Lufikat néztek ufónak a német rendôrök
A német rendvédelmi szervek riadót fújtak néhány tucat lufi miatt, mert tévedésből ufónak vélték azokat.
A German Herald internetes lap beszámolója szerint az eset a bajorországi Altötting városában történt. A radarok ismeretlen repülő objektumot jeleztek a város fölötti légtérben, ezért a légügyi hatóság riasztotta a helyi rendőrséget, akik azután nagy erőkkel vonultak ki földön és égen, azaz autókon és helikoptereken, a helyszínre, ahol viszont repülő csészealj helyett nyolcvan, színes, héliummal töltött léggömböt találtak. A lufikat a szomszédos Svájcból, Altöttingtől mintegy 300 kilométerre lévő Weinfeldenből eresztették szélnek egy esküvő vidám vendégei.
A német hatóságok a „légtérsértés” miatt végül nem szabtak ki bírságot sem a friss házasokra, sem a vendégeikre, sőt, összeszedték és visszaadták az ifjú párnak a léggömbökhöz kötözött, jókívánságokat tartalmazó esküvői lapokat is.
– Sohasem gondoltam volna, hogy néhány színes léggömb ekkora kalamajkátokozhat – kommentálta az esetet a sajtónak az újdonsült férj.
Lapunk előző számában számoltunk be arról az esetről, ami nemrég Kínában történt, ahol is egy ismeretlen repülő objektum miatt az egyik repülőtéren órákra leállt a légi közlekedés.
A Németországban történt incidenssel egy időben felröppentett a hír, miszerint az ENSZ-nél földönkívüliekkel való kapcsolatfelvételért felelős nagyköveti posztot készülnek létesíteni. Az első, aki betöltheti ezt a hivatalt, Mazlan Othman malájziai asztrofizikus lehet, aki jelenleg az ENSZ Világűr Hivatalának (UNOOSA) vezetője, s aki a nyilvánosság előtt már korábban sürgette, hogy részletes protokollt dolgozzanak ki a kapcsolatfelvételre. Az UNOOSÁ-nál egyelőre cáfolják, hogy ilyen tisztség létrehozását szorgalmaznák, a poszt egyébként is csak akkor jöhet lére, ha azt az ENSZ Közgyűlése jóváhagyja.
Felfedezték a migrénért felelôs gént
Brit tudósok megtalálták a migrénes fejfájásra hajlamosító gént. A felfedezés új utakat nyithat a betegség gyógyításában – írta a BBC. A kutatók olyan családokat vizsgáltak, amelyek tagjai valamennyien migréntől szenvednek.
Zameel Cader, az Oxfordi Egyetem munkatársa elmondta, hogy a TRESK néven ismert gén változata okolható a migrénes fejfájásért. Ha ez a gén nem működik megfelelően, akkor a környezeti hatások könnyebben aktivizálhatják az agy fájdalomért felelős központjait.
– Korábbi kutatások már találtak olyan DNS-részeket, amelyek hajlamosítanak a migrénre, ám csak most sikerült megállapítani, hogy konkrétan mely gén felelős a betegségért – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy ugyanakkor a migrénes fejfájás kialakulása függ attól, mennyire érzékenyek az agy adott részében lévő idegek. Így a kezelés eredményes lehet akkor is, ha az említett érzékenység csökkentésére koncentrálódik.
A migrénre egyelőre az orvostudomány még nem tud általános gyógymóddal szolgálni. A NEWSru.com internetes portál szerint a fájdalomcsillapító gyógyszerek mellett javasolt a pszichoterápiás kezelés vagy a masszázs. A migrénes rohamok csökkenthetők vagy megelőzhetők a stresszhelyzetek kerülésével, megfelelő alvással, rendszeres étkezéssel és testmozgással. A betegeknek ajánlott kerülni a túlzott koffein- és alkoholfogyasztást, ez utóbbi különösen vonatkozik a vörös borokra.
Kapcsolatot találtak a szenilitás és a hivatás között
Másféle mechanizmus alapján alakul ki az időskori szenilitás aszerint, milyen munkát végzett korábban a beteg – állapították meg három neves kutatóintézet munkatársai.
A NEWSru.com internetes hírügynökség jelentése szerint a Harvard, a Kaliforniai Egyetem és a kanadai Rotman Kutatási Intézet által együttesen végzett felmérés során összesen 588 pácienst vizsgáltak meg, olyan betegeket, akik személyiség- és viselkedésbeli változásokon mentek keresztül, továbbá romlottak a verbális képességeik.
A kutatás főként a betegek nyelvi, fizikai és térlátási képességeire irányult, s mindezt összevetették azzal, milyen típusú munkát végeztek korábban. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy például egy iskolaigazgatónak sokkal fejlettebb a szóbeli beszédkészsége, ám gyengébb a térlátása. Egy hajómérnöknél ez pont fordítva van, viszont mind a kétféle foglalkozású emberekre igaz, hogy a fizikai képességeik gyengébbek, mondjuk egy tűzoltóéihoz képest.
A vizsgálat bizonyította, hogy a verbális képességeket igénylő foglalkozást űzők esetében a jobb agyfélteke szenved nagyobb sérüléseket, míg a beszédet nem annyira használó hivatások képviselőinél a degenerációs folyamatok az agy bal féltekéjében okoznak károsodást. Ezt a törvényszerűséget leginkább a halántéklebenyben végbement változások igazolták. A kutatók a kapott eredmények alapján azt a következtetést vonták le, hogy a leépülés elsősorban az agynak azon a területén ment végbe, amelyet a beteg a munkájában kevésbé használt.
Komputeres babaszótárt készítettek a japánok
Japán tudósok olyan számítógépes programot készítettek, amely segít megérteni a szülőknek a csecsemők „beszédét” – jelentette a proUA.com internetes sajtóügynökség. A programnak igencsak nagy hasznát vehetik a szülők, akik gyakran bizonytalanok abban, vajon jól értik-e gyermekük jelzéseit: fáradt-e a kicsi, vagy éhes, vagy talán ideje kicserélni a pelenkáját?
A Hokkaido szigetén található Muroran Institute of Technology nevű intézet által létrehozott program a kisbabák által kiadott hangok tónusa és modulációja alapján fejti meg azt, mit szeretnének közölni a kisbabák a felnőttekkel. A szakértők állítják, hogy a számítógép a program segítségével csaknem teljes bizonyossággal állapítja meg a csecsemő sírásából azt, ha például fáj a kicsi hasa. Igaz, a szótárprogram csak azt fordítja le a szülőknek, hogy a csecsemő valamilyen fájdalmat érez, azt nem tudja kitalálni, pontosan hol és milyet. Nyolcvan százalékban azonban valószínűsíthető, hogy a hasára panaszkodik, hiszen a kisbabák zöme nehezen szokik hozzá a változó étrendekhez.
Dezodorálják a kivi madarakat Új-Zélandon
Egy új-zélandi tudós újszerű módszert talált ki a kivi madarak védelmére: hozzálátott egy olyan dezodor kifejlesztéséhez, amely elnyomja a szárnyasok erős testszagát. Ugyanis a tollazatukat védő gomba- vagy ammóniaszag tollászkodáskor felszabadul, így könnyű célponttá válnak a betelepített emlősök számára.
A kivi Új-Zéland őshonos madara. Szárnyai fejletlenek, nem tud repülni. Jellegzetes, sűrű, puha toll borítja a testét, ami messziről szőrbundára hasonlít. Egy kifejlett madár legfeljebb négy kilogrammot nyom.
A kiviknek korábban nem volt természetes ellenségük, ezért nem okozott gondot jellegzetes tollszaguk, most viszont egyre gyakrabban esnek áldozatul kisebb emlősöknek, főként macskáknak és hermelineknek.
Jim Briskie, a Canterbury Egyetem professzora aggasztónak tartja, hogy miközben a ragadozó emlősök már régóta jelen vannak Új-Zélandon, a kivik még mindig nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, nem képesek védekezni ellenük. Ez pedig a kipusztulásukhoz vezethet.
A professzor a The Dominion Post értesülése szerint 600 ezer új-zélandi dollárt (több mint 100 millió forintot) kapott a kutatásokra, s ígéretet tett arra, hogy három év alatt kifejleszti a speciális kividezodort.
Nem rúghatják ki a házasságtörô orgonistát
Jogtalanul bocsátották el állásából azt a német templomi orgonistát, aki megcsalta és elhagyta a feleségét – állapította meg a Spiegel című lap közlése szerint a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.
A bírák véleménye szerint a katolikus egyház ezzel a lépésével megsértette a magánélethez való jogot.
Az állásfoglalást az esseni püspökség alá tartozó egyik templom orgonistájának ügyében hozta a bíróság. Az 53 éves férfit – aki 14 éven át dolgozott orgonistaként – elbocsátották, miután elhagyta családját, feleségét és két lányát, egy nő miatt, akit teherbe ejtett.
Az egyház úgy ítélte meg, hogy tettével megsértette a vallási parancsolatokat, amelyeket hivatásánál fogva be kellett volna tartania, ezért menesztették őt. A strasbourgi bíróság ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a férfi ugyan alkalmazásakor vállalta, hogy betartja az egyház által számára előírt szabályokat, amelyek bizonyos mértékben korlátozzák személyi szabadságát, de ez nem tekinthető tőle „egyértelmű ígéretnek” arra, hogy feleségét sohasem hagyja el, azaz nem válik el tőle.
Az ügy igazából azért érdekes, mert az emberi jogi bíróság ezzel a határozatával az általánosan elfogadott szabályokat mellőzve lényegében korlátozza a német katolikus egyház kompetenciáját az elbocsátások rendjét illetően, amit az egyház eddig saját hatáskörének tekintett.
Az eljárás jogerősen még nem zárult le, a német egyháznak három hónapja van, hogy fellebbezzen a döntés ellen.
Kovács Andrea