Siker sportág a vívás
Lovagias sport
A katonai múltú sport szabályaiban még ma is megtalálni a lovagoktól, nemesektől eredő viselkedést és stílust. A vívásban a világ élvonalába tartozunk, a sportág ma használatos szabályait dr. Nagy Béla dolgozta ki még 1902-ben, azóta is töretlen a népszerűsége itthon és külföldön is.
A vívás eredete elég nyilvánvaló, a harcmezőn kifejlesztett fegyvert kezdték el használni sport vagy testedzés céljából. Sportként való alkalmazása kb. az 1100-as években indult útjára, békeidőkben a páncélos lovagok edzésként használták. A harcosok hétféle módszerrel javították állóképességüket, edzettségüket: lovaglással, úszással, nyilazással, vívással, vadászattal, versírással és sakkozással. Az utóbbi két tevékenység a taktikai érzék fejlesztésében játszott szerepet. Békeidőkben lovagi tornákon vettek részt.
A mai vívás alapjai a középkori Spanyolországból származnak, melyről írásos emlékek is fennmaradtak. Közülük legjelentősebb Diego de Valera műve, az Értekezés a fegyverekről. A spanyol szakember vívásról szóló alkotása 1458 és 1471 között született. Hatása óriási volt. A mai vívás alapjait az akkori spanyol vívóiskolák fektették le, amit továbbvittek a franciák és az olaszok. A nemesek, úriemberek körében népszerű sport az olaszok, franciák hatására vált igazán ismertté és elfogadottá. Érdekesség, hogy ebben sokat segített az Olaszországból indult reneszánsz, ahol az élet élvezeteibe a vívó sport felkarolása is beletartozott. Az olaszok elvitték a lángot Európa sok részébe, Domenico Angelo például a London Soho negyedében alakította meg a világ első vívó akadémiáját (1763), ami három generáción keresztül működött.
Hazai páston
A vívók küzdelmének a helyét pástnak nevezik, amely manapság 1,5 és 2 m széles, a hossza pedig 14 m. Ezen a területen küzdenek a felek. Itthon 1825-ben gróf Keglevich Ignác alapította meg a Nemzeti Vívó Intézetet, melynek élén Wesselényi Miklós is állt (1932). Ebben az időszakban jelentek meg az első magyar nyelvű könyvek a témában, az 1840-es években a legnépszerűbb sport volt Magyarországon. Ám a szabadságharc leverését követően ezt a sportot a háttérbe szorították, majd meg is szüntették a Vívó Intézetet. Utána magánkezdeményezések indultak, amiket nagyban segítettek a sorra nyíló vívóakadémiák. A vívásoktatás leginkább a párbajokra készítette fel a nemes ifjakat, újbóli sporttá válását elősegítette a Magyar Atlétikai Club (MAC) 1875-ös megalakulása. Itt már az atlétika mellett a vívást is tanították, az oktatók (mesterek) nagy része Olaszországból érkezett.
A sportban sokat használják a francia kifejezéseket, a kard, tőr és párbajtőr elnevezések franciául így hangzanak: sabre, fleunet és épée.
Az első országos vívóversenyt 1895-ben rendezte a MAC, ahol amatőrök és mesterek is indultak. 1897-ben megalakult a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ), amelynek volt vívó szakosztálya, két évre rá, Hámory László kidolgozta az első egységes vívó szabályzatot. Dr. Nagy Bélának köszönhetjük a modern vívás ma is használt szabályrendszerét (1902). Ő volt az, aki az 1912-ben megalakult Nemzetközi Vívó Szövetségben (FIE) is helyet kapott, ahol társelnökként dolgozott.
A sportágakat összefogó világszövetségek nagy része francia alapítású, így van ez a vívásnál is. Nemzetközi viadalokon franciául hangzanak el a bírói vezényszavak.
A sport múltját és elfogadottságát mutatja, hogy az összes újkori Olimpián volt vívószám, melyben Magyarország is igen sikeresen szerepelt. 1908-tól1964-ig szinte valamennyi olimpián kardvívásban egyéniben vagy csapatban aranyérmet nyertünk. Hét aranyéremmel, Gerevich Aladár a legsikeresebb olimpikonunk!
A mozgáskorlátozottak sincsenek kizárva a vívás örömeiből: a kerekesszékes vívást sok sportegyesületben lehet művelni. Aki nem csak hobbi versenyeken akar sikereket elérni, az a hazai és nemzetközi viadalokon is indulhat a kerekesszékesek között.
Fegyverbe!
A vívás különféle fegyverekkel történik, ezek és a versenyek lebonyolítási módjaaz átlagember szemében elég komplikáltnak tűnhet. Szerencsére a sport rövid bemutatása nem ennyire bonyolult. Három fegyvernemben folyik a küzdelem, kardvívásban, tőrvívásban és párbajtőrben. A különbség köztük abban van, hogy a találatot hova, melyik testrészre lehet bevinni, ezen kívül persze eltérnek a fegyverek is.
A kardvívás a leglátványosabb a három közül, mert szúrással és vágással is be lehet vinni a találatot (tust). A rendkívül dinamikus sportban deréktől felfele bevitt találat az érvényes.
Az egyik legismertebb vívó, akiről sokan nem tudják, hogy magas szinten vívott, az Dávid Sándor. A Lapaj becenevű F1 szakkommentátor az 1950-es években élsportoló volt, az 1956-os ifjúsági világbajnokságon egyéniben 6. helyezést ért el, csapatban pedig aranyérmet nyert.
A tőrvívásnál a törzs a célpont, a kar, fej szúrása érvénytelen támadást jelent, és a támadott versenyző kapja meg a fél pontot. A penge végére szerelt rugós szerkezet segíti a találatjelzést, ami érintésre nem működik, csak 500 g-nál nagyobb nyomás esetén érvényes a tus. A párbajtőrvívásnál a lehető legegyszerűbb kialakítású fegyvert használják, itt is csak szúrni lehet, de az egész testen érvényes a tus. Ez a leginkább kiszámíthatatlan a három fegyvernem közül, a párbajtőr végén lévő rugós vég 750 g-os terhelés hatására jelez. Egy időpontban történő tust kettős találatként értékelik. A versenyeken a vívókat eredményeik alapján rangsorolják, majd ennek megfelelően, különféle csoportokba sorolva mérkőznek meg egymással. Az egyéni eredmények mellett a csapatok teljesítményét is értékelik. A versenyek lebonyolításáról annyit, hogy keveredik benne az egyenes kieséses rendszer és az egymással mindenki megmérkőzik típusú, úgynevezett körvívás.
Kísért a múlt
A vívásban még ma is fellelhetők a lovagiasság, a nemesi és úriemberi viselkedésből megmaradt szabályok. Az egyik ilyen megnyilvánulás, hogy a versenyzők a pástra lépést követően a fegyverükkel tisztelegnek bírónak, az ellenfélnek és persze a közönségnek. A másik betartandó szabály, ha véget ér az asszónak nevezett küzdelem, akkor a kesztyű nélküli kezükkel kezet fognak a versenyzők, ezzel adják meg egymásnak a tiszteletet. A szabályok szigorúságáról és a hagyományok őrzéséről annyit, hogy aki ezeket nem teszi meg a versenyen, azt ki is zárhatják.
A vívóruha fehér színe is tisztelgés a múlt előtt, ugyanis a kezdetekben a találatok jelzésében volt nagy szerepe a fehér színnek. A bírói tévedések minél jobb kizárása érdekében a fegyver végét bekormozták, így a fehér ruhán jól látszódott a találat. A ma használt, elektromos találatjelzés első alkalmazására az 1933-as budapesti Európa-bajnokságon került sor.
A start
Akár gyermek, akár felnőtt akarja elkezdeni a jó reflexeket, gyors helyzetfelismerést, kiváló döntésképességet és jó kondíciót igénylő sportot, vagy mindezen képességeit szeretné valaki fejleszteni, az keresse fel a lakóhelyéhez legközelebb lévő vívó sportegyesületet. Ha a gyerekeknek megtetszett a sport, akkor jól tervezhető, átlátható kiugrási lehetőséget kínál az Olimpici elnevezésű párbajtőr széria. Az utánpótlás- nevelésre, tehetséggondozásra fókuszáló versenysorozatot 2006-ban alapítottak. Az Olimpici Párbajtőr Grand Prix néven futó versenyek ötletgazdája a négyszeres olimpia bajnok, Kulcsár Győző.
A sport elkezdéséhez megfelelő felszerelés szükséges, aminek gyártásáról, minőségi követelményeiről MMM rovatunkban olvashatnak. A kezdő vívó legegyszerűbb ruházata, a fejvéddel együtt kb. 60 ezer forintba kerül. A speciális, sarkított talpú és megerősített orrú vívó cipők ára 15–40 ezer forint között kaphatók. Ehhez még hozzájön a fegyver, ami a testre szerelhető vezetékkel együtt 15–20 ezer forint. A költségeket növeli, hogy szükség van különféle speciális táskák beszerzése, amiben a felszerelést biztonságosan lehet szállítani. Így a teljes „felszerelés” 130–150 ezer forint körüli összeg.
Elérhetőség: Magyar Vívó Szövetség
1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.
Tel.: +36/1-460-6910
www.hunfencing.hu
Benedek Attila