Magyarországon az első futballmérkőzést 1897-ben játszották, és ezzel szinte párhuzamosan terjedt el a gombfoci. Az, hogy ki, mikor és hol találta ki, arról nincsenek információk, magyar származása szinte 100%-os. Az egyik közvetett bizonyíték, hogy a hajdani nagy Magyarország határain kívül teljesen ismeretlen ez a tevékenység, az egykori határ a választó vonal. Példa erre, hogy Szlovákiában ismerik a gombfocit, míg a cseheknél, németeknél a létezéséről sem tudnak.

A les a leginkább vitatott futball szabály, ami szerencsére nincs a szektorlabdában és a gombfociban. A les azt a szabályt jelenti, amikor a támadást indító csapat játékosa elrúgja a labdát az ellenfél térfelén, ebben a pillanatban nem lehet az ellenfél játékosánál előrébb a támadó játékos. Ezt a bíró, de leginkább az asszisztens (partjelző) figyeli, úgy, hogy fut a támadókkal együtt.

Az eredetnél meg kell ismerkedni a futballt utánzó népi játékkifejezéssel. Ez a gyűjtőnév azokat a tevékenységeket takarja, amelyek a focihoz hasonlatosak. Itt nem található pontos eredet, mint a rugós asztali focinál, amit a játékgyártó talált ki. Az ilyen játékok közé tartozik a csocsó, a gombfoci és subbuteo, amelyet a csocsóhoz hasonlóan gömbölyű labdával és a félgömb sík részén álló focistával játszanak. A kézzel lökdösött subbuteo Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban népszerű.

Itthon már sok ember számára nyilván sokkal ismerősebb és népszerűbb játék a csocsó, amit kétféle méretű csocsóasztalon játszanak. Az egyik a kisebb, amit otthon, hobbi szinten játszanak. A másik, a nagyobb asztalon játszott, játéktermekből ismert verzió, ami már sporttevékenységként van nyilvántartva, bajnokságokkal, a bejegyzett csocsó szövetség égisze alatt.

A kezdetek

A hungarikummá nyilvánításban élenjáró, és a hazai gombfoci életben komoly érdemekkel rendelkező Horváth Imre kutatásai szerint 1918-ban már igen elterjedt volt Budapesten. A bizonyíték rá Gáti Ödön beszámolója, amiben elmondta, hogy a bátyja 1923-ban vitte el egy magánlakásra gombfocizni, és akkor már aktív gombozós élet folyt a fővárosban.

A gombfoci játék elnevezése tájról tájra változik, a pitykézés, gombozás után jött a megszokott gombfoci, Győr környékén csiksznek hívják, a Vajdaságban puccomat, dugni, stopi futball, dobi futball néven fut.

Budapest mellett a vidék és Erdély (és a Délvidék) is kivette részét az új időtöltésből. A mai Horvátországhoz tartozó Vörösmartonban (Zmajevac), már az 1910-es években élénk gombfoci élet volt! A diákok a tanulás végeztével rohantak ki az iskolából, hogy a település legjobbpályáit elfoglalják, amik nem voltak mások, mint az üzletek előtti sík bejáratok. A vevők pedig értékelték a fiataloknak ezt a „játékszenvedélyét”, így meccs közben óvatosan léptek be a boltba, és időnként az izgalmasabb helyzeteket ki is várták. A különféle baráti társaságok, csoportok ki is hívták egymást, így alakult ki a gombozós élet. Az első komoly, valamennyire hivatalosnak tekinthető megmérettetésre Bécsben került sor (1936). Az ismeretségi alapon szerveződött nemzetközi esemény, az első Európa bajnokságnak is tekinthető.