Újra divat a rakott szoknya
Pliszírozás
A pliszírozással ma már ritkán foglalkoznak. Nem olyan könnyû olyan céget találni, aki még vállalja, hogy kérésünkre berakja a ruhánkat. Pedig régen ennek nagy hagyománya volt. A divattervezôk mára újra felismerték ezt a gyönyörû díszelemet a ruhákon, így egyre több kifutón szembenézhet velünk egy-egy rakott szoknya, vagy akár sál is. A budapesti Mûhímzô és Zászlókészítô Ipari Szövetkezet mai napig vállalja ezt az igencsak bonyolult folyamat elkészítését.
A divat történetében ez a technika már régóta létezik, gondoljunk akár El Greco, Rembrand, Caravaggio festményeire, a sárközi, kalotaszegi, széki női népviseletre vagy Marilyn Monroe elhíresült fehér ruhájára. Számos filmben, színdarabban, képzőművészeti alkotásban találkozhatunk ilyen a különleges darabokkal. A pliszírozás a különböző ráncok, redők, hajtások tartós rögzítése az anyagban, mely hőtechnikai eljárással történik. Általában kézzel készítik, és nagy odafigyelést igényel. A pliszék kézi készítésekor két egy-másba illő, a pliszék formájának megfelelő sablon közé rakják az anyagot és egy gőzszekrényben rögzítik a hajtásokat. A pliszék méretei a 2 mm-es hajtás mérettől a 8 cm-ig terjednek. A különböző méretű pliszéket először papíron modellezik, ami technikailag is megoldható. Amikor már mindenki tetszését elnyeri, az kerül megvalósításra anyagból is. A berakás nagyon nehezen vasalható, és csak a természetes anyagokból mosható ki a forma.
Nagyné Farkas Mária, a Műhímző és Zászlókészítő Ipari Szövetkezet elnökasszonya lapunknak elmondta: az ő fő profiljuk ugyan a zászlókészítés, de mai napig vállalnak pliszírozást, és rengeteg rakott szoknya készül náluk.
− Most nem annyira divat a rakott szoknya, de több népi együttesnek, például a kalocsainak is készítünk fellépőruhákat – kezdte Mária.
− Általában ez úgy történik, hogy ők elhozzák a kész ruhákat, és nekünk már csak be kell pliszíroznunk ezeket. Olyan méretű rakást kér a kedves megrendelő, amilyet szeretne. Általában többen dolgoznak egy-egy munkán, ami elég bonyolult és nagy odafigyelést igényel. Segítségként papírt használnak az anyag összeszedésére, összehúzására, amit aztán a gőzkazánunkban véglegesítenek. Ez egy nagyon régi gép, de elég hatékony. Általában egy napot kell, hogy bent legyen az adott ruhadarab és természetesen ez idő alatt nem nyithatjuk ki a kazánt – árulta el a részleteket Nagyné. Miután a ruhadarabokat kiveszik ebből a készülékből, még hagyni kell száradni őket, hiszen a gőz 95 fokos, amitől természetesen elég nyirkos lesz az anyag.
– Nagy felelősség ez a munka, hiszen itt minden milliméterre oda kell figyelni. Ha az utolsó fázisban hiba kerül a folyamatba kezdhetünk mindent elölről, és ha már csak a gőz után veszik ezt észre, akkor bizony nagyon nehéz simára kivasalni a ruhákat – tette hozzá Mária.
Tervezők is előszeretettel használják
Ma egyre több divattervező használja a rakott motívumokat ruháiknál. Van, hogy csak egy csíkban terveznek ilyen mintát egy-egy darabon. Makány Márta, Magyarország méltán elismert és híres divattervezője, blogjában a pliszéről mesél. Jó pár éve foglalkozik a tervezőnő is ezekkel a különleges, pliszérozott ruhadarabokkal, és az évek segítettek a technikát egyre tovább fejleszteni. Kreativitását évről évre megérintik a pliszé anyagok. Egy alapruha kerül a babára és magára a modellre, majd erre kerülnek fel a fodorsorok. Csak miután a tervezőnő megtalálta a megfelelő irányokat és formákat, azután varrják rá a pliszét az alapdarabra. Ezt a technikát Márta gyakran alkalmazza esküvői és alkalmi kollekcióiban is. Kezdetben csupán magára a szoknyára kerültek ezek a fodrok, majd újabb ötletek hatására, a legutóbbi kollekcióban már a ruhák felső részére is. Sokan tartanak a felsőrész megmunkálásától a tévhit miatt, miszerint „a fodrok erősítenek”. Ez általában igaz is, de ebben az esetben a fodrok optikailag formálnak, és nyújtják a viselő alakját. Ezek a ruhák szinte szoborként viselkednek, és műalkotássá emelik a ruhatervezést.
Házilag is próbálkozhatunk
Ha egy rakott szoknya éleit szeretnénk csak levasalni, azt nem kell pliszíroztatni. Rögzíteni kell a hajtásokat – mondjuk férccel, valamilyen anyagon keresztül óvatosan átvasalni, lehetőleg a fércre nem rányomni a vasalót, majd fércet kiszedni és még egyszer jól átvasalni – , majd ezt követően hagyni kell kihűlni. A férccel óvatosan kell bánni, mert megmaradhat a nyoma az anyagban. Ha nincsenek komolyabb gépeink, házilag ennyit tudunk tenni.
Préselhetjük az anyagot nedves ruhán keresztül is, hagyva megszáradni, de ezt helyettesíthetjük gőzölős vasalóval is − ma már ez gyorsabb megoldás. Vannak, akik otthon a vasalódeszkán próbálnak meg pliszírozni. Ilyenkor alul és felül meghajtják az anyagot, oldalról begombostűzik, majd vizes ruhán száradásig vasalják. Másnapig benne hagyják a gombostűket.
Radics Márk