rugó a rugó! Ha ez megvan, jöhet a dobozolás és a kuncsaft – viccelődik a folyamat végéhez érve a mester.
– Persze van még valami, amit általában kérni szoktak, azt, hogy ne rozsdásodjon. Ilyenkor elviszem a kész terméket felületkezelőhöz, aki akár színt is tud adni neki. Persze lehetne azonnal ilyen anyagokkal dolgozni, de az az árban nagy különbséget jelent. Amíg a rozsdamentes anyag például 1500 forint, addig a másik csak 500 – mondta el lapunknak Csordás Géza. Egy darab rugó előállítási ideje egyébként – kemence nélkül – minimum fél óra.
A kis műhelyben általában minden munkafolyamathoz kell kézi segítség, de pár éve érkezett egy automata gép is, amisegíti olykor-olykor – bár nem teljes mértékben – a munkát Két hétig tartózkodott Németországban Csordás úr, hogy megtanulja kezelni az automatát. Kézzel állítja be ugyanis a különböző vezérléseket. A gépet azonban nincs értelme elindítani kis mennyiséghez, minimum 500–1000 darab kell hozzá. Az olyan gépek, amelyek készre tudnak rugókat készíteni kézi segítség nélkül, szinte megvehetetlenek. 80–100 millió forint körül mozog az áruk.
Néhány rugófajta:
Lemezrugó
Az egyszerű, hajlításra igénybe vett lemezrugót ritkán használják kis terhelhetősége és rossz anyagkihasználása miatt. A műszeriparban megmutatkozik azonban az az előnye, hogy segítségével olyan egyszerű mechanizmusok készíthetők, melyekben káros súrlódás egyáltalán nem lép fel. Változatos alakú lemezrugókat használ a finommechanika.
Réteges lemezrugó
A régi lovas kocsikon használt acélrugók hajlításra igénybe vett réteges laprugók voltak, de ez a rugótípus ma is használatos igénytelenebb közlekedési eszközökön: vontatókon, vasúti teherkocsikon.
Spirálrugó
Ilyen rugót használnak a mechanikus szerkezetű zseb- és karóráknál. A spirálrugó a tengely forgatására szolgál, magának a rugóhuzalnak az igénybevétele hajlítás. Műszerek részére készített spirálrugók anyaga általában foszforbronz.
Hengeres forgató csavarrugó
A rugó hengeres csapra, vagy hengeres furatba illeszkedése esetén megfelelő sugárirányú hézagot kell biztosítani a rugó mellett. Terheléskor ugyanis átmérője növekszik vagy csökken attól függően, hagy a forgatónyomaték iránya a huzal tekercselésével egy irányba vagy ellenkező irányba deformálja a rugót. Ez a rugó is hajlításra van igénybe véve.
Hengeres nyomó csavarrugó
Ez az egyik leggyakrabban alkalmazott rugó. A térbeli csavarvonal menetemelkedését általában úgy választják meg, hogy a teljes összenyomottság állapotában, tehát amikor a menetek egymáson felfekszenek, se törjön el a rugó. Legtöbbször a rugó két végén egy-egy fél vagy háromnegyed menetet összenyomnak, nem működő menetté alakítják, és a két végét síkba köszörülik, hogy jobb felfekvést biztosítsanak. A nagyon hosszú nyomott csavarrugóknál gondoskodni kell arról, hogy ne következzék be a rugó kihajlása. Ez ellen vagy a rugó méreteinek megfelelő megválasztásával, vagy a rugó megvezetésével lehet védekezni.
Hengeres húzott csavarrugó
A húzott csavarrugó menetei terheletlen állapotban egymáson fekszenek a méretek csökkentése céljából. A rugóvégeket változatos horgokkal alakítják ki a húzóerő felvételére. Esetleg a rugóvéget a rugó menetemelkedésének és átmérőjének megfelelő csavarmenetű orsóra csavarják fel. Létezik olyan megoldás is, melynél a rugó két végét kúposra alakítják ki, és ugyancsak kúpos toldalékkal ellátott horogra illeszkedik.
Tányérrugók
Ezek a rugóelemek nagyon merevek, ezért több elem megfelelő összeépítésével állítják be a rugó keménységét. A rugóoszlopot általában a belső nyílásuknál fogva vezetőcsapra fűzik fel vagy hengeres házba építik, ahol a megvezetés az elemek kerületén valósul meg. Terhelés alatt a párhuzamosan kapcsolt elemek egymáson elcsúsznak, jelentős súrlódást okozva.
Gumirugók
Gumirugókat általában két acélcső vagy két acéltárcsa közé tesznek. A gumirugók előnye, hogy az anyag belső csillapítása nagy, így nagyobb frekvenciájú rezgések és zaj ellen is jól szigetelnek. Közismert példája a gumirugók alkalmazásának a motor felerősítése a gépkocsi alvázához vagy önhordó karosszériájához, de a szerszámgépeket is gyakran gumirugókra szerelik rezgésszigetelés céljából.
Légrugó
Lényegében vagy egy zárt hengerben mozgó tömített dugattyú által összenyomott levegő vagy más gáz rugalmasságán alapul működésük. Dugattyú helyett sokszor membránt használnak. A légrugót több előnye miatt használják a járműiparban annak ellenére, hogy a többi rugóhoz képest bonyolultabb és költségesebb megoldás.
Elérhetőség: Csordás Géza – rugókészítő mester
1162 Bp., Monoki utca 17., tel./fax: +36/1-409-0840
mobil: +36/30-200-8336
e-mail: csordas.rugo@t-online.hu
Radics Márk