Esernyő

„Ma már felesleges esernyőket készítenünk!”

Távol-Keletről érkeznek hazánkba az esernyők

              Ma már sem egész Európában sem Magyarországon nem gyártanak esernyőket. A távol-keleti piac ugyanis kiszorította ezt a szakmát, és egyszerűen nincs szükség rá. Pedig annak idején Budapesten két testvér is kitanulta ezt a mesterséget. Ma már inkább csak javításokat vállalnak. Az MMM Magazin olvasóinak megmutatták azonban, hogyan is készül az esernyô.

             Az esernyő formája olyan régen változatlan, hogy eszünkbe sem jut, másmilyen is lehet. Pedig ahhoz, hogy a szél ne csavarja ki a kezünkből és ne fordítsa ki, igencsak át kell alakítanunk.

            Az esernyő legalább négyezer éves múltra tekint vissza, eredetileg napernyő volt, és némi viasz segítségével először a kínaiak tették vízhatlanná, hogy aztán a nyugati világban az 1500-as évektől egyre népszerűbbé váljon (elsősorban a csapadékos vidékeken persze).

            Takács Lászlóné, Marcsi és húga annak idején még kitanulta az esernyőkészítés mesterségét. Ma már inkább csak javítják az ernyőket. Azt mondják: ezt a szakmát is – mint több mást is – velük párhuzamosan kiszorította a távol-keleti piac.

– Nagyon régóta foglalkozom ezzel, hivatalosan 1987 óta, amikortól vállalkozó vagyok. A húgommal együtt, egy idős esernyősnél, Ernő bácsinál tanultam a szakmát, aki ma már nem él. Tulajdonképpen ez családi hagyomány nálunk és ma már lassan csak mi ketten vagyunk itt a fővárosban, akik ernyőket javítunk. Az új selymek felrakását pedig már csak én vállalom, de én is keveset. Inkább csak akkor, ha nagyon muszáj. Irdatlan időigényes ugyanis az áthúzás, és nem éri meg. Maximum barátságból csinálja meg az ember – mondta el lapunknak Takácsné.

– Ma már felesleges esernyőket készítenünk. Először is drága, másodsorban semmit nem lehet hozzá kapni. Teljesen megszűnt az európai és hazai esernyőgyártás is. Nagyon sok szépet lehetne csinálni, de én is ott tartok, hogy megveszem a komplett vázat a kínaiaktól és arra gyártok szép huzatot. Manapság inkább csak javítások vannak. Ahhoz, hogy egy normál ernyőt tudjunk készíteni, kellene faesztergályos, rugókészítő és speciális bevágószerkenytű is, amivel a rugónak a helyét meg lehet csinálni. Már nem is nagyon van ilyen – mesélt az esernyőkészítő a mai állapotról. Marcsi néha elmegy a bolhapiacokra is, hogy régi darabokhoz jusson, de egyébként nagyon sok régi ernyőt kap a kuncsaftjaitól is, hiszen sokan megfordulnak nála. Komplett szolgáltatóházat üzemeltet, hiszen mindig is szerette a pepecs munkát. Így megcsinálja a kislány csizmáját is, de kulcsot is másol és nadrágot is felvarr a hatodik kerületi kis műhelyben. Így jutott el például hozzá nem olyan régen egy úriember, aki elhunyt sógora hagyatékát vitte be hozzá. A férfi Bécsben javított esernyőket, és feleslegessé váltak a különböző darabok és alkatrészek.

– Irdatlan mennyiségű ernyőalkatrész van nekem otthon, de azokat megtalálni és megkeresni nagyon komplikált. 1987 óta egyszerűen csak gyűlnek, hiszen van aki behoz egy-egy darabot, és meg akarja csináltatni, de kiderül, nem lehet, ezért akkor már otthagyja nálam. De vannak kuncsaftjaim, akik szortíroznak otthon, és behoznak egy-egy megunt esernyőt. Az évek folyamán így nagy mennyiség összejött. Egyedül akkor van gondom, ha márkás darabokat hoznak be javításra. Ezeket a Samsonite, vagy Benetton darabokat ilyenkor nekem is meg kell vennem, és csak úgy tudok velük dolgozni. A legjobb ernyők egyébként még ma is a Knirps meg a Kobold márkák, hiszen azok olyanok, mint autóban a Rolls-Royce. Akár 25 ezer forint is lehet egy ilyen ernyő, viszont évtizedekig használható – mondta el lapunknak Takács Lászlóné, és rögvest elővett a fiókból egy legalább negyven éves darabot.

– Nagyon jókat csináltak régen. Eleve olyan acélból van a váza, ami nagyon jó. A rugózása pedig olyan, hogy nem mozdul el. Nem is beszélve a szegecsek és a selyem minőségéről. Ezek nem áznak be még évtizedekig, igaz, már abban az időben is nagyon drágák voltak. A tokja műanyagból van, ám a negyven év alatt nem tört el, nem szakadt ki a patent. A régebbi darabok tehát sokkal jobb minőségűek, de a távol-keletieknél is van jó – magyarázta a szakember, aki egyébként rengeteg színháznak is készít ernyőket. Egy-egy alkalommal igen különleges darabokat is. A Madách Színházba a Spamalot című darabhoz például olyat kellett készítenie, ami úgy nézett ki készen, mint a Nap, tele napsugarakkal. A Szépség és a Szörnyegeteg című előadásra pedig egy éjszaka alatt kellett megálmodnia egy gyönyörű, lila fodros ernyőt. Másnap reggelre szükség volt rá, ezért gyorstempóban kellett dolgozni, de így is 7–8 óra alatt készült el a remekmű.

– Gyakorlatilag 100 forintot nem keresünk egy óra alatt. A legdrágább darab nálam maximum 10 ezer forint. Legutóbb egy hatalmas golfernyőt kellett elkészítenem az Operaháznak. Az anyagot is nekem kellett hozzá megvenni, ami 10 ezer forintba került…

             Az olcsó kínai ernyőket is megjavítják, de az is ugyanannyiba kerül, mint például egy 15 ezer forintos márkás darab. Nagyon sokan ragaszkodnak a saját tárgyaikhoz, ezért inkább kifizetik a javítási költséget, mintsem vegyenek egy újat.

               A lényege az ernyônek a fűzés. Ez tartja össze. Van egy drót, amit ha szétszednek, akkor szétesik minden. A fűzést horganyzott dróttal csinálják, hogy ne rozsdásodjon.

Hogyan készül az esernyő?

                 Ernyő és esernyő között természetesen van különbség. A napernyőnél például nem fontos, hogy vízálló legyen, de az esernyő azért esernyő, mert nem ázhat át.

– A lelke az ernyőnek a bot, a korona, a rózsa és a sínek. Először is ki kell választani a megfelelő méretű sínt, hogy mekkora legyen az ernyő. Megfelelő botot kell hozzá találni, majd meg kell határozni, hogy milyen sűrű legyen a bordázata. Amikor ez már ki van találva, ahhoz kell egy korona, ami az ernyők tetején fönt van, s abban pontosan ugyanannyi résznek kell benne lenni, mint ahány bordából akarom megcsinálni az esernyőt. A méretek egymáshoz igazodnak – magyarázta a gyártási folyamatot az esernyőkészítő.

– Ha megvan a bordánk, utána olyan botot kell hozzá kiválasztani, ami jó lesz a mérethez. Amikor ez megvan, meg kell nézni, hol legyen az ahhoz való koronának és rózsának a helye. A botrugó is fontos, amiből egyébként kettő van, mert egy tartja fönt és egy tarja lent a rózsát. Ennek a helyét borzasztó pontosan kell kivágni, nem is mindegy hogy hogyan. Egy ilyen fura félhold alakú vájatot kell csinálni magába az ernyőbe, aminek az egyik vége ráadásul mélyebb, mint a másik. A másikba alig kell, hogy legyen bevágás. Ebbe megy egy fura alakú botrugó, és a másik felébe is. Annak van a végén egy L alakú fém, azt ide beütöm. Majd egy vékony gombostűvel át kell szúrni a rugót, hogy ne tudjon kijönni és el kell csípni, hogy ne zavarja az ember kezét, amikor használja. Kell egy ütközőt is betennünk, hogy ne tudjuk túlnyomni a rózsát, mert akkor fönt összeakad és eltörik minden. Amikor felszereltem a koronát, föltűzöm a vázat, utána jöhet a végére a fogó. A végén tudom rávarrni a huzatot – árulta el a készítés menetét a szakember, és lapunk kérdésére elmondta azt is, hogy mennyire speciáliskell legyen a bot és a huzat is az esernyőknél. A túl puha fa például hamar eltörik, a túl keménnyel pedig nagyon nehéz dolgozni. A huzat speciális ernyőselyem, amit egy helyen, Óbudán lehet kapni a Selyemipari Vállalatnál. Esetleg még külföldről lehet behozatni egy-egy egyedi darabot.

AZ ERNYő ANYAGA

          Ennek megállapítása általában egyszerű, mivel minden ernyőben belül található egy varrott címke, amin szerepel a felhasznált anyag megnevezése.

  1. Nylon: Ezt az olcsó esernyőknél használják. Sokféle változata létezik még ennek az egyszerű anyagnak is, amit tapintással is érezhetünk: az egészen merevtől, keménytől a puha selymesig.
  2. Poliészter: A közepes árkategóriájú termékek anyaga. Drágább mint a nylon, puhább és „folyósabb”.
  3. Poliészter, szaténszerű bevonattal: Puha, nagyon értékesnek, elegánsnak néz ki.
  4. Szatén: Fényes, sűrűn szőtt, értékes, exkluzív megjelenésű anyag.
  5. Szőtt anyag (poliészter és pamutszálak vegyesen): Drága anyag, hagyományos „COUNTRY” stílusú ernyőkhöz használják. Pl. Mini Country és a hajlított fanyelű esernyők. Kockás anyagnál a drágább árfekvésűek is szövöttek.

 

VÁZ

  1. Vas
    Színe lehet ezüstre fújt, illetve fekete, ez fiatalosabb, modernebb megjelenést kölcsönöz ennek a strapabíró, de súlyosabb anyagnak.
    – előny: olcsó
    – hátrány: tömegcikk, minden gyártó csak az olcsóbb kategóriás ernyőkhöz használja.

  1. Acél
    – előny: viszonylag olcsó, stabil, nem rozsdásodik
    – hátrány: viszonylag nehéz
  1. Alumínium
    – előny: nagyon könnyű
    – hátrány: egyes gyártók rossz minőségűt is forgalmaznak, mely nem elég stabil
  1. Speciálisan kezelt alu „Space”
    Egy speciális gyártási folyamatban az alumínium vázat bevonják vékony rétegben nagy kopásállóságú fémmel. A kezelés hatására a váz stabilitása 50%-kal megnő. Ezt a Doppler cég hozza forgalomba – kizárólag! Természetesen próbálkoznak hasonló színű műanyaggal, aluval a konkurens cégek is.
    – előny: könnyű, tartós, elegáns színű,
    – hátrány: nincs
  1. Tital
    Speciális, könnyű anyag. A Doppler cég fejlesztette ki, saját fantázianév. Csaknem 10 éve van a piacon, a Tital névhez társul a hihetetlen könnyűség és az extrém stabilitás. A Tital esernyőket szélcsatornában 100 km/ órás szél terhelése mellett tesztelték.
    – előny: nagyon könnyű, nagyon stabil, csak a Doppler cég használja (Tital, Titalmatic)
    – hátrány: viszonylag magas ár
  1. Steelite – 2010-től újdonság az esernyőpiacon
    Az új Steelite termékek hosszú kutatás és tesztek eredményeképp születtek. Az acélgyártás során egy speciális eljárásnak köszönhetően nagyon rugalmas  és ellenállóképes lesz ez az anyag. Így lehetővé válik egy könnyű, mégis nagyon stabil ernyővázat létrehozni. A Steelite termékekautomata és oda-vissza automata nyitási móddal is készülnek. Szélcsatornában 100 km/órás szélerősségnél tesztelve.
  1. Carbon – Hi-tech
    A Doppler cég több esernyőmodelljénél alkalmaz kisebbnagyobb mennyiségben Carbon anyagot. Ez a hi-tech anyag különösen alkalmas a nagy terhelésnek kitett helyeken való alkalmazásra, mert nagyon hajlékony és erős. A Carbon alkatrészt is tartalmazó ernyők mind szélbiztosak („windproof ”), ha a szél kifordítja, akkor sem megy tönkre, ismét normál állásba fordítható a váz deformitása nélkül.
  1. Nyél acélból, a bordák üvegszálas anyagból 
    – előny: nagyon könnyű, rugalmas, stabil, „windproof ”
    – hátrány: drága
  1. Nyél acélból, a bordák karbonból:
    – előny: nagyon könnyű, stabil, szinte törhetetlen. Ezt a technikai újítást a repülőgépgyártásból és a Forma–1-ből vették át. Szélbiztos.
    – hátrány: drága
  2. Vázfélék, melyekre támaszkodni is lehet
    Ezeket sétabotoknál és támaszkodó botoknál használják.
    – előny: nagy a teherbírása

FOGANTYÚK

            Nagyon sokféle fogantyút alkalmaznak. Alapvetően a következő anyagokból készült termékeket használják:

  1. Műanyag, az egyszerű kivitelezésűtől a különleges, többszínűig
  2. Gumibevonatú műanyag
  3. Gumi/neoprén (jó tapintású)
  4. Fa, rétegenként ragasztott, hajlított. (Az egymáshoz ragasztott vékony falemezkék felismerhetőek)
  5. Fafogantyú, egy darab fából. Nagyon exkluzív, mert nehéz megmunkálni és gyártani. Ilyen Doppler termék jelenleg nincs magyar forgalomban a magas ár miatt.

Radics Márk