Egy évszázaddal ezelőtt, 1911. június 7-én alakult meg Magyarország első, hivatalosan bejegyzett golfklubja. A Budapesti Golf Klub elnöke gróf Andrássy Géza, főtitkára Lauber Dezső volt. A magyar golf szépen fejlődött, ám az ötvenes években, mint dekadens imperialista játékot, gyakorlatilag száműzték az országból. Félévszázados kitaszítottság után a hetvenes évek végén kezdték újra elfogadni, bármilyen fura, a kommunista vezetésű Kubának köszönhetően, ahol akkor is játszották. Szóval, ha Castro elvtárséknál lehetett golfozni, akkor hazánkban is. Az „újkori” magyar golfban a legdinamikusabb változásokat a rendszerváltás hozta, de még ma is fejlődő országnak számítunk e sportág tekintetében. Hazánkban közel háromezren űzik ezt a játékot, ami a lakosságnak csupán 0,03 százaléka, míg például Svédországban a lakosság 6 százaléka golfozik, az Egyesült Államokban pedig közel 20 millióan hódolnak e sportnak.

Angolszász jog a golfban

– A golf alapszabályait az 1800-as évek közepén jegyezték le a skóciai St. Andrews-ban – mondta el lapunknak Révész Tamás, a Highland Golf Club vezetője.

Ezt követően viszont az angolszász szokásjogon alapuló törvénykezés szerint egyedi esetek alapján folyamatosan alakítják tovább a szabályokat.

– Floridában például megtörténhet, hogy egy krokodil mászik ki a vízakadályból és bekapja a labdát. Nálunk előfordulhat, hogy nyúl vagy róka szalad el a labdával a szájában, és mondjuk, pár méterrel odébb leteszi. Megeshet, hogy egy sas elkapja reptében a labdát, majd beleejti a lyukba – sorolta az előre nem látható eseteket a klubigazgató.

Mint folytatta, a szabálykönyv értelemszerűen az ilyen esetekről nem rendelkezik, ezért létrehozták az úgynevezett Döntések Könyvét. A St. Andrews-i bizottság minden évben kiadja a Döntések Könyvének legfrissebb változatát, amelyben a világ összes tájáról összeszedett esetekre hoz határozatokat. Ettől fogva, ha valami különös dolog történik a pályán, akkor fellapozzák a bírók a könyvet, és ha ugyanaz a szituáció előfordult már valahol, akkor az alapján döntenek. A szokásjog egyben azt is jelenti, ha például 1854-ben történt olyan eset, hogy a szél odébb fújta a labdát, és akkor hoztak egy döntést, amit azóta nem változtattak meg, akkor azt kell ma is érvényesíteni.

Ha egy állat elviszi a labdát, akkor a szabály szerint nagyjából oda kell visszatenni, ahonnan felkapta.

– Rendkívül bonyolult és komplex ez a szabályrendszer – hangsúlyozta a klub vezetője. – Ha mondjuk, egy homokakadályban van a labda, s az útjában egy banánhéj van, nem mindegy, hogy az miként került oda. Ha valaki bedobta a területre, akkor a szemetet el lehet távolítani, és a játékos tovább játszhat. Ám ha banánfa van a területen, és onnan esett le, akkor az nem távolítható el.

A leggyakrabban használt szabályokat a golfosok fejből tudják, de vannak olyan speciális, extrém esetek, amelyet a versenybírók is a Döntések Könyvéből keresnek ki a verseny közben.

A golfot ütésszámra játsszák, a győzelmet pedig vagy szakaszonként számolják, vagy a 18 lejátszott szakasz összesített eredményét veszik figyelembe kiértékeléskor.

Egy standard versenypálya teljes hossza meghaladhatja a 7000 m-t is. Ez nagyjából úgy oszlik meg, hogy a 18 szakaszt összesen 72 ütésből kell teljesíteni. Minden szakasznak van egy elütő része, egy úgynevezett fairway (helyes út) és egy green (zászló körüli füves terület) része, körülötte pedig mindenféle akadályok, erdő, homokbunker, tó. Azok, akik nem az úgynevezett fairway-re ütik a labdát, hanem annak az oldalára, akadályba kerülhetnek. A játékot minden szakaszon az úgynevezett elütőről indítjuk, és addig kell ütni a labdát, amíg az adott szakaszon lévő lyukba be nem megy. Kézzel, lábbal hozzányúlni, odébb tenni a labdát nem szabad, onnan kell tovább ütni, ahol nyugszik. Az akadályokból ki lehet hozni a labdát, azonban ebben az esetben automatikusan plusz 1 ütés kerül felszámításra.

Ha egy játékos nem tudja egy adott helyzetben, hogyan folytathatja a játékot, feltartott kézzel jelzi a bírónak, hogy szabályértelmezésre van szüksége.

A golfnak két számítási formája létezik. Az egyik esetben a golfot megnyert szakaszokra játsszák egymás ellen a játékosok. Az nyer, aki az adott szakaszt kevesebb ütésből fejezi be. Összességében nem az ütések, hanem a megnyert szakaszok száma alapján dől el a játék. Eszerint lehet, hogy az egyik versenyző az egész pályát kevesebb ütéssel teljesítette, mégis veszít, mert kevesebb szakaszon győzött. A másik esetben ütésszámra játsszák a golfot, ami azt jelenti, hogy a 18 szakaszon elért összes ütésszámot hasonlítják egy másik játékos eredményéhez.

Szakaszonként az előírt ütésszám attól függ, hogy milyen hosszú az adott pályaszakasz. 220 méterig 3 ütés, 220–420 méter között 4, és 420 méter fölött már lehet 5 ütéses pályaszakasz is. Ezek kombinációja teszi ki a 72 ütést. Egy klasszikus pályán tehát van 4–4 darab 3 és 5 ütéses, és 10 darab 4 ütéses szakasz.