Boldoggá avatták II. János Pál pápát
A 2005. április 2-án elhunyt egyházfô üdvözülését utódja, XVI. Benedek május elsején deklarálja. Az egész világon megünnepelt esemény alkalmából nyitotta meg a közel 200 képes kiállítását a budapesti VAM Design Center Íme az Ember címmel. A Szentatya nem csupán egyházi körökben váltott ki tiszteletet, humánus gondolkodásmódját és békemissziós tevékenységét elismerendő kis híján Nobel-díjjal tüntették ki.
A budapesti Király utcában működő, 2007-ben nyitott VAM Design Center az egykori Magyar Királyi Borház épületében létesült. Azintézmény sikerét igazolja, hogy sikerült nekik Magyarországra hozni a Da Vinci kiállítást is.
Arturo Mari, a néhai egyházfő személyi fotósa hűségesen követte munkaadóját, amerre járt. Képeinek egy részét a katolikus egyház kezdeményezésére II. János Pál halála után nem sokkal már bemutatták a mostani kiállítás szervezői, mégpedig a tervezett időtartamhoz képest három hónappal hosszabb nyitva tartással. Már akkor bebizonyosodott, hogy a lengyel származású főpap személyiségének tisztelete túlhalad a katolikus körökön. A keresztények és a nem keresztények is elismerik életútját, illetve missziós tevékenységét. Életében a béke pápájának, a legek pápájának és az utazó pápának nevezték.
Az elhunyt egyházfő több irodalmi művet is jegyzett. A pápa személyes tárgyai ma a világ bármely aukcióján magas áron kelnek el.
A pápa
Krakkó érsekét 1978-ban választották meg az egyház fejévé. A II. János Pál nevet elődje, a rejtélyes körülménye között elhunyt, igen rövid ideig regnáló elődje tiszteletére vette fel. Évszázadokra visszamenőleg valamennyi elődje olasz származású volt, ezért is számított világpolitikai ritkaságnak, hogy egy akkor még szocialista ország szülöttje ülhet Szent Péter székébe. Ráadásul hazájában kimondottan „balhés püspöknek” számított, ugyanis határozottan fellépett a lengyel kommunista rezsimmel szemben. Egyházfői tevékenységének megítélése kettős. Bocsánatot kért az egyház évszázadok alatt felhalmozódó bűneiért, hogy ezzel is elősegítse a vallások közötti megbékélést. A klérus korábban szinte tabukérdésként kezelte Husz János megégetését, az inkvizíció kegyetlenségeit, a protestánsok gályarabságba küldését, illetve a holokauszt idején való hallgatást. 104 külföldi útja során olyan országokba is ellátogatott, melyekben korábban pápa nem járt. Nagy-Britanniában találkozott az anglikán egyház fejével, II. Erzsébet királynővel. Ő volta az első pápa, aki egy mecsetbe is ellátogatott. Erre a történelmi eseményre Damaszkuszban került sor. 2000-ben a Szentföldön találkozott egy főmuftival és két főrabbival, majd a Siratófalnál imádkozott.
Magyarországon kétszer is látogatást tett. Először 1991-ben, vagyis nem sokkal a rendszerváltás után. Sokak szemében – jelképesen – ez a mozzanat bizonyította hazánk kommunizmustól való végérvényes elszakadását. Másodszor öt évvel később járt hazánkban. Ehhez az útjához egy valláspolitikai kudarc is köthető, igaz, az eredménytelenséget a legtöbben nem az elhunyt egyházfőnek tartják felróhatónak: Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés apát kezdeményezésére Göncz Árpád akkori köztársasági elnök hívta meg. Hosszas egyeztetések folytak arról, hogy a pápával egyidőben II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája is Magyarországra utazzon, végül az ortodox fél nemet mondott a történelmitalálkozóra.
János Pált sok kritika érte amiatt, hogy megpróbálta minél tovább az egyház belügyeként kezelni az olyan eseteket, hogy papok apácákat erőszakoltak meg, és ugyanígy állt hozzá a pedofil visszaélésekhez is. Az egyházfő az óvszerhasználatot is szigorúan elutasította, a szigor ellenzői szerint ezzel hozzájárult az AIDS terjedésének. A pápa a házastársi hűségben látta a megoldást. A kérdésre, hogy miből gondolják, hogy aki a keresztény felfogás szerint szabados szexuális életet él, kifejezetten a pápai útmutató alapján tekint el a védekezéstől, egyetlen kielégítő választ sem fogalmaztak meg azok, akik a Szentatyát elmarasztalták a témával kapcsolatos rugalmatlansága miatt. Ugyancsak hiába javasolták liberális körök az abortusz és a válás engedélyezését.
Az egyházfőnek ultrakonzervatív társaságok kritikáit is kezelnie kellett. Bizonyos papok és püspökök hallani sem akartak az ökumené felé való nyitásról, és határozottan tiltakoztak, amikor protestánsokkal közösen imádkozott. II. János Pál, korábban példátlan módon, a dalai lámát is fogadta.
Karol Wojtyła mélyen vallásos családban nőtt fel, és következetesen elutasította az antiszemitizmust. Izraellel való jó viszonyához részben egy gyermekkori zsidó barátja is hozzájárult. János Pál avatta boldoggá a magyar Apor Vilmos vértanú gyôri megyéspüspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001) és dr. Batthyány- Strattmann László (2003) szemorvost is.
Az ember
Karol Jozef Wojtyła Wadowicében született 1920. május 18-án egy katonatiszt fiaként. Nem gyermekkorától készült papnak. Anekdoták szerint sokáig (testiség nélküli) szerelmi kapcsolatot ápolt egy hölgyismerősével, akivel közösen járt színjátszó körbe. A nő sok év elteltével összeszedte a bátorságát, hogy a Vatikánba utazzon a pápává előlépett jó baráthoz. Jelentkezett a szokásos kihallgatásra, és bebocsátást is nyert. A Szentatya felismerte egykori kedvesét, akit viszont annyira sokkolt a találkozás, hogy kirohant a teremből. II. János Pál utána küldte egy segédjét, hogy közölje a hölggyel: a pápa vele szeretne ebédelni.
Karol Wojtyłát humora is népszerűvé tette. Amikor elődje halála után Rómába érkezett, taxit fogott. A sofőr feltette a kötelező kérdést: hova szeretne az utas menni? Az érsek kapásból közölte: ő bizony a Konklávéra megy, hátha ő lesz a következő pápa.
Emberi lazaságát egyházfőként is megőrizte. Rendszeresen futott, úszott és síelt. Testőrei legnagyobb megrökönyödésére ilyenkor bárkit odaengedett magához. Így barátkozott össze egy turistával, akiről kiderült, föl sem ismerte a világot bejárt fotókon inkább csak a fehér reverendájában látható pápát. Mikor hosszas beszélgetés után az idegen megkérdezte, mi a foglalkozása, akkor fedte fel János Pál a kilétét.
1981. május 13-án Ali Agca, török terrorista merényletet követett el ellene. Hogy kinek a megbízásából lőtt rá az egyházfőre, azóta sem derült ki.
Egyes feltételezés szerint az akciót a bolgár titkosszolgálat szervezte, más források viszont valószínűbbnek tartják, hogy a Szovjetunió szerette volna eltávolítani az útból a lengyel Szolidaritással együttműködő egyházfőt.
Agcát Olaszországban 30 éves fegyházbüntetésre ítélték. A pápa a rácsok mögött meglátogatta merénylőjét és nyilvánosan megbocsátott neki. 2000-ben − az ő közbenjárására − kegyelmet kapott a terrorista, akit azután Törökországban más bűncselekményekért csuktakle.
János Pál minden idők legkedveltebb pápája. Kifejezetten jól érezte magát a fiatalok között, és az egészséges életmódra, a sportra buzdította őket. Az ifjúság
nem csupán Isten emberét látta benne, valóságos sztárként „ünnepelte”. Miközben betegágyán feküdt utolsó napjain, kamaszok és egyetemisták ezrei gyülekeztek ablaka alatt, és tapssal kísérve ütemesen skandálták nevének olasz nyelvű megfelelőjét: Giovanni Paolo.
A Szentatya igen nagyra értékelte a kortárs zenét, így a népszerű popot is. Ezért találkozott Bonóval, akinek a napszemüvegét is felpróbálta. A világsztár az egyházfőnek ajándékozta a tárgyat, ami most egy ír érsek birtokában van.
A boldog
Percekkel azután, hogy a pápa visszaadta lelkét teremtőjének, az illetékes egyhá- zi méltóság kiállt az erkélyre és bejelentette a halál- hírt az összesereglett tömeg előtt. II. János Pált a „grande”, vagyis
„nagy” jelzővel illette. Egyházi körökben csakis olyan személyekre használják ezt a szót, akiről sejthető, hogy egyszer szentté avatják. A síró asszonyok és férfiak azonnal követelni kezdték a szentté avatási eljárás megkezdését. A szabályok értelmében általában öt évet kell várni az illető halála után a folyamatok elindítására, de esetenként el lehet térni ettől. A szentté avatási eljárást bárki kezdeményezheti a halál helye szerinti illetékes püspöknél. A püspök ilyenkor kivizsgálja, hogy az elhunyt hírneve és életpályája lehetővé teszi-e a kérelem elfogadását. Már ebben a szakaszban is szükséges az okmányokat összegyűjteni, és legalább 25–30 tanút is meg kell hallgatni. Pozitív elbírálás esetén a halott az Istenszolgája címet kapja. Az iratokat ekkor átadják Rómának, pontosabban a szentté avatásokért felelős, bíborosokból álló testületnek. A tagok – orvosok, teológusok és egyéb szakértők – segítségével ismét megvizsgálják az érintett személy életszentségét, majd javaslatot tesznek az egyszemélyben döntő pápának. Ha a pápa engedi az eljárás folytatását, az elhunytat a „tiszteletreméltó” titulus illeti meg. Ezt követően egy csodával kapcsolatban kell igazolni, hogy az minden kétséget kizárhatóan az avatandó közbenjárására történt, mégpedig természettudományos magyarázat nélkül. Vértanú esetében nincs szükség a csoda igazolására. Ilyenkor avatják a célszemélyt boldoggá. Ezután már csak egyetlen csoda igazolása szükséges a szentté avatáshoz. II. János Pál élete utolsó éveiben Parkinson-kórban szenvedett, akárcsak egy apáca, aki bizonyítottan a pápa közbenjárására gyógyult fel egyik napról a másikra.
Az eljárásban részt kell vennie egy ügyésznek, aki azért felel, hogy a vizsgálatok a lehető legalaposabbak legyenek, és minden olyan körülményt figyelembe vegyenek, amely esetleg gátja lehet a boldoggá és szentté avatásnak. Régebben őt nevezték az Ördög ügyvédjének (advocatus Diaboli), szemben a pozitív szempontokat gyűjtő Isten ügyvédjével (advocatus Dei). A boldog és a szent közti különbség abban nyilvánul meg, hogy előbbit csupán egy adott területen, míg utóbbit a teljes világegyházban is nyilvánosan szabad tisztelni, és akár nyilvánosan szabad közbenjárását kérni.
Kóré Károly
