Nyomdában jártunk
Hogyan készül az MMM Magazin?
Sokan nem gondolnak bele, mennyi munka előzi meg egy-egy újság megjelenését. Pedig mire a kezükbe veszik Kedves Olvasóink az MMM Magazint, hosszú előkészítési folyamatokon vagyunk túl. Ezúttal a Pannónia Print Kft. nyomdájába látogattunk el, ahol lapunk is készül. Számunkra is érdekes volt látni, amint percről perce halad végleges formája felé az újság. Most megpróbáljuk Önöknek is megmutatni, hogyan készül az MMM Magazin.
A kezdetben fekete-fehér, majd később színes árnyalatos képeket alig több mint 120 éve tudjuk magasnyomtatással előállítani.
Természetesen, mint minden újságnál, nálunk is egy lapindító értekezlettel kezdődik a munka. Ezeken a megbeszéléseken a tulajdonosok, vezetők és főszerkesztőnkön kívül magazinunk összes munkatársa részt vesz. Ötleteket, témajavaslatokat vetünk fel, majd kiválasztjuk, melyek azok, amelyek a következő számban megjelenhetnek. Ezután kezdődik el az érdemi munka nagy része. Az interjú megszervezése általában nem szokott nagy nehézséget okozni, de vannak bizonyos interjúalanyok – magazinunk esetében cégek is –, akikhez nem túl egyszerű bejutni, de természetesen mi mindent megteszünk egy-egy érdekes téma kidolgozásáért, bemutatásáért. A fotózás és interjúkészítés után kezdődhet az írás! Az újságíró számítógépen beírja a cikket, ami ezután a főszerkesztőhöz kerül. Különböző egyeztetések és javítások után a következő nagy feladat a tördelőszerkesztőkre hárul. Itt történik a szöveg és a fotóanyag teljes kidolgozása. A tördelés szakasza alapvetően két szakaszból áll: az előkészítésből és a tördelésből. Az előkészítés során gondoskodni kell a felhasználandó tipográfiai anyagok hibátlanságáról, meglétéről. A tördeléskor az oldal, illetve az oldalpár végső kialakítása történik műszaki, technológiai és tartalmi szempontok figyelembevételével.
A tördelés során biztosítani kell a nyomtatvány logikai tagolását, olvashatóságát, az áttekinthetőséget és ezek szakszerű kialakítását. Az olvasás balról jobbra, fentről lefele történik. Mivel az illusztráció megtöri ezt a rendet, ügyelni kell az olvasási folyamatra. Az olvasó mindiga közelebb eső szövegfolyást veszi észre, ott akarja folytatni az olvasást.
A grafikai munkák és a tervezés elkészítése után még egy személyes megbeszélés és ellenőrzés történik, azután már csak a nyomda van hátra. A lapszám teljes nyomdai előkészítése, kialakítása a szerkesztőség feladata.
B2-es gép a legnagyobb a nyomdájukban, melynek nyomási felülete 698 × 498. Minden egyes színhez egy-egy levilágított filmet használnak nyomtatáskor.
Ofszet nyomtatás
Az MMM Magazin a Pannónia Print Kft. nyomdájában készül Budapesten. Hajnal Csaba értékesítési igazgató segítségével betekintést nyerhettünk a lap előállításának folyamataiba.
A Pannónia Print Kft. 11 éve létezik a piacon. Jelenleg körülbelül 60 embert foglalkoztatnak. Fő profiljuk az ofszet nyomtatás. Főleg prospektusok, katalógusok, szórólapok, mappák készülnek, amiket vastagabb papírra nyomnak. Nagyobb multicégekkel is együtt dolgoznak.
Többféle nyomtatási eljárás létezik. Az egyik, amelynek segítségével lapunk is készül, az úgynevezett ofszet nyomtatás, amely során a fém síknyomó formát, az ofszetlemezt egy hengerre feszítik és a festéket gumilepedő közbeiktatásával juttatják a papírra. Ilyenkor gyakorlatilag bármilyen színárnyalat létrehozhat ó és sokfajta papír felhasználható: ofszet vagy merített, merített jellegű, műnyomó papírokból, kartonokból lehet választani. Ez az egyik legelterjedtebb eljárás már évtizedek óta.
Létezik még magasnyomtatás, ami fém vagy műanyag nyomóformáról történik. Ez a nyomtatás a nyomdaipar legősibb eljárása, melyet Európában Gutenberg találmányaitól eredeztetünk. A szöveg nyomóformája majd ötszáz évig az ólomszedés volt.
A flexó nyomás a magasnyomás egy változata. Itt a nyomóforma gumi vagy fotopolimer. Ez nagyon gyakori eljárás az újságnyomás és a hajlékony falú csomagolóanyagok előállítása terén.
Mélynyomás során a nyomóforma egy rézbevonatú henger, a nyomóelemek ennek felületébe vannak belemarva. A nyomaton a festékréteg vastagsága pontonként változó, ezáltal valódi árnyalatok alakíthatóak ki a képen. Ezt az eljárást a csomagolóanyagok, illetve más nagy példányszámú munkák nyomásánál használják.
A szitanyomás egy sűrű szövésű, keretre feszített szitáról történik. A nyomóforma kialakítása olyan, hogy csak a nyomóelemek helyén képes a festék áthatolni a szitán, a többi felület zárt. Textil- és ruhaiparban gyakori, valamint sok olyan felhasználási területe van, amire más nyomtatási eljárás alkalmatlan, például szabálytalan alakú tárgyak, merevlemezek (nyomtatott áramkörök, CD-lemezek) nyomtatása.
A síknyomásnál a nyomó és nem nyomó elemek egy síkban helyezkednek el. Elve a zsír és a víz kölcsönös taszításán alapul. Eleinte kőről nyomtattak, később cinket is használtak, melynél később fényképészeti úton is gyártottak nyomóformát. Az ofszet nyomtatásban az alumínium terjedt el, de ezt megelőzően használtak több fémből készült ún. bi- és trimetál lemezeket is.
A digitális nyomógépek pedig a ma használatos nyomtatási eljárások. A digitális nyomtatási eljárások egyes változatainál, például az elektrofotográfiai eljárásnál, a nyomóformák a rajzi elemeket csupán a nyomtatás ideje alatt tartják meg, aztán „újra írhatók”, így nyomatonként is változtathatók.
Az újságok a nyomda szempontjából egyszeri megjelenésűek, hiszen lapszámonként más a tartalom, vagyis ugyanarról a nyomóformáról csak egy alkalommal nyomják a lapot.
Nyomdai feladatok
A megrendelésnél is oda kell figyelnünk néhány dologra. Érdemes ugyanis többet rendelni egy-egy termékből. A gépindulási költség mindenképpen ott lesz az árban. Például ha ötszáz darab névjegykártyát rendelünk, sokkal rosszabbul járunk, mintha ezret rendelnénk. Nem kerül sokkal többe, mégis többet kapunk. Ha a megrendelés megtörtént, ezután tölthetjükfel a fájlokat a nyomda FTP rendszerére. Ezeket általában PDF formátumban szokták kérni. Ezután következik a levilágítás lemezre. A cég nemrégiben helyezett üzembe egy Heidelberg Suprasetter CTP berendezést. Külső dobos lemezfelviteli rendszerének köszönhetően szinte kizárható a porszemek által okozott hibás levilágítás.
– Már nem sima levilágítási rendszert alkalmazunk, hanem a CTP segítségével rögtön a négy színre bontott anyagot égetjük rá a lemezre – magyarázta lapunknak Hajnal Csaba értékesítési igazgató.
– Bármilyen anyagnak vagy fényképnek a felbontása ugyanis négy színre történik. Fekete, kék, piros és sárga színekre. Ezekből lesz aztán összekonvertálva a végeredmény – tette hozzá.
A nyomdákban egyébként többféle színhasználat létezik.
Az egyszín-nyomás (monotone) leggyakrabban fekete festéket használ, de lehet más színű is. A lap színével kombinálódik a szín.
Kétszín-nyomást (duotone) igényesebb egyszínű újságok használhatnak, ahol az alapszín(legtöbbször fekete) mellé egy kiemelő színt is alkalmaznak, ami gyakran a középkék. A fotók árnyaltabbak, részletgazdagabbak lesznek.
A háromszín-nyomás (tritone) alkalmazása viszonylag ritka. Az alapszín mellé két kiemelő színt is alkalmaznak. A négyszín-nyomás (quadrotone) a színes nyomatok készítésére alkalmazott leggyakoribb módszer. Amikor hat színt használnak a nyomathoz, akkor bármilyen színt bele lehet vinni a Pantone skálából. Nincs törvény, az ügyfél dönti el! A lemezek alumíniumból vannak, amelyeket a használat után mindig újrahasznosítanak.
– Van a lemezeknek egy fényérzékeny rétege, ez még kék színű, amikor a CTP ráégeti az anyagot, akkor végigmegy egy hívó folyadékon, ami lemarja a felesleges anyagot róla. Így ahol nincs szöveg és kép, az a rész teljesen fehér lesz. A gép egyébként egy dombort éget a lemezre, amit csak vakok tudnak elolvasni. Ez azért szükséges, hogy amikor érintkezik a lemez a festékkel (festékező hengerrel) és a gumikendő a papírral, kevesebb a hibázási lehetőség. Régebben egy UV lámpás levilágítási rendszert használtunk, de sokat kellett törölni, mert minden porszem meglátszódott rajta. Az égetésnél nem lehet ilyen plusz hiba – mondta el lapunk kérdésére az értékesítési igazgató, aki aztán megmutatta, hogy ezeket a lemezeket miként juttatják be egy hajlító, lyukasztó rendszer segítségével a nyomdagépre.
– A lemezeket bele kell rakni a nyomdagépbe, ezért van szükség először egy lyukasztási folyamatra. Pontosan kell, hogy elkapja a lemezt a nyomdagép. Ha teljesen elkészültek ezek a bizonyos lemezek, aztán következik a papírok előkészítése. Miután pontosan méretre vágták őket, berakják a gépbe. Ott jártunkkor ezt egy munkatárs úgy segítette, hogy a kezével megemelte és meglevegőztette a papírt, hogy azokat könnyebben felszívja, elkapja a gép. Az úgynevezett ívfordítós nyomdagép megnyomja az elejét és a hátulját is a papírnak, így gyorsabban megy a munka. Az értékesítési igazgató kérdésünkre elárulta: a festékek, amiket használnak, nagyon gyorsan száradnak, nagyon speciális készítésűek.
– Erre azért is szükség van, mert egymásra esnek a papírok, amikor elkészülnek. Ezután még külön átmennek egy porzási folyamaton is, hogy semmiképp ne tapadjanak össze a lapok. Egy finom szemcséjű púder, amit mi szemmel nem látunk, szolgál arra, hogy ne ragadjon össze két papír – mondta el Hajnal Csaba.
– Sokféle papírral dolgozunk. Létezik kreatív és műnyomó jellegű, ezen belül pedig matt és fényes. Súlya szerint megkülönböztetünk 70−350 grammig műnyomókat, amikkel dolgozunk az ofszet nyomásnál, de nyomunk ennél vastagabb kreatív és karton papírokat! Ezeknek mind ármeghatározó szerepük is van. A púderezett lapok azután a vágógépre kerülnek, ahol megtörténik a késztermék vágójel szerinti megvágása. Ezt követően az összehordó gépre kerülnek az oldalak, amely egymásra válogatja őket oldalszámok szerint. Ezután már csak a tűzés vagy a ragasztás következik. Attól függ, melyiket kérte a megrendelő, utóbbi drágább egyébként, mint az előbbi. A száradási folyamat után, ha valaki esetleg szebb borítót szeretne, lehet fóliázást is kérni. Így a végleges költséget a mennyiség, a színek, a papír minősége, a fóliázás esetleg lakkozás is befolyásolja – tudtuk meg a nyomdában, ahol magazinunkat maximum 5–6 nap alatt készítik el teljesen.
A cikk útja
Elsőként a szerkesztő vagy a szerkesztőség felkéri a szerzőt cikkírásra, a beírás és leadás után a szerkesztő vagy rovatvezető elolvassa a kéziratot, és ha kell javításokat eszközöl. A korrektor és az olvasószerkesztő javítja a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat. Majd a képszerkesztő előkészíti a képeket. A tördelő elkészíti a levonatot, majd következik egy újabb korrektúra. Végül a betördelt anyagot a szerkesztőség elküldi levilágításra, majd nyomdába.
Mi az a biegelés?
A „biegen” német szó hajlítást jelent. Leginkább a meghajlítandó kartonok egyenes vonalú benyomását, hornyolását értik rajta, az ív pontos és szép meghajlítását megkönnyítendô. Bár nem egy bonyolult technológia, mégis igen fontos a hibalehetőségek ismerete, mivel a biegelés rendszerint az egyik legutolsó munkafázis, s így akár a kész nyomatok tönkremenetelét is okozhatja.
Elérhetőségek:
Pannónia-Print Kft. 1139 Budapest, Frangepán u. 16.
Tel.: +36/1-412-5203, +36/20-571-4316
Fax: +36/1-412-5260
E-mail: nyomda@pannoniaprint.hu
hajnal.csaba@pannoniaprint.hu
Radics Márk