Hegyi sportok
Lefelé a lejtőn
Ha hegyi sportokat akar űzni valaki, de el akar szakadni a klasszikus túrázás, hegymászás, síelés, szánkózás, hegyi bringázás „ötösfogattól”, annak itt a megoldás! Már itthon is kipróbálható szinte mindegyik adrenalin növelő száguldós sporteszköz.
A következőkben felsorolt sportszerek/szerkezetek többsége egy mátrai sportközpontban próbálható ki a Kékestetőtől Mátrafüredig tartó hat kilométeres lejtős pályán, persze előtte oktatás, gyakorlás és kötelező a bukósisak használat. A megszokott eszközökhöz legközelebb az elektromos rásegítéssel működő hegyi kerékpár áll. Használatával megszűnik, vagy nagymértékben lecsökken a hegyekben történő közlekedés nehézkessége, így az izzadás is minimalizálható lesz.
A következő szerkezet – mind árban, mind pedig fejlettségét tekintve – a végletet jelenti. Itthon 7590 euró plusz áfa a fogyasztói ára, és ez, a terepen is használható Segway. Dean Kamen 1999. július 27-én alapította vállalkozását, a Segway premierje 2001 decemberében volt, egy igen nézett amerikai tévéműsorban. A fejlett technikával felszerelt személyes szállító (PT) névre hallgató jármű, külföldön igen kedvelt a rendőrség, biztonsági cégek, kölcsönzők és a tehetősebb polgárok körében. Itthon leginkább kiállításokon látható, valamint belvárosi városnéző túrák résztvevői használják a furcsa kétkerekűt. A Segway kerekei között elektromos motorok találhatók. Az egyensúly megtartásához két gyorsulásmérő és öt mozgásérzékelő (giroszkóp) jeleit dolgozza fel a rendszer, a működési sebességről annyit, hogy a számítógép másodpercenként százszor ellenőrzi a bejövő adatokat, így biztosítva a Segway stabilitását és úton maradását. 2006-ban jelent meg a második generáció, a gyár ma már szép választékot (fél tucatot) kínál ebből a termékből. A kínálat alapjában két részre bontható, vannak szilárd burkolatra kifejlesztett verziók, és vannak terepen is használhatók. Az itthon is kipróbálható modell az X2, amely 83 centi átmérőjű terepgumikon fut. A 20 km/óra végsebességű jármű, 19 kilométeres távot tud megtenni teljes töltéssel, menetkész tömege 54,49 kg. Mindegyik Segway a test mozgatásával irányítható.
A Brenter sporteszközének népszerűségét bizonyítja, hogy Grace Kelly és az egész királyi család kipróbálta Ausztriában az eszközt (1973). Anvar Szadat hajdani egyiptomi államfő felesége is lesiklott vele az osztrák lejtőkön, és természetesen a Beatles tagjai sem hagyhatták ki. A divat világát is meghódította, Armani síruhát tervezett a saját stílusában kialakított lejtőjáróhoz.
A másik kipróbálható eszköz a Mountaincart. Ez jóval egyszerűbb és olcsóbb, mint az előbb említett amerikai találmány. Ez egy alumínium vázra épülő háromkerekű, melynek irányváltására – a kormány mellett –, a jobb és a bal oldali hátsó kerékre ható fékekkel is lehet hatni. A motor és pedál nélküli szerkezet csak lejtőn használható, kis gyakorlás után lehet vele kanyarban keresztbe csúszva menni, farolni. Ez az Alpokban kifejlesztett, és hegyi üdülőhelyeken igen kedvelt közlekedési eszköz meglehetősen sok örömöt és adrenalint tud nyújtani kipróbálójának Ha már Alpok és magas hegyek, akkor jöjjön a környék másik szülötte a Monsterroller. A gyerekek és a felnőttek rollerjénél több számmal nagyobb kétkerekűt vastag, ballonos gumijáról lehet leginkább beazonosítani. Ez a lejtőre való sporteszköz már az extrém sportolók körében is népszerű, mindenféle nyaktörő mutatványt lehet vele csinálni.
Az Ortvox által készített Mountainskyver Race lejtőre való kerékpár váza 6061-es alumíniumból készült, 7,8 kg a teljes tömege, elöl 16, hátul 20 colos kerekei vannak. A pedálokat helyettesítő lábtartó a testmagassághoz állítható. A rugózással ellátott sporteszköz megállásáról elől-hátul 160 mm átmérőjű féktárcsák gondoskodnak.
Aki nem szeret emelkedőn tekerni és éli a lefelé menetet, annak találták ki a pedál és nyereg nélküli, csak lejtőre való kerékpárt. A Mountainskyver névre hallgató, összecsukható, saját hátizsákjába elcsomagolható kétkerekű kiváló fékekkel van felszerelve. Használata nagyon egyszerű: az összecsomagolt eszközzel fel kell menni a hegyre, ott ki kell pakolni a zsákból, majd neki kell vágni a lejtőnek az ötszáz eurós ártól induló kerékpárral. A naptár szerint már tél van, az egy másik kérdés, hogy esik-e majd a hó, és mennyire lesz tartós. Hóra való eszközökből is van jó néhány, amely a domboldalakon nyújt kiváló szórakozást. Az első ilyen szerkezet a hódeszka és a roller keresztezéséből született a skirider, amivel a bátrabbak a csúszáson kívül sokféle mutatványt csinálhatnak.
A Segway lemerült akkumulátorát 15 percnyi töltéssel 1,6 km-re elegendő energiával lehet feltölteni, egy egész napos úthoz 8–10 órát kell hálózaton lenniük a lítium-ion akkumulátoroknak. A nem terepes, utcára való jármű hatótávolsága 38 kilométer, lejtőn lefelé menet az áramtárolóit tölti a Segway.
Hasonló szerkezet a Skiscooter, Snowbike, Snowrunner név alatt futó sportszer. Az egyik lényeges különbség, hogy a deszka helyét síléc vette át, a másik, hogy itt ülőhely is van a zömmel alumíniumból készült hóra valón. Ennek a sportszernek már komoly történelme van, az első ilyen alkalmatosságot 1892-ben jegyezték fel, és J. C. Stevens nevéhez fűződik. A legnagyobb név ezen a téren az 1923-ban alapított osztrák Brenter cég. Az ő sílécüket használta az 1936-os téli olimpiai győztese. Lesiklásra való hómobiljuk 1949-ben debütált, ma 9 kg körüli az alumínium gépük, amihez meg kell venni a lábra szerelhető mini sílécet. Aki esetleg nem lát nagy fantáziát és adrenalinbombát a meglehetősen egyszerű szerkezetben, annak csak egy adat: 1964-ben sebességi világrekordot állítottak be vele, az olaszországi Cerviniában 166 km/órás sebességgel száguldott rajta Erich Brenter! (Ezen felül igen meredek csúcsokról jöttek le a Brenter Snowrunnerjével.)
Néhány éves találmány az Airboard. Ez nem egy egyszemélyes légpárnás jármű, hanem a svájci felfújható hódeszka, amire rá kell feküdni és utána irány a lejtő.
Benedek Attila