Látogatás a győri Audi gyárban
A haladás technikája
Az Audi győri gyára felnőtt korba lépett, 2012-ben töltötte be a 19. életévét. Gyárlátogatáson voltunk a négykarikás márka hazai gyárában, amely előtt fényes jövő áll.
Magyarországnak pechje volt a szocialista rendszerben a személyautó gyártással, mert az egykori gazdasági rendszer hazánkat a buszok tömegtermelésével és minimális teherautó készítéssel bízta meg. Volt egy kicsi motorkerékpár gyártás, az áhított gyöngyszem, a személyautó előállítás más szocialista országokra maradt. Hamvába holt kísérletek voltak, pl. a Puli kiskocsi vagy a Túrkevei Autójavítóban talpra állított miniautó. A rendszerváltással együtt a reménykedés időszaka is beköszöntött és megvalósult az álom. Elsőnek az Opel nyitott gyárat Magyarországon (1992), majd ugyanebben az évben bombaként robbant a hír: 180 lehetséges helyszín közül Győrt választotta az Audi az új motorgyárának helyszínéül. A közös a két üzemben (német tulajdon mellett), hogy a hely ismét egy Rábához tartozó iparterület, ahol 1994 augusztusában elindult a motorok gyártása. Szerencsére az üzem tovább fejlődött, 1998 áprilisában elkezdődött a TT kupé gyártása, majd 1999 júliusában következett a TT nyitott kivitele. 2005-ben legyártották a tízmilliomodik motort, 2011. április 8-án pedig elkészült egy 170 lóerős dízelmotorral felszerelt TT Coupé, amely a belga piacra került. Ennek az autónak az volt érdekessége, hogy benne működik a 20 milliomodik győri motor! A gyár naponta átlagosan 7000 motort gyárt, de előfordult az is, hogy az egy nap alatt elkészült motorok száma meghaladta a 8000-et.
A győri motorgyár termelése 2011-ben a következőképpen alakult: 1399 négyhengeres Otto és dízelmotor, 434 öthengeres Otto motor, 447 835 hathengerest készítettek, 27 201 V8-ast, a legsportosabb Audikba és többek között Lamborghinikbe kerülő tízhengeresekből 4320 példány hagyta el a gyárat. A tucat hengerrel szereltekből pedig 461 darab született.
Az Audi jelenléte többféleképpen rányomta bélyegét Győrre. Nemcsak a városra gyakorolt gazdasági és egyéb hatásaiban érezhető ez, hanem abban is, hogy nagyon sok német rendszámú négykarikás autó közlekedik a környéken. Ami szerencsés, hogy nem csak az autókat, motorokat összerakó szalag mellett dolgozókra van igény, hanem a hazai szürkeállományra is támaszkodnak. 2011-ben nyitottak motorfejlesztő központot, amelynek állományában sok magyar mérnök van, többségük a helyi felsőfokú tanintézményből került ki.
A gyárlátogatás nem a megszokott újságírós módon ment, hogy a csoport zsurnalisztát körbe viszik a gyáron és esetleg olyan helyre is bemehetnek, ahova vendégek ritkán vagy egyáltalán nem. Erre már nem volt lehetőség 2012-ben. Az Audi által rendszeresen hirdetett gyárlátogatási programhoz sikerült csatlakozni, amiben annyi extra azért volt, hogy egy beszállítótól érkezett szakmai stábjához tették a cikkírót. Ígérjük, 2013-ban újra ott leszünk, és akkor talán lehetőségünk lesz fényképezni is. A visszatérésre az ad okot, hogy rohamléptekben fejlődik a gyár, és a tanulmányautóként már megmutatott Audi A3 lépcsőshátú kivitele fog jövőre készülni Győrben. Itt a különlegesség az lesz, hogy nem a Németországból érkező karosszériákból állítanak össze autót, hanem a lemezmunkák és a festés is itt zajlik majd. A győri gyár további fejlesztésére az ad okot, hogy az ingolstadti központi üzem már nem bővíthető, mert körülötte nincs üres telek, a győri üzem környékén pedig bőségesen van. Ráadásul a vállalat növekedés előtt áll, mert a világ legnagyobb prémiumgyártója szeretne lenni.
A méretek lenyűgözőek, és ez nemcsak a csarnokokra, hanem a kisebb településnek megfelelő üzem területére is értendő. Az Audi jelenleg mintegy 8600 főt foglalkoztat a győri gyárban. A külsősökből sokan dolgoznak a logisztikában, hogy a különféle anyagok, motorok, alkatrészek a lehető leggyorsabban jussanak el a rendeltetési helyükre. Ugyanis nincs raktár, így mindennek időben kell érkeznie a beépítési helyére (Just in Time rendszer).
A technika és az Audi után érdeklődőknek mindenképpen érdemes meglátogatniuk a győri gyárat, igaz, 2013-tól már fizetős lesz a kétórás túra, ahol bepillantást nyerhetnek a látogatók a motor és az autó gyártásába.
A számtalan bejárat közül az egyes számún kaptunk bebocsátást, utána a cégről szóló ismertető következett, majd megkaptuk a fülhallgatónkat és a kis rádió adó-vevőt, éselkezdődött a tárlatvezetés, a mérnöki végzettségű kommunikációs osztályon dolgozó hölgy volt a kalauzunk. Érdekes volt megfigyelni – a gyár minden részlegére, helyiségére igaz –, hogy ahova betekintést nyerhettünk, az mind olyan színvonalú volt, mint amit az itt gyártott autók sugároznak magukból. Az ebédlő székei, a mosdó, a gyártócsarnokban lévő élelmiszerbolt, a bejárat mellett lévő ajándékbolt és a kávézó színvonala, kialakítása minőségi volt. Pozitív meglepetés volt az is, hogy a ruházati holmikkal, különféle ajándékokkal teli pakolt üzletben megfizethetők voltak az árak.
Visszatérve a csarnokba, a gyalogosok csak a kijelölt útvonalon közlekedhetnek, ez egy felfestett sávot jelöl az üzemi utakon. Ezt érdemes betartani, mert elég sűrű a forgalom, az elektromos járművekkel folyamatosan szállítják az alkatrészeket. Az útra tévedt látogatók miatt párszor meg is állt a forgalom. A gyárban láttunk önjáró, sofőr nélküli szállító járművet is, amit villogó fényekkel különböztettek meg a többitől.
A gyártásszervezésnél csak a minőségbiztosítás volt lenyűgözőbb. Háttéradat: Győrből 270 fajta verzióban kerülhetnek ki motorok, a legkisebb az 1,2 literes négyhengeres, a csúcsot a hatliteres, tucathengeres jelenti. A teljesítményskála 86-tól 570 lóerőig terjed, az itt gyártott erőművek negyvennél több típusba kerülnek beszerelésre. De létezik olyan is, hogy a kész motor szétszedve kerül elszállításra, egy másik üzembe, ahol ott helyben rakják össze. A nemzetköziség nagyon jelen van: Brazíliából is érkezik alkatrész!
A gyártásszervezés minden területre kiterjed, például egy közös csarnokban található a motorgyártás és a TT-k összerakása. Számos átjáró található a két üzemrész között, ez elsőre logikátlan, de természetesen nem az. Ezzel a kialakítással a motoros részlegből pontosan érkeznek az erőművek az autókhoz.
Aki dolgozni akar az Audinál, és fel is veszik, az jól jár, mert stabil munkahelyként van számon tartva a bajor vállalat. Az elvándorlás minimális, évente 2 százalék cseréli le a piros ruhát másra. A folyamatos képzésre fel kell készülnie a dolgozónak, a szalag mellett tevékenykedők az alapok itthoni megtanulása után féléves külföldimunkára is számíthatnak a mérnököknek is van lehetőségük külföldi munkavégzésre, utána térnek vissza Győrbe. Hozzánk is jönnek külföldiek, az ő gyermekeik miatt is működtet az Audi 12 osztályos iskolát.
A beérkező motoralkatrészeket megtisztítják, és a készülő motorblokk azonnal kap egy elektronikus útlevelet, amelybe feljegyeznek minden motorral kapcsolatos műveletet. Ez szerkezet az okos telefonokra hasonlít. Néhány példa a németek alaposságára: a begyűjtött adatokat 15 évig megőrzik, olyan dolgok is helyet kapnak a nyilvántartásban, hogy a csavarokat mekkora nyomatékkal, milyen szögből, ki és mikor húzta meg. Ez minőségbiztosítási okokból szükséges, mert ennek a rendszernek a segítségével vissza tudják követni a hibát, és ki tudják deríteni, hogy a problémás gyártmány melyik motorszámú motortól, meddig terjed. Az Audinál fontos hangsúlyt helyeznek a dolgozók folyamatos képzésére, a csapatokba szervezésre, a munkahelyek változtatására, hogy ne legyen unalmas a munka. A fizetés az alapbér és a teljesítménybér kombinációjából áll össze, így mindenkinek érdeke a jó minőségben elvégzett munka és a kitűzött mennyiség előállítása. Itt kell megemlíteni a csarnok oldalán létesített ötletfalat, ahol sok méteren át a munkatársak újításai láthatók, amivel a munkát egyszerűbbé, a termelést pedig hatékonyabbá teszik. Az autós és a motoros részlegen is a gyártósor fölött függő elektronikus jelzőtáblákon tájékozódhatnak a dolgozók, hogy az adott műszak alatt, hogyan állnak a darabszámok.
A motoros részen naponta egy-két kész motort levesznek a szerelőszalagról, és a szétszedés minden lépését dokumentálva átnézik, ráadásul ezt külsős személyek végzik, így is ellenőrizve a gyártás minőségét. Minden motor keresztül megy a hideg járatáson, ez azt jelenti, hogy a kész erőművet villanymotor segítségével megjáratják. Egy másik ponton azután valójában is beindítják, rákötik a hűtőfolyadékot, üzemanyagot és pár percig járatják a motort. Ezután ultraviola fénnyel ellenőrzik a tömítettségét – a feltöltött folyadékok színezve vannak adalékanyaggal – így akármilyen kis szivárgás is történik bárhol, az jól látható. Slágertermék a V6-os dízel motor, amely két turbófeltöltőt tartalmazó része 24 kilogramm.
Az autógyártási részlegen a legizgalmasabb részlet a házasságnak nevezett művelet. Ez azt takarja, hogy a kárpitokkal, műszerfallal, ülésekkel teljesen ellátott karosszéria találkozik a motorral, sebességváltóval, futóművekkel. A felemelt karosszéria alá érkezik a milliméteres pontossággal összeállított hajtás, futómű egység, ezt 55 ponton csavarozzák a karosszériához, természetesen itt is jegyzik, melyik csavar, milyen szögből és milyen erővel lett meghúzva. Ezeket az adatokat is 15 évig tárolják. A kész autókat rendkívül alaposan átvizsgálják, és a telepen lévő próbapályán megjáratják, ezután – a célállomástól függően – becsomagolják, majd vonatra kerülnek a megrendelő igényei szerint készült autók. Az egyediség és a gyártás rugalmassága „végtelen”, volt olyan megrendelés, hogy pink színű külsejű TT-t gyártottak, ugyan ilyen ülésekkel…
Munkahely és munkahely között adódnak különbségek, az autórajongók számára a folyamatos új Audik kipróbálása álommunka. Főleg, ha nemcsak a közönséges modelleket kell megfuttatni, hanem az RS kivitelt, aminek az öthengeres turbó motorjának a jellegzetes hangjába is már beleborzong az ember.
Benedek Attila
Elérhetőség: Audi Hungária Motor Kft.
9027 Győr, Kardán út 1.
Tel.: +36/96-661-000
www.audi.hu