Európában is terjeszkedik a Cadillac
Amerikai álom
A második legrégebbi amerikai autógyár, a Cadillac, először alkalmazott az autóiban olyan luxus megoldásokat, mint az önindító, az automata légkondicionáló és a memóriás, elektromos ülésállítás. A Cadillac-nek mára pedig nagy tervei vannak: szeretné végre Európát is meghódítani.
A Cadillac történelmével nincs gond, mivel az 1902. augusztus 22-én alapított márka luxusautókat készít a kezdetektől, így a múltja makulátlan és igen régre nyúlik vissza, szemben a pár tízéves múltra visszatekintő japán prémium márkákkal (Acura, Infiniti, Lexus), de nem is csak velük kell megküzdenie, a fő ellenfél a ligát vezető Audi, BMW, Mercedes trió. A német hármas – márkánként – egymillió fölötti éves eladási darabszámmal büszkélkedhet, amit elég nehéz beérnie a konkurenciának, mert ehhez a jó minőség mellett rendkívül széles modell és motor választék is szükséges. Jelenleg a tengerentúlon a Caddy hat típust és annak sokféle verzióját kínálja, Európában pedig négyet. A belépő szintet az ATS jelenti, amely a BMW hármas szériának a konkurense, itt két karosszéria változat érhető el: a négyajtós limuzin és a kétajtós kupé. Az Alpha elnevezésű, padlólemezre épült autót eleve sportosra tervezték, ezért a kocsit sokat tesztelték a híres Nürburgringen, ahol a régi, 28,8 kilométeres versenypályán 16 kanyar van. A kezdő motor 2,5 literesbenzines, ami 202 lóerős, a következő az Opelekben használt kétliteres turbós, ami 272 lóerővel hajtja a hátsó vagy az összes kereket. A csúcsmodellt jelenleg a 3,6 literes, 321 lóerős V6-os jelenti. A 2012 nyarán debütált autóból a nyitó évben 7008 darab fogyott, míg 2013-ban már 38 319. A közeljövőben várható a V-vel jelölt csúcsmodell, amely a BMW M3/M4-nek lesz a konkurense. Ennél a típusnál már 400 lóerő fölötti teljesítmény várható.
A Mátrix autó
A 2002-ben indult útjára a CTS, ez a típus volt az első fecske, amely a fiatalabb vevőkört célozta meg. A Cadillac-nél az 1988-as Cimara óta ezt az autót lehetett kapni először kézi kapcsolású sebességváltóval. A Wayne Cherry és Kip Wasenko által tervezett CTS hátsókerék meghajtással és karakteres külsővel került forgalomba. Hogy az eladások még jobban menjenek, több filmben, például a Mátrix folytatásában (Mátrix − Újratöltve) is szerepeltették. A második generáció 2007-ben érkezett, aminek külön érdekessége, hogy Oroszországban, Kalinyingrádban gyártották. A második széria már háromféle karosszériával készült, megjelent a kupé és a kombi is, ügyes húzás volt, hogy a 6,2 literes, kompresszorral feltöltött Corvette motor az összes karosszéria változatban elérhető volt. Az 556 lóerős V8-as 300 km/óra körüli végsebességet biztosított a leggyorsabb CTS-nek, így már igazi vetélytársa volt a BMW M5 és a Mercedes E 63 AMG típusoknak.
A márkanév, a Detroit városát 1710-ben alapító Antoine Laumet de La Mothe Cadillac-től ered. Az 1658–1730 között élt franciának állított emléket Leland, tőle származik a Cadillac jele is, amely a mai Kanada keleti részét meghódító felfedező címerét ábrázolja, amit egy babérkoszorú vesz körül.
Az európai igényeknek is megfelelő belsővel rendelkező limuzin aktuális kivitele tavaly került a kereskedésekbe, hátsó és összkerék meghajtással is kapható, de egyelőre csak négyajtós kivitelben. A motorválaszték jelenlegi csúcsa a V Sportnévre hallgató 3,6 literes dupla turbós 420 lóerővel, alatta a turbó nélküli kivitel 321 lóerővel, a belépő típus 2 literes turbómotorral érhető el, ami 272 lóerős. A sportmodell érkezése nagy biztonsággal megjósolható, itt már 600 lóerő körüli teljesítmény várható.
A személyautó választékhoz csatlakozik a méregdrágán adott ERL, a tölthető hibrid kupé, ami a Chevrolet Volt/Opel Ampera technikáját használja és rendkívül alacsony eladási darabszámmal „büszkélkedhet”. Az amerikai piac személyautó kínálatához tartozik még az első hajtású XTS limuzin.
A király megérkezett
A Cadillac vezetősége az 1990-es években azzal szembesült, hogy az elsőkerék meghajtású, V6-os és V8-as motorral szerelt, elavult technikájú, nehéz autóikat jellemzően a hatvan év fölötti korosztály vásárolja. Szerencsére akkoriban indult útjára a szabadidő autó őrület és ez jelentette a kiutat. Az 1997 májusában piacra került Lincoln Navigator ellenfele volt az első Escalade, ami két évig volt forgalomban (1999–2000). A GMT 800 céggyári kódú verziót 2006-ig árusították, azt ezt követő kivitel tavaly búcsúzott. Itt már a megszokott 5,02 m-es alapautó mellett a piacon volt az 5,6 m hosszú ESV, illetve az EXT néven futó luxus kisteherautó is. A leggazdaságosabb Escalade-t a 332 lóerős, 6 literes V8-as motorral szerelt hibrid képviselte. A kocsi jellemzője a három sorban elrendezett ülések, a mindegyik üléssoron külön szabályozható klíma, és persze beépített képernyők kerültek a fejtámlákba.
A jelenleg kapható autót 2013. október 7-én, New Yorkban mutatták be, pillanatnyilag csak a 426 lóerős, 6,2 literes V8-as benzinmotorral gyártják. Akinek nem elég ez a teljesítmény, az választhatja a Hennessey tuning cég 557 lóerőt tudó verzióját. Az Escalade amerikai eladásai jól mutatják a luxus szabadidő autók népszerűségét: a legjobb éve a típusnak 2004 volt, ekkor 62 250 darabot értékesítettek belőle, 2006-ban 44-gyel kevesebbet. A modell korosodását jelzi, hogy 2009-től már csak 22–25 000 az éves eladott darabszám.
Az Escalade a legnagyobb méretű szabadidő autók közé tartozik, de ebben a csoportban is a legdrágábbak között található. Az Escalade modelleken lévő haszon nagyságát könnyen el lehet képzelni, ha tudjuk, hogy a lemezek alatt lévő technika megegyezik a Chevrolet Suburban és a GMC Yukon típusokkal. A fő eltérés a jóval jobb minőségű belsőben és a jelvényekben található. Ha ez nem csökkentené eléggé a költségeket, akkor még meg kell említeni, hogy az előbb említett szabadidő autók a Chevrolet Silverado és a GMC Sierra kisteherautók technikáját használják… Ezekből az autókból pedig évente több százezer darabot gyártanak.
A jelenlegi modellválaszték utolsó darabja az SRX szabadidő autó, ami egy mérettel kisebb a hatalmas Escalade-nál. Ennek a típusnak az első generációja 2004-ben lépett színre, az akkori kivitel inkább megemelt kombinak volt tekinthető, és a hajdani SRX különlegessége az óriási méretű elhúzható üvegtető volt. 2011-ben érkezett a piacra az utódja, amely V6-os és V8-as benzinmotorokkal kapható. Európában ezekkel nem versenyképes, mert sem dízel, sem hibrid kivitele nem létezik.
Európa meghódítása
A jelenleg 34 országban kapható márka legsikeresebb piaca az Egyesült Államok és Kína. A sportos vezetési stílusról ismert európai vevők meghódítása nem egyszerű: a kétezres évek közepén az első kísérlet csúfos kudarccal végződött. Azt a hibát követték el, hogy átjelvényezett Saab 9-3-sokat adtak el Cadillac BLS-ként, és hogy igazán nemzetközi legyen a produkció, az Alfa Romeótól beszerzett 1,9-es turbódízellel is árulták a legkisebb Caddy-t….
Manapság van esély a győzelemre, az autók sportosak, az alkatrészek a legjobb európai beszállítóktól származnak – a fékek például a Brembótól, a kormánymű pedig a német ZF-től érkezett. Olyan ritkán elérhető különlegességeket is alkalmaznak, mint a mechanikus differenciálzár, ez az extra az erősebb ATS típusoknál érhető el. A siker akkor lesz teljes, ha a dízelmotorok is bekerülnek az autókba, mert a járművek külseje, sportossága, technikája, igényes belseje már megfelel a kényes európai ízlésnek. Hogy az esély nagyobb legyen, a nyáron igazolták le az Infiniti vezetésében dolgozó Johan de Nysschent, aki hasonló terjeszkedést már levezényelt a japán márkánál.
A CTS és az Escalade EXT típusok bemutatóját nem sokkal a Mátrix II. premierje előtt tartották, ezért a filmben, a teszteléseken használt, kézzel épített prototípusok szerepeltek. A gyár – a legnagyobb titokban – 14 CTS-t, 10 Escalade-ot, 4 CTS és 2 Escalade belsőt szállított a kaliforniai légi támaszponton lévő forgatásra.
A múlt
A Caddy hódításában nagy segítségére van a múltja, és az, hogy prémium márkaként indult és nincs nála semmi felfelé pozicionálás, mint például az Audinál. A Cadillac megszületésének köze volt Henry Fordhoz, aki ugyanis a Henry Martin Leland mesterszerelő, mérnök által kifejlesztett motort használta korai járművében. Leland szakértelme adta meg a Cadillac-nek azt a színvonalat, amivel kitűnt a mezőnyből. A kezdetekben is feltűnt, hogy az autók kivitelezése, műszaki színvonala és megbízhatósága felülmúlta a konkurenciát. Az első autójuk a Runabout Tonneau névre hallgatott, amit egyhengeres motor hajtott. A 10 lóerős, hintószerű autó elkészültének a pontos dátumán még folynak a viták, egyes források 1902. október 20-át, mások pedig október 17-ét írnak. A nagyközönség előtti bemutatkozás biztos: 1903. január 7-én, a New York-i Auto Show-n rántották le a leplet a kocsiról. A jó kidolgozottság és a megbízhatóság adta el a Cadillacet. Az első, nagy szériában készülő modelljüket már az államokon belül tesztelték, az alkatrészei azonosak voltak az autóknak (szabványosítás), ami 1906-ban nem volt általános. Jól szerepelt az angol Királyi Automobil Klub (RAC) megbízhatósági tesztjén, ezért első amerikai gyártóként elnyerték a Dewar Trophy-t, amit azután később is elnyertek. A Cadillac-ben nemcsak a vevők, hanem az üzletemberek is láttak lehetőséget, a General Motors 1909-ben vásárolta meg a céget, amely prémium márkaként jól illett a kialakulóban lévő világcég kínálatába. Azért nem volt minden annyira szép és jó. Henry Martin Leland összekülönbözött a General Motors vezetőjével és távozott a cégtől (1917). Ennek köszönhető, hogy megalapította a Lincoln autógyárat, amely jó ideje a Ford luxus márkája.
Talán a Cadillac-nek van a legnagyobb hagyománya az elnöki autók készítésében, a jelenleg használt járműnek a beceneve a Vadállat. Ez érthető, mert a limuzin alapját a Chevrolet Kodiak teherautó adja… A Barack Obama által használt Cadillac ára 1,5 millió dollár, a szörnyeteget V8-as dízelmotor hajtja, külsejében hasonlít a szalonokban kapható társaira.
1915-ben jött a 70 lóerős, 240 Nm nyomatékot tudó V8-as motorjuk, ami az akkoriban hihetetlennek tűnő 88 km/órás sebességet biztosított az autónak. Az I. világháború hadi megrendeléseinél jól jött az autók megbízhatósága: a Cadillac Type 55-öt a mexikói határ melletti zord vidéken is tesztelték. A fejlesztések eredménye, hogy 2350 darab autó hajózott át Franciaországba, ahol az amerikai katonák mozgását segítették. Jó néhány autóipari újdonság debütált először a Caddy-ben: itt jelent meg először az önindító (1912), a nagy tömegben gyártott V8-as motor (1915). Az 1959-es Eldorado Brougham-ben volt már alumíniumból készült könnyűfém keréktárcsa, memóriás, elektromosan állítható első ülések, ha ez nem lenne elég, az első és a hátsó utasok fűtését/hűtését külön lehetett szabályozni… 1964-ben elsőként jelentkeztek az automata légkondicionálóval, és 1999-ben szériaautóban jelent meg a Night Vision, az infravörös technológiát használó rendszer, ami az éjszakai vezetést segítette.
A Cadillac 2003-ban mutatta be a Sixteen tanulmányautóját. Ezzel a 13,6 literes, 16 hengeres motorral szerelt autóval állítottak emléket a legendás V16-os típusuknak. Az 1000 lóerős luxusautó tanulmány két filmben is szerepelt, ám szériaautót nem készítettek belőle.
A V16-os korszak
A Cadillac virágkorának a létrejöttéhez szükség volt a formatervező legendára, Harley Earl-re, aki megalapította a General Motors-on belül a Művészet és Színek osztályt. Earl honosította meg a formatervezést az autóiparban, a különféle felszereltségű szintek létrejöttét és sok minden mást. Az amerikai autóipar és a Cadillac neki köszönheti az 1940-es évek végén született irányzatot, amely a repülőkről másolt fecskefarkakban és más szárnyas, űrhajós formai megoldásokban nyilvánult meg. A Cadillac tervezői az európai, egyénre szabott luxusautókat vették mintának, amelyek a két világháború között úgy születtek, hogy a gyár csak mozgóképes, karosszéria nélküli járművet készített, amire a tulajdonos az ízlésének megfelelő karosszériát építtetett. A Caddy alapos munkát végzett, mert 1930 januárjában bemutatta a 16 hengeres motorral szerelt típusát. A pazar kényelem mellett a méretek sok mindent elmondanak a járműről: a leghosszabb kivitel 6,095 m-es, az első és a hátsó tengely közötti távolság 3,912 m volt, ami megfelel egy mai kiskocsinak, pl. egy Peugeot 208-nak. A motor 7412 cm³-s volt, 175 lóerős, az autók tömege 2400 és 3000 kg között volt. A számtalan formában készített luxusautó eladásainak nem tett jót a gazdasági válság, gyártása 1941-ben fejeződött be. Az eladásokat visszavetette a kedvezőbb árú V12-es kivitel megjelenése, a V16-ból 4500 körüli darab készült. A néhány példányban készült vagy az egyedi darabok akár 200−500 000 dolláros árakon cserélnek ma gazdát.
Benedek Attila