Hűtés régen és most
Elképzelhetetlenek a hétköznapjaink hűtőszekrény nélkül, de ez érthető is, hiszen már az ókorban is ismerték a hűtött élelmiszerek fogalmát. Akkoriban azonban a jég luxusnak számított.
Ma már a háztartások egyre modernebb gépekkel oldják meg a hűtést-fagyasztást, akár azt is megválaszthatjuk, melyik illik legjobban a konyhabútorunkhoz, sőt, némelyik darab már a leolvasztást is megoldja magától.
1790-ben egy göttingeni közgazdász professzor, Johann Beckmann könyvében hosszasan foglalkozik a korabeli szakácsművészet legújabb remekével, a fagylalttal, amelyhez hasonló finomságot – szerinte – nem sikerült addig elôállítani.
A kőkorszakban hópincékben hűtöttek
A hűtőgép olyan szerkezet, mellyel mesterségesen a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletet lehet előállítani és tartósan fenntartani. Hűtést természetes vagy mesterséges eljárással lehet végezni. Természetes mód az, ha valamilyen hideg tárgyat hozunk kapcsolatba a hűtendő hellyel. A mesterséges hűtésre pedig túlnyomóan a mechanikai energia felhasználásával működő kompresszoros hűtőberendezéseket használják.
Ha hűtésről beszélünk, és a kezdeti időszakot keressük, akkor bizony egészen az ókorba kell visszamennünk, méghozzá időszámításunk előtt 2500-ba. Az akkori falfestményeken ugyanis már tisztán kivehetők a hűtés első jelei. A párolgás hőelvonó képességét használták fel akkoriban. Az eljárás rendkívül egyszerű, és a mai napig működik. A hűtendő folyadékot olyan agyagkorsóba töltötték, amin nem volt zománcréteg, így a pórusokon keresztül átszivárgott ital elpárolgott a külső felületen, és létrejött a hűtés folyamata.
A Földközi-tenger vidékén virágzó ókori kultúrák már ismerték a hűtött gyümölcs és ital fogalmát, sőt a jéggel való kereskedés sem volt ismeretlen előttük. Ugyanakkor a jég használata akkoriban luxusnak számított. A rómaiak azonban már nemcsak ételeiket- italaikat, hanem a lakóhelyiségeiket is tudták hűteni. Az első időkben jeget vagy havat használtak a meleg időszakokban. Voltak olyan uralkodók, akik nyaranta kis hegyeket építtettek udvarukba hóból, hogy kellemes hőmérsékletben tudjanak pihenni és például jeges italokat kortyolni. I. sz. 37 és 68 között Néró császár állítólag kizárólag azért tartott egy futárt, hogy a vendégeit jégdesszertekkel, rózsavízzel és gyümölcsökkel kínálhassa.
Visszamehetünk viszont egészen a kőkorszakig, ha a hűtés eredetét kutatjuk. A kőkori emberek jégbarlangokban „tárolták” az elejtett állatokat. Később, i. e. 3000 környékén az egyiptomiak és mezopotámiaiak hópincéket – melyek aljárajeget tettek – használtak az élelmiszerek tartósítására, az italok hűtésére.
Néhány ősrégi hűtési praktikát ma is sokan előszeretettel használnak. A vajat például besózva, egy csupor vízben tárolták. A besózott és barna cukorba mártott, nyers halat pedig konyharuhába tekerve a pince lépcsőjén hűtötték, de például a sajtokra híresen kényes franciák a mai napig nem teszik hűtőbe a sajtot.
A hűtőgépek létrejötte
A gépi hűtésre azonban egészen az 1840-es évekig várni kellett. Míg az első háztartási hűtőt 1918-ban vásárolták meg, s ma már szinte alig akad olyan otthon, ahol nem található meg a készülék.
A hó, a jég és a párologtatás mellett viszonylag korán felfedezték az úgynevezett hűtőkeverékeket is. Indiában pl. már a IV. században tudták, hogy a vizet só hozzáadásával hűteni lehet. Olaszországban és Spanyolországban pedig már a középkorban rájöttek, hogy a vizet szalmiáksó bekeverésével le lehet hűteni. A XVI. századtól ezeket a hideg sóoldatokat elsősorban tudományos célra használták, de később cukrászdákban, háztartásokban is hűtöttek velük.
Az első kompresszoros hűtőberendezést az amerikai Jakob Perkins szabadalmaztatta 1834-ben. Berendezése etiléterrel működött. Ez a hűtőközeg rendkívül robbanásveszélyesnek bizonyult azonban, ezért Perkins ötlete nem terjedhetett el. Az első „hidegcsináló gépet” John Gorrie találta fel az Egyesült Államokban. Művét 1851-ben szabadalmaztatta.
A XIX. században azonban az ipar fejlődésével együtt fokozódó hűtési igényt természetes jéggel és hóval – elsősorban a tárolási problémák miatt – már végképp nem lehetett gazdaságosan fedezni, és egyre sürgetőbbé vált helyette valamilyen más eljárás alkalmazása. A mesterséges hűtésre várt az a feladat, hogy ezeket az igényeket évszaktól, időjárástól és földrajzi helytől függetlenül ki lehessen elégíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a feladat eleinte szinte kizárólag a jég mesterséges előállítása volt! Megkezdődött a hűtő- és fagyasztóházak létesítése, sőt a XX. század elején megépültek az első műjégpályák is.
A korabeli hűtőberendezések azonban a maiakkal összehasonlítva gigantikus méretűek voltak, állandó felügyeletet igényeltek, indításuk, leállításuk, szabályozásuk nagy kézi kerekek forgatásával, kizárólag szakszerű emberi beavatkozással történhetett. Emiatt csak a nagy raktárak, jéggyárak hűtésére lehetett az ilyen hűtőberendezéseket gazdaságosan használni, míg az üzletek, a hentesek, valamint a háztartások a most már mindig beszerezhető mesterséges jéggel feltöltött jégszekrényekben hűtötték az élelmiszereiket.
Az első háztartások számára szánt hűtőszekrényt 1918-ban adta el a detroiti Kelvinator cég. Készülékük működése a kompresszortechnikán alapult. Két svéd diák, Baltazar von Platen és Karl Munters 1922-ben kifejlesztette az adszorpciós folyamatot, majd három évvel később, 1925-ben az eljárás szabadalmaztatása után a svéd Electrolux piacra dobta az első adszorpciós hűtőszekrényt. 1936-ig egymillió darabot adtak el belőle! Egy igen előnyös tulajdonsága a kompresszoros elődökhöz képest a lényegesen csendesebb üzemelés.
1928-ban Thomas Midgley feltalálta a freont, egy színtelen, szagtalan, nem mérgező, nem gyúlékony gázt. Ettől kezdve ezt a hűtőközeget használták a korábbiak (pl. ammónia, kén-dioxid) helyett, mivel azok szivárgása igen balesetveszélyes volt. A fejlesztéseknek köszönhetően a kompresszortechnika egyre jobbá vált, annyira, hogy a következő évtizedekben legyőzte az adszorpciós technikát.
1974-ben viszont kimutatták a freon ózonkárosító hatását, ezért a helyettesítésére más, környezetbarát hűtőanyagokat fejlesztettek ki és kezdtek alkalmazni.
A piacon 1992-ben jelentek meg az első zöld (Greenfreeze) hűtőszekrények prototípusai. Ezek egyáltalán nem tartalmaztak ózonkárosító gázokat és energiafogyasztásuk is alacsonyabb volt.
Az egyik ismert hűtési metódus például abból állt, hogy a kamra mennyezetére flanel csíkokat erősítettek, melyeknek másik végét egy vödör vízbe áztatták.
Egy ókori, kínai verseskönyvben olvashatóak azok a sorok, amelyek egy jégverem rituális fölnyitásáról és használatáról szólnak.
Az intelligens hűtőszekrény napjaink favoritja
Az első háztartási hűtőt több mint kilencven évvel ezelőtt vásárolták meg, napjainkban pedig talán nem is akad olyan háztartás, mely mellőzné ezt a berendezést. Egyaránt léteznek szóló és kombinált, beépíthető, valamint önálló gépek, alul vagy felül elhelyezett fagyasztóval, emellett beszélhetünk még amerikai rendszerű vagy 3 ajtós különlegességekről is. Az amerikai (SBS) típusú Side-by-side hűtő az egyetlen, amelynél lehetséges automata jégkocka, hidegvíz vagy jégkása készítés. (Azt azonban nem árt tudni, hogy ennek a szolgáltatásnak a megvalósításához közvetlen vízcsatlakozás szükséges!) Az energiatakarékosság szempontjából oda kell figyelni arra is, hogy milyen leolvasztási funkcióval rendelkezik hűtőszekrényünk. Léteznek automatikus leolvasztási funkcióval ellátott gépek, és léteznek olyanok, amelyeknél egy kijelző mutatja a leolvasztás ideális időpontját, továbbá olyan hűtőszekrények is, melyek egy speciális páraelszívó rendszernek köszönhetően (Total No Frost – Whirlpool) nem igénylik a leolvasztást. Napjainkban már előfordulnak úgynevezett intelligens hűtőszekrények is. Ezek minden változást észlelnek, például azt is, ha nyitva felejtjük a hűtőajtót, vagy egy rövidebb áramszünet történik.Az érzékelők, amint tehetik, hűtött levegőt áramoltatnak a tárolóházba, így a hőmérséklet ötször gyorsabban áll helyre.
Amennyiben nem az energiaveszteséget, hanem a kellemetlen szagokat szeretnénk elkerülni, érdemes olyan berendezést vá- lasztani, amely rendelkezik egy olyan speciális rekesszel (Gourmet zóna – Whirlpool), mely ideális védelmet biztosít a különleges ételek számára, legyen az bébiétel, vagy egy erősebb illatú sajt. Emellett a legtöbb gép antibakteriális védelmet is biztosít egy ezüstionos fémfelületnek köszönhetően, mely meggátolja a penészesedést és a gombásodást. A BioFresh/ antibakteriális technológia igen hasznos, mert egy szűrő segít abban, hogy a hűtőszekrény belsejében ne szaporodjanak el a baktériumok, ne legyen kellemetlen szagú.
A jövő hűtője feltehetőleg az a készülék, amely 2003-ban született meg és ezidáig a legkörnyezetbarátabb, legtakarékosabb hűtőszekrény: a mágneses hűtő, ami valamikor talán a kompresszoros hűtő utódja lesz. Laboratóriumi körülmények között már működőképes a készülék, a háztartásokban történő használatra azonban még nem alkalmas a mágneses technika.
A középkori Európában többen túlzásba vitték a jeges élvezeteket. Így járt Don Carlos spanyol herceg is, aki 1568-ban tüdőgyulladás következtében halt meg, amely feltehetôen a túl sok jeges ital fogyasztásának következménye volt.
Évezredes hagyományokra tekint vissza Japánban a Jég ünnepe, melyet június elsô napján tartanak. Ebből az alkalomból a császár kitüntetéseket ad át, amelyhez egy darab jeget is mellékel.
A hűtőgépek története
1748 • a Glasgow-i Egyetemen William Cullen az első mesterséges hűtést alkalmazza (etil-éter).
1805 • Az első gőzzel működő hűtőgépet Oliver Evans készíti el.
1835 • Perkins: szabadalmaztatta dimetil-éteres hűtőgépét.
1842 • Levegő hűtőközeges hűtőgépet készít John Gorrie.
1856 • A hűtés ipari alkalmazása: Alexander C. Twinning
1856 • James Harrison gőzkompressziós hűtést használ.
1859 • Ferdinand Carré ammóniás abszorpciós hűtőgépet szerkeszt.
1867 • J. B. Sutherland elkészíti az első hűtött vasúti kocsit.
1876 • Carl von Linde kifejleszti az első ammóniás kompresszoros hűtőgépet.
1895 • Levegő cseppfolyósítása nagyüzemi szinten Linde találmánya alapján.
1901 • Linde a folyékony levegő frakcionális desztillációjával tiszta folyékony oxigént és nitrogént állít elő.
1913 • DOMELRE: az első háztartási hűtőgép piacradobása. Egyesült Államok, Chicago
1928 • A freon feltalálása, Thomas Midgley Charles Franklin Kettering segítségével.
1939 • Az Elektrolux első fagyasztó kamrás háztartási hűtőgépei.
1974 • A freon ózonkárosító hatásának felfedezése.
Radics Márk