Az UNICEF Magyarországon
Évente 150 millió képeslapot adnak el a világon
A világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete az UNICEF – az ENSZ Gyermekalapja –, több mint 150 országban képviselteti magát. Leginkább ott, ahol nagy a gyermeknépesség, de kicsi az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem és nagy a csecsemő halandóság. Ezekben az országokban az UNICEF saját irodát működtet.
Ám a világ 37 iparosodott országában (ide tartoznak Közép-Európa országai is) nincsenek UNICEF fejlesztési programok. Így nem működik UNICEF iroda, hanem társadalmi szervezetek képviselik a Gyermekalapot. Ezek a Bizottságok több százezer önkéntessel működnek együtt, több mint 6 millió egyéni adományozóval tartva kapcsolatot. Így gyűjtik össze az UNICEF bevételeinek csaknem 1/3-át.
Az UNICEF Magyar Bizottsága 1975. óta működik, közhasznú szervezet, rendszeres állami támogatásban nem részesül, programjaikat adományokból finanszírozzák. Igazgatását Dr. Kecskeméti Edit látja el, akit a szervezet működéséről kérdeztük.
– Nem mindig látták szívesen az UNICEF tevékenységét Magyarországon. 1949-ben például a kormány nyomására kénytelen volt bezárni itteni irodáját. Miként alakult a Gyermekalap itthoni helyzete azóta?
– Annak idején politikai okokból kellett az UNICEF-nek beszüntetni hazai tevékenységét. Három évtized múlva, a hetvenes években alakult meg az UNICEF Magyar Bizottsága. A Bizottság magyar társadalmi szervezet, mely az UNICEF-et támogatja és képviseli hazánkban. A Bizottságban néhány számú főállású munkatárs dolgozik, az elnökség társadalmi munkában végzi feladatait. Eleinte csak képeslap eladással, majd a kilencvenes évek közepétől adománygyűjtéssel is foglalkozott az UNICEF Bizottság. Az eredmények között érdemes említeni, hogy meghonosítottuk Magyarországon a bababarát kórház programot, jelenleg 13 ilyen szülészet működik az országban. Sokat tettünk azért, hogy megismerjék hazánkban a gyermekjogi egyezményt, és hogy Magyarország rendszeresen eleget tegyen az egyezménnyel kapcsolatos jelentési kötelezettségeinek. 250 iskola részvételével először szerveztük meg tavaly Magyarországon a Kézmosás Világnapját és már készülünk a második alkalomra. Rendszeresen támogattunk hátrányos helyzetű kistelepüléseket: 15 ezer kötet könyvet ajándékoztunk iskolai könyvtáraknak és 70 millió forint értékű fejlesztő játékot óvodáknak.
– Mennyire segítő szándékú a magyar lakosság a világ más népeihez képest?
– Leginkább csak arról tudok nyilatkozni, hogy más országokban milyen az UNICEF támogatottsága. Az UNICEF költségvetésének kb. kétharmada a kormányok önkéntes felajánlásaiból, illetve nagy nemzetközi szervezetek (EU) és alapítványok (Bill és Melinda Gates Alapítvány) támogatásából, mintegy egyharmada pedig a cégek és magánszemélyek adományaiból, vagyis a magánszektorból származik. Legtöbb pénzzel az USA, Norvégia és Hollandia kormánya támogatja az UNICEF programjait. A legtöbb vállalati és magán támogatást Japán és Németország nyújtja. Régiónkban Szlovénia és Csehország magánszektora az UNICEF legnagyobb támogatója, a magyar adományozók nagyjából a szlovákokkal állnak egy szinten.
A hetvenes évektől működik itthon UNICEF Bizottság. Azóta elindították a bababarát kórház programot, még inkább megismertették a gyermekjogi egyezményt. Meghonosították itthon a Kézmosás Világnapját, a hátrányos helyzetű iskoláknak könyvet, óvodáknak játékot adományoznak. Képeslapjaikon már magyar művészek alkotásai is szerepelnek, és a közelmúltban megválasztották Kovács Ágnest, aki sportnagykövet lett.
– Mennyire lehet a nemzetközi programokat a magyar viszonyokhoz igazítani?
– Az UNICEF a kormányok szervezete, ezért programjairól is a kormányok döntenek. Általában azokban az országokban vannak fejlesztési programjai az UNICEFnek, ahol nagy gyermekpopuláció van, magas az anyai- és a gyermekhalandóság, és alacsony az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Ezek jellemzően a fejlődő országok, vagyis az UNICEF a legszegényebb országok legrosszabb helyzetben lévő gyerekein igyekszik segíteni. Mi, magyarok – csakúgy mint a többi EU tagállam – az UNICEF-ben a segítségnyújtó oldalon állunk: adományokat gyűjtünk a nemzetközi programok végrehajtására.
– Megtudhatnánk néhány adatot a nemzetközi és a hazai programokról, törekvésekről? Jelenleg milyen gyűjtések vannak folyamatban…
– 2009-ben az UNICEF 2,9 milliárd dollárt költött fejlesztési programokra. Ennek 55%-át szub-szaharai Afrikában költötte el. Fele ennyi támogatást nyújtott a szervezet ázsiai országoknak és 150 milliót fordított latinés közép-amerikai gyermekprogramjaira. A költségvetésnek nagyjából 3%-a jutott kelet-európai országokra.
Az UNICEF kiadásainak legnagyobb része a gyermekek életben maradását biztosítja, míg költségvetésének csaknemfelét védőoltás- és más egészségügyi programokra, iható víz biztosítására költik. A gyakori természeti katasztrófák arra kényszerítik a gyermekvédelmi szervezetet, hogy minden évben jelentős összeget fordítson gyorssegélyekre. A természeticsapások vagy a törzsi háborúk gyakran veszélyeztetik az adott országokban korábban elért eredményeket. Magyarországon idén eddig két jelentősebb adománygyűjtést szerveztünk. A Haiti földrengés gyermekeáldozatait magyar adományokból 90 millió forinttal támogathattuk. Tetanusz elleni védőoltásokra gyűjtöttünk közösen a Pampers-szel, és 3 hónap alatt majdnem 700 ezer oltásravaló gyűlt össze az eladott pelenkákból. Ezzel több mint kétszázezer édesanyát és születendő gyermekét tudunk megvédeni a szülés során kialakuló tetanusz fertőzéstől. Jelenleg a világban és itthon is az árvíz sújtotta Pakisztán támogatására kérjük az emberek támogatását, ahol másfél millió gyerek egészsége, biztonsága van veszélyben. Ugyanakkor továbbra is szeretnénk segíteni a hazai árvízkárosultaknak. Óvodáknak szeretnénk fejlesztő játékokat adományozni. Eddig az ináncsi óvodát és a szikszói gyerekeket támogattuk.
– Pályázati eredmények. Évente hány pályázaton vesznek részt és milyen eredménnyel?
– Az UNICEF Magyar Bizottság nagyon ritkán vesz részt pályázatokon. Programjait magánszemélyek és cégek adományaiból finanszírozza.
– A világ más tájain élő gyermekek mennyire vannakkönnyebb vagy nehezebb helyzetben a magyar gyermekekhez képest? Mi az, amin változtatni kellene idehaza?
– Az UNICEF célja, hogy minden gyerek számára segítsen biztosítani az alapellátásokat. Ebből a szempontból Magyarország szerencsére jól áll. A világ 200 országából az első 30–40 között vagyunk. Védőoltások szempontjából például „világelsők” vagyunk; nálunk gyakorlatilag minden gyerek ingyenesen megkapja a legalapvetőbb védőoltásokat. Míg egy fejlődő országban 1000 gyerekből akár 150 nem éri meg az ötéves kort, nálunk ez a szám csak 5–6. Ugyanakkor európai összehasonlításban magas nálunk a koraszülöttek és a kis súllyal születő csecsemők aránya. Igaz, itthon szinte minden gyerek jár általános iskolába, sokan mégis úgy fejezik be, hogy nem tanulnak meg jól olvasni, nem értik meg az olvasott szöveget. Ez aztán később hátrányosan befolyásolja boldogulásukat az élet bármely területén.
– Mihez van joga egy gyermeknek? Mi az, amiről itthon keveset beszélnek, amiről nem tudnak az emberek?
– Egy gyereket – néhány kivételtől eltekintve – ugyanazok a jogok illetnek meg, mint egy felnőttet. Ilyen kivétel például, hogy egy gyerek nem választhat vagy nem tehet önállóan bizonyos jognyilatkozatokat. De megilleti például a véleménynyilvánítás joga, joga van arra, hogy titkai legyenek. Akárcsak egy felnőttet, a gyereket sem szabad bántalmazni, sem az iskolában, sem pedig a családban. Ugyanakkor koránál fogva speciális védelmet kell biztosítani a gyereknek (pl. meg kell védeni a média káros tartalmaitól, szükség esetén az államnak támogatást kell nyújtani felneveléséhez) és jogai gyakorlásához is segítséget kell nyújtani. Ezért is született meg 1989-ben az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, amely ma a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezménye. Talán kevesebbet beszélnek nálunk az egyezmény azon alapelvéről, hogy a gyermek véleményét az őt érintő kérdésekben meg kell hallgatni és a döntésnél figyelembe kell venni. A felnőttek gyakran „elfelejtkeznek” erről a jogról, mert féltik szülői, tanári stb. tekintélyüket.
– Vannak még folyamatban lévő gyermekpályázatok?
– A napokban zárult le az iskolák jelentkezése a Kézmosás Világnapjának idei programjaira. Csaknem 280 iskola és 75 ezer gyerek aktív részvételére számítunk. A Világnaphoz kapcsolódóan a résztvevő iskolák kisebb diákjai rajzpályázaton, a nagyobbak rap író pályázaton vehetnek részt. Díjak várják a legkreatívabb programot összeállító iskolákat is.
– Nők és lányok egyenlősége. Ez mennyire érdekes és aktuális téma napjainkban Magyarországon?
– A lányok hátrányos helyzetének megszüntetése fontos célja az UNICEF-nek. Egyes ázsiai országokban a lánymagzatot elhajtják, Ázsia és Afrika több országában a lánygyerekeknek kevesebb élelem jut, gyakran nem járatják őket iskolába, a nők nem örökölhetnek földet. Magyarországon szerencsére nincsenek ilyen problémák. Ugyanakkor a nőknek a férfiaknál alacsonyabb a keresete, ami például nehezíti az egyedülálló anyák helyzetét és kihat a gyermekek lehetőségeire is. Az is tény, hogy azon országok közé tartozunk, amelyekben különösen kevés nő vesz részt a döntéshozatalban mind országos, mind pedig helyi szinten.
– Itthon milyen akadályokba ütközik – esetlegesen – a Bizottság működése során ?
– Ettől az évtől kezdve gyakorlatilag megszűnt a civil szervezeteknek nyújtott pénzbeli adományok után igénybe vehető adókedvezmény. Ez biztosan érzékeny veszteséget okoz majd azoknak a szervezeteknek, amelyek tevékenységüket nem pályázatokból vagy állami, önkormányzati támogatásokból, hanem főként adományokból finanszírozzák. Az adományozók egy része ugyanis a kedvezmény hiányában csak kevesebb támogatást tud majd adni, vagy egyáltalán nem tud majd adományozni. Érdekes módon Ausztriában, a gazdasági válság ellenére, éppen most biztosítottak adókedvezményeket a non-profit szervezeteket anyagilag támogatóknak.
– Ha lehet számszerűsíteni, akkor Magyarországon hányan és milyen módon támogatják a szervezetet?
– Sokféle módon lehet támogatni az UNICEF-et. A legismertebb mód talán a képeslap vásárlás. Évente több százezer darabot ad el a Bizottság. Az UNICEF képeslap tavaly volt 60 éves! Amikor egy 7 éves cseh kislány, Jitka, 1949-ben elküldte rajzát az UNICEF-nek, aligha gondolta, rajza olyan híres lesz, hogy még 60 év múlva is emlékezni fog rá a világ. A kislány festményével szeretett volna köszönetet mondani azért a segítségért, melyet a szervezet a világháborút követően a falujának nyújtott. New Yorkban, az UNICEF központjában, Jitka rajzát képeslapokra nyomták, így született meg az első UNICEF üdvözlőlap, s ebből az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb segélyakciója. 1950-ben még csak 100 ezer, tíz év múlva 15 millió, ma pedig már évente csaknem 160 millió darabot adnak el az UNICEF lapjaiból szerte a világon. Eddig összesen több mint 4 milliárd UNICEF képeslap talált gazdára, és generációk nőttek fel az UNICEF gyermekjátékain is. Az UNICEF világszervezet, így a képeslapok választéka is nemzetközi. Sok-sok neves művész, pl. Chagall, Miro, Picasso, Monet, Klimt, Van Gogh alkotásai kerültek UNICEF levelezőlapra. A képzőművészek, illetve ügynökségeik a művek felhasználásának ingyenes felajánlásával támogatják az UNICEF munkáját. Az elmúlt évtized során számos magyar művész alkotásával is találkozhattunk UNICEF képeslapokon. Pl. Moholy-Nagy László festményei, André Kertész fotói, Reich Károly és Réber László grafikái vagy a magyar múzeumokban található műalkotások a világ más tájain is népszerűek lettek. Az UNICEF nemcsak képeslapra nyomtatja azonban a művészet remekműveit. Nepálban, Bangladesben és Madagaszkáron UNICEF programok keretében elevenítették fel a kézi munkával készülő papír hagyományát. Az ősi módon készült papíríveket növényi festékekkel színezik és helyi motívumokkal díszítik. A lapok értékesítését az UNICEF vállalja magára. Az ebből származó bevételből sok száz helyi család megélhetése biztosított. Népszerűek fejlesztő játékaink és ajándéktárgyaink is, valamint többféle pólónk is van, főleg gyerekeknek. Bevételeink valamivel több mint fele pénzadományokból származik, közel 20 ezer rendszeres adományozónk van. Több mint 1000 regisztrált önkéntesünk van, ők főként szervezési, fordítási, adminisztratív munkákban segédkeznek, de van, aki fotózik vagy egyéb kreatív munkákat végez a Bizottság számára.
– Hogyan lehet valaki jószolgálati nagykövet? Milyen követelményeknek kell megfelelnie?
– A világ első jószolgálati nagykövetét – egy népszerű amerikai komikust, Danny Kaye-t – az UNICEF nevezte ki az 1950-es években. Jelenleg több mint 30 nemzetközi nagykövet támogatja az UNICEF munkáját. Közülük néhány ismertebb név: Shakira, David Beckham, Leo Messi, Whoopi Goldberg. A nagykövetek fő feladata, hogy a nagyközönséggel megismertessék az UNICEF munkáját, segítséget nyújtsanak az adománygyűjtésben. Abből lehet jó UNICEF nagykövet, aki elkötelezett a gyermekek ügye iránt, hiteles személyiség és az emberek odafigyelnek arra, amit mond. Fontos az is, hogy tudjon időt áldozni az UNICEF-fel kapcsolatos feladatokra. A legismertebb és talán legnépszerűbb UNICEF nagykövet Audrey Hepburn volt, aki gyermekkorában, a II. világháborút követően, maga is kapott segítséget az UNICEF-től. Léteznek nemzeti UNICEF nagykövetek is. Az UNICEF Magyar Bizottsága korábban 3 jószolgálati nagykövetet nevezett ki: Halász Juditot, Presser Gábort és a Nemzeti Filhamonikus Zenekart. Ez év augusztusában pedig Kovács Ági olimpiai bajnok úszót, az UNICEF magyarországi sportnagykövetévé nevezték ki. Az ő feladata főként az UNICEF vízprogramjainak támogatása, és a sport szerepének figyelemmel kísérése a gyermekek sorsának jobbá fordításában lesz.
– Magyar önkéntesek mehetnek más országokba? Hányan, leginkább hol, miben segítenek?
– Az UNICEF nemzetközi programjaiban nem alkalmaz külföldi önkénteseket, feladatainak ellátáshoz a helyi körülményeket jól ismerő, professzionális munkatársakra van szükség. Ennek okát talán könnyebb egy példán bemutatni. Ha az UNICEF egy afrikai országban a gyerekek oktatását segíti, az nem azt jelenti, hogy a falusi tanítók a szervezet munkatársai vagy önkéntesei. Az UNICEF az ország oktatási rendszerének kialakítását, iskolák építését, tanárok képzését és az ezekhez szükséges anyagi források előteremtését jelenti. Önkéntes munkára itthon Magyarországon van lehetőség.
– Milyenek a hozzánk látogatott nagykövetek visszajelzései?
– Mint már említettem, az UNICEF-nek több mint harminc jószolgálati nagykövete van. Közülük többen is jártak már Magyarországon, igaz nem mint az UNICEF képviselői. Hivatalos nagyköveti minőségben a 90-es években látogatott hazánkba Johann Olav Kos, többszörös gyorskorcsolyázó olimpiai bajnok, akit az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád is fogadott. Sir Roger Moore, az UNICEF nagykövetek doyenje, 2007-ben és 2008-ban járt Budapesten, először egy adománygyűjtő díszvacsorán vett részt, majd narrátor volt a Nemzeti Filharmonikusok UNICEF-koncertjén. Jól érezte magát, élményeit a nemrég magyarul is megjelent életrajzában (A nevem Moore… Roger Moore) is megörökítette. Különösen büszke volt arra, hogy miután találkozott az államfő, majd a miniszterelnök feleségével, a magyar kormány háromszorosára emelte az UNICEF-nek nyújtott támogatását.
– Környezetünk megóvásában is segítő kezet nyújt az UNICEF?
– A környezet védelme fontos szerepet játszik az UNICEF munkájában, hiszen szennyezett környezetben elképzelhetetlen a gyermekek egészséges fejlődése. Az UNICEF ügyel arra, hogy fejlesztési programjai se rongálják a környezetet. Ugyancsak hangsúlyt fektet a Gyermekalap arra, hogy az UNICEF termékek környezetkímélő eljárással készüljenek. Volt rá már példa, hogy az UNICEF azért vált meg beszállítójától, mert a cég környezetszennyezés hírébe keveredett.
Tábori Zsuzsa
Elérhetőségek: Budapesten működik egy boltunk (1067 Bp. Csengery u. 33.) és honlapunkon egy webshop is (www.unicef.hu)