Darts
Nyilazásban még mindig jók vagyunk
A dartsot tíztől nyolcvan éves korig bárki elkezdheti, és űzhető kocsmasportként, de versenyszerűen is, ráadásul utóbbi esetben sem kerül sok pénzébe a játékosnak. Nem csoda, hogy népszerűsége egyre nagyobb hazánkban is – az pedig több mint örömteli, hogy ezzel párhuzamosan a szép nemzetközi eredmények is egyre szaporodnak.
Az éles vagy hegyes tárgyak és VIII. Henrik együttes emlegetése nem szokott derűs gondolatokat ébreszteni, pedig ha a legenda igaz, nemcsak lefejezett feleségek maradtak a hírhedt angol király után, hanem egy népszerű sportág is, a darts. A fáma úgy szól, hogy az uralkodó előírta íjászainak: az állandó harci készültség érdekében mesterségüket egész évben gyakorolniuk kell, ők azonban a folyamatos lövöldözést elunták, és kikapcsolódásképpen elkezdtek célba dobni a nyilaikkal. A könnyebbség érdekében a szerszámokat később aztán lekicsinyítettek, így a játékot a hidegebb hónapokban már a kocsmában is lehetett űzni, ez pedig elég is volt ahhoz, hogy népszerűsége az íjászok körein kívül is rohamos növekedésnek induljon. A magasabb társadalmi rétegekben is gyorsan terjedő szórakozási formáért állítólag maga a király is rajongott, és a szomorú véget érő Boleyn Anna házasságkötésük előtt éppen néhány díszes dart-tal kedveskedett a később férjévé, majd hóhérává váló uralkodónak.
Az edzésszerű dartsozás megkezdéséhez elég leigazolni egy klubhoz, megvásárolni annak formaruháját, és kifizetni a tagdíjat, így a legtöbb sportággal ellentétben a kezdőknek alig pár ezer forintot kell költeniük az elindulásra. Saját nyilakat a versenyző később is ráér venni, amikor a klub készleteit használva már kitapasztalta, hogy milyen súlyú és típusú dart való neki.
A világhódító út a hordó aljáról indult
Közel öt évszázaddal ezelőtt persze a dartsnak még nem voltak olyan kidolgozott szabályai és egységes kellékei, mint manapság: a nyilakat például a játékosok maguk készítették, céltáblának pedig eleinte az oldalára fordított boros- vagy söröshordó alját használták, amit később fatörzsből kifűrészelt korongra cseréltek. A modern darts csak jóval később, a 19–20. század fordulóján született meg, amikor egy angol ács, Brian Gamlins megalkotta a ma is ismert, különböző pontértékű szektorokra osztott táblát, majd meghatározták, hogy azt milyen magasan kell elhelyezni, és milyen távol kell tőle állnia a játékosnak.
A darts még nem olimpiai sportág, de felvétele folyamatosan napirenden van.
Az egységesedés eredményeként 1924-ben Londonban megalakult az első brit darts szövetség, a National Darts Association, és ugyanettől az évtizedtől fogva a News of the World nevű hírlap szervezésében már komoly darts-tornákat is tartottak. A hetvenes években aztán újabb lökést adott a sportágnak, hogy Nagy-Britanniában a televízió közvetíteni kezdte az addigra megsokasodott versenyeket, közben pedig a világ számos más országában is létrejött a helyi szövetség, majd 1976-ban a nemzetközi felügyeleti szerv, a World Darts Federation is. Ezzel a darts végérvényesen világméretű sporttá vált, manapság pedig túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a virágkorát éli. Ez nem is csoda, hiszen ahogy a Magyar Darts Szövetség általános alelnöke, Vámosi László fogalmaz, kortalan játékról van szó, amit tíztől nyolcvan évig bárki űzhet, és más sportágakhoz mérten rendkívül olcsó is.
Szabványok és szabályok
A 20. század technikai forradalma nem kerülte el a dartsot sem, sőt meghatározó változásokat idézett elő a sportban. Az egyik jelentős eredmény az, hogy mára a hagyományos módon játszott darts kellékei csaknem tökéletesnek mondhatók: a modern, összepréselt szizálrostokból készülő táblában a nyilak után már nem maradnak lyukak, mert egyszerűen a szálak közé fúródnak, magukat a dartokat pedig minőségi alapanyagokból, a legkülönbözőbb egyéni igényeket kiszolgálva gyártják. Amásik fontos fejlemény a játék menetét jelentősen megkönnyítő dartsgépek megalkotása, mert ezzel a sportág két szakágra bomlott: a klasszikus változat asteel darts, az automatával játszott verzió pedig a soft darts névre hallgat.
A World Darts Federation égisze alá tartozó Magyar Darts Szövetség idén húszéves. Az évfordulót az országos bajnokság egyik őszi fordulóján ünneplik a magyar darts-élet húsz kiemelkedő jelentőségű szervezőegyéniségének meghívásával.
A játék mindkét esetben hasonló körülmények között és csaknem azonos szabályok szerint zajlik. A szabványos céltábla átmérője 17 3⁄4 inch (451 mm), középpontja a talajtól számítva 173 cm magasan van elhelyezve (hogy szemmagasságban legyen egy hat láb, azaz 183 cm magas embernek), a játékosnak pedig 7 láb 9 1⁄4 inchre, vagyis 237 cm-re kell tőle állnia. A kör alakú célfelület 20 egyenlő méretű cikkelyre, azaz mezőre van osztva, ezek mindegyikéhez egy egyedi pontérték tartozik 1 és 20 között. A mezőkön két gyűrű fut keresztül, melyek közül a külső megduplázza, a belső pedig megtriplázza a mezők pontértékét, míg a tábla közepébe (a bull’s eyeba) dobott nyíl 50, az azt körülvevő kis gyűrűbe (a bullba) álló pedig 25 pontot ér.
A magyar darts versenyeken alkalmasint külföldi sztárvendégek is megfordulnak. Az idei Badacsony Kupán például jelen volt a profi világranglistán 43. helyezett, világbajnoki ezüstérmes Mark Dudbridge is.
A szabványos táblán többféle játék is játszható. A legnépszerűbbek a ’01 típusú mérkőzések, ezeken belül pedig az ún. 501 dupla kiszállásos meccsek, amelyek során mindkét játékos 501 pontról indul, amit pontosan 0-ra kell csökkenteni oly módon, hogy az utolsó dobás egy dupla legyen. Egy körben egy játékos három nyilat dob el, egy hajítással pedig – a tripla húszas mező eltalálásával – maximálisan 60 pont szerezhető, tehát a játék leghamarabb három kör alatt, kilenc nyíllal fejezhető be, ami több kombinációban is lehetséges, azonban meglehetősen nehéz. A többi ’01-es játék ugyanezen az elven működik, csak épp 1001, 901, 701 vagy 301 pontról indul a mérkőzés, de léteznek szintén ’01-es játszmák dupla belépővel (ilyenkor a számlálás az első dupla találattól indul), és teljesen más rendszerek is (pl. a krikett és a Shanghai).
A steel és a soft darts közti legfontosabb különbség az, hogy a gépi játéknál a pontokat maga az automata számolja. Ez bizonyos fokú pontatlanságot eredményezhet, ugyanis a lyukakkal teli műanyag tábla nemcsak akkor érzékelhet találatot, ha a nyíl műanyag hegye belefúródik, hanem esetleg akkor is, ha más részével találja el a felületet – sőt a pontérték akkor is levonódhat, ha a nyíl megüti ugyan a táblát, de nem áll bele. A hagyományos steel darts ebből a szempontból igazságosabb, ugyanis csak azokat a találatokat könyvelik el benne, amik után a versenyző maga húzza ki a nyilat a táblából. Ennek ellenére Vámosi László szerint nem mondhatjuk azt, hogy a gépi játék ázsiója alacsonyabb lenne, és jóformán csak habitus kérdése, hogy valaki egyiket, másikat vagy mindkettőt kedveli.
Izomból, de ésszel
A darts a legenda szerint tulajdonképpen az ivóban született, és a mai napig is nagyon sokan ott találkoznak vele először, ami nem is csoda, hiszen kitűnő kocsmai időtöltés – ezt még azok sem tagadják, akik amúgy profi szinten űzik. Hatalmas tévedés lenne azonban emiatt azt gondolni, hogy a versenyszerű dartsozásba nem kell ugyanakkora energiát fektetni, mint bármely más sportba.
Vámosi László azt mondja, a dartsozókat három csoportra lehet osztani: az elsőbe azok tartoznak, akik csak alkalmi jelleggel, sörözés mellett dobálják a nyilakat, a másodikba azok, akik szabadidősportként tekintenek a játékra, vagyis klubba járnak, és alkalmi versenyeken is megjelennek, a harmadikba pedig azok, akik versenysportként űzik, szövetségi tagok, és a bajnoki címért folyó tornákon is részt vesznek. Az utóbbi kategóriába tartozók pedig csakis rendszeres, szakszerű felkészítés árán tudnak helyt állni a megmérettetéseken, ugyanis egy-egy verseny sikeres teljesítéséhez nemcsak jól kell tudni célozni, hanem komoly fizikai és mentális állóképességre is szükség van.
Egy 501 dupla kiszállásos torna a döntőig jutó játékosnak nyolc-tíz órán át tart, és a tripla huszasokat az utolsó harminc percben is ugyanolyan biztonsággal kell dobni, mint az elején – mondja Vámosi László. Ehhez egyrészt erős koncentrációra, másrészt jó fizikumra van szükség, ugyanis ez a sport olyan izomcsoportokat mozgat meg, amelyeknek a létezésérőlegyébként nem is tud az ember. A Magyar Darts Szövetség alelnökének ezzel kapcsolatban egy személyes anekdotája is van: egyszer meginvitálta egy kétórás edzésre fitnesztréner barátját, aki kételkedett benne, hogy bármiféle állóképesség kell a dartshoz, másnap pedig a kitűnő kondícióban lévő sportember azzal hívta fel, hogy izomláza van. Mindennek azonban természetesen megvannak a maga előnyei is: a versenyszinten dartsozóknak nemcsak kimagasló a találati stabilitásuk, hanem sokat is bírnak, és hosszan tudnak koncentrálni, ráadásul a pontok folytonos számolgatásától érezhetően fejlődnek a matematikai készségeik, vagyis a játékból az élet más területein is hasznot tudnak húzni.
„A magyarok nyilai”
A nemzetközi szinten is versenyképes játékosok kineveléséhez egy ilyen komoly sportágban természetesen erős klubhálózatra, jó edzőkre és rangos hazai tornákra van szükség. Magyarországon ezek a feltételek szerencsére mind adottak, és ez az eredményekben is tükröződik – mondja az utánpótlás neveléssel kiemelten foglalkozó Vámosi László. Az idén húszéves Magyar Darts Szövetség alelnöke ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a hazai játékosok felnőtt generációja még autodidaktákból áll, és a programszerű edzésben részesülő fiatalabb korosztály bizony már komolyan feladja nekik a leckét. Ráadásul nemcsak nekik, hiszen nemzetközi szinten is bőven van kire és mire büszkének lennünk, gondoljunk akár a profik közt versenyző Bezzeg Nándorra, akár az amatőr eredményekre: a tragikusan fiatalon elhunyt Meszes Norbert világbajnoki címére, Tax Tibor ifjúsági Eb- és vb-győzelmére, vagy a soft szakág hat női Európa-bajnoki első helyezésére.
A szizál az agávefélék családjába tartozó növény. Durva és merev rostjaiból a darts táblák mellett ipari kötelet, szőnyeget, pokrócot, kefét és kalapot is készítenek.
Felfelé persze még innen is vezet út, ezért a soft és a steel szakág országos bajnokságainak szervezése mellett a Magyar Darts Szövetség nagy erőkkel dolgozik az utánpótlás nevelésen is. Ennek érdekében a világon egyedülálló módon hazánkban már nemcsak gyermek (10–12 év), serdülő (12– 14 év) és ifjúsági (14–18) korcsoport létezik, hanem Vámosi László kezdeményezésére bevezették az U21-es kategóriát is, és ezt a modellt külföldről is sokan méltatták. A darts emellett nyolc éve ott van a Diákolimpián, és 150–200 főt megmozgató döntőivel a legelismertebb sportágak közé tartozik, valamint rendre bemutatkozik a Nagy Sportágválasztón is, és hogy az idősebb korosztály se maradjon ki, az országos versenyeket általában igyekeznek kétnaposra szervezni mindenütt, így a profik fordulója után az amatőrök is kipróbálhatják magukat.
Hogy a jövő mit hoz, azt persze megjósolni nem lehet, konkrét tervek azonban vannak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a Magyar Darts Szövetség szeretné megszerezni a jövő évi Ifjúsági Eb megrendezésének jogát. Nemzetközi amatőr pontszerző versenyeket már most is tartanak hazánkban, és az indulók közt évről-évre nő a külföldiek száma, egy Európa-bajnokság azonban ehhez képest is előrelépést jelentene, egyúttal előszobája lehetne egy még nagyobb nemzetközi eseménynek. Mindez pedig remélhetőleg hosszú távon ahhoz vezet, hogy a külföldi dartsosok rendszeresen és örömmel jönnek majd Magyarországra játszani, viszont tartani fognak a hazai versenyzők tudásától – vagy, ahogy Vámosi László mondja, „a magyarok nyilait” ismét emlegetni fogja az egész világ.
Íme a nyíl
A dartok négy részből állnak, ezek elölről hátrafelé haladva a hegy, a test, a szár és a toll. A dobónyilak legfontosabb része a test, amit korábban bronzból készítettek, ma pedig nikkel- volfrám ötvözetből gyártanak. Számtalan formában, sokféle recés mintázattal és rengeteg súlyban kapható, amelyek között a játékosok stílusuk alapján válogatnak. A dartok átlagos súlya 20 gramm, de ez nem sokat mond el arról, hogy ki milyen típust használ, mert akad alig 15 és több mint 25 grammos nyilakat preferáló játékos is. A testhez hátulról a szár csatlakozik, ami a tollat rögzíti a megfelelő távolságban. Ez az elem szintén többféle változatban kapható, készítik műanyagból, alumíniumból és titániumból is. A toll a nyíl röptét egyengeti, alakját ugyancsak a játékstílusnak megfelelően kell kiválasztani a széles kínálatból. Fontos, hogy a játékos mindig ügyeljen a tollak állására: a nyíl csak akkor repül jól, ha azok szét vannak nyitva. A hegy típusát a választott szakág határozza meg: soft dartshoz cserélhető műanyag hegyeket, steel játékhoz acélt használnak. Utóbbiak általában fixen rögzítettek, de létezik belőlük cserélhető változat is, így egy darttal lehet soft és steel mérkőzéseket is játszani.
Bus András