A rongált pénzből tüzelőanyagot préselnek
Mindegy, hogy barnaszénnel vagy pénzzel fűtünk
A Magyar Nemzeti Bank székháza Budapesten a Szabadság téren áll, melynek épületét 1905-ben Alpár Ignác tervei alapján adták át. Kezdetben az Osztrák–Magyar Monarchia nemzeti bankjaként mûködött, vagyis több mint száz éve folyamatosan folytatnak jegybanki tevékenységet az épületében.
Kívülről említésre méltóak Róth Miksa kiemelkedően szép színes üvegablakai, Sennyei Károly szobrászművész homlokzati jelenetei, ahol tanulmányozhatjuk többek között az ércolvasztást és a nemesfémrudak öntését, pénzverést, papírpénzek metszését és sajtolását.
Belépve az épületbe, minden szintjén − kivéve a második emeletet − egy-egy növény jelképe látható. A földszinten a búza, az első emeleten az írisz és a bogáncs, a harmadik emeletet a vadgesztenye motívumai ékesítik. (A második emeleten azért nem található növénymotívum, mivel azt az ötvenes években alakították ki úgy, hogy megfelezték az első emeletet. Azt tehát nem Alpár Ignác tervezte.)
Vagyis bármennyire ridegnek és megközelíthetetlennek hisszük a bankok és a pénz világát, mégis tartogat számunkra meglepetést. Így például Ferenczi Barnabás is, a MNB készpénz- logisztikai igazgatója, aki nemcsak a jegybank alaptevékenységéről beszélt, és az épületben ingyen megtekinthető Látogatóközpontról, hanem némiképp bepillantást nyerhettünk általa a pénz előállításának és megsemmisítésének folyamatába is.
– Mik a Magyar Nemzeti Bank főbb tevékenységei?
– A Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvényben rögzített feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB felelős a fizetési és az értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működéséért, a pénzforgalom zavartalan lebonyolításáért, őrzi a bankrendszer pénzügyi stabilitását, kezeli az ország deviz atartalékát, statisztikai adatokat gyűjt és szolgáltat, valamint kibocsátja nemzeti fizetőeszközünket, a forintot. A Magyar Nemzeti Bank önálló és független intézmény, tevékenységét az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával végzi.
– Ugyan bankként említik, de mint látjuk, mégsem a hagyományos banki tevékenységeket végzi. Vannak olyan szolgáltatásaik, amiket a lakosság térítésmentesen igénybe vehet?
– A Magyar Nemzeti Bank tényleg nem kereskedelmi bank, hanem központi bank, így a lakosság felé jellemzően nem banki szolgáltatásokat kínál. Mégis a bankon belül lévő Látogatóközpontunkat bárki ingyen megtekintheti, kérhet tárlatvezetést, előadásokat hallgathat. Az itt található érmeboltban emlékbankjegyet és emlékérmét forgalmi bankjegyre vagy érmére lehet átváltani, valamint emlékbankjegyre jogosító elismervény is beváltható. Továbbá az MNB lakossági pénztárában a forgalomból bevont, törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyeket és érméket, a hiányos bankjegyeket, a nehezen felismerhető, sérült pénzt átválthatják, valamint a hamisgyanús bankjegyeket és érméket a szakértők kérésre megvizsgálják.
– Mit tudunk a magyar pénztörténet első bankjegyeiről, érméiről? Ma hol állítják elő pénzbeli fizetőeszközeinket?
– Az első bankjegy, vagy más néven papírpénz Magyarország területén Mária Terézia idejében, 1762-ben jelent meg először. Talán érdekességképpen megemlíthető, hogy a legnagyobb címletű magyar papírpénzt 1946-ban bocsátották ki, a százmillió bilpengőst, ami egyenlő százmilliószor egymilliószor egymillióval; vagyis az egyes után húsz darab nullát írunk. Érméket először Szent István veretett ezüstből, aztán az első aranyérmék Károly Róbert nevéhez fűződnek. A pénzverdék akkoriban bányák mellett létesültek, a két leghíresebb Selmecbánya és Körmöcbánya, ami ma Szlovákia területén található.
A mai forintbankjegyeket (papírpénzeket) kizárólagosan az MNB 100%-os tulajdonában álló Pénzjegynyomda Zrt. állítja elő Budapesten. A forinton szereplő speciális biztonsági elemek egy része (pl. biztonsági festék, fóliacsík, mágnesszál) – a biztonsági nyomdai iparág sajátosságainak megfelelően, más valutákhoz hasonlóan – nemzetközi együttműködésben készül. Azt mondhatjuk, hogy ezeknek a pénzjegynyomdáknak a világa egy zárt világ, ahol hight-tech termék a bankjegyek előállítása. A mai forintérméket kizárólagosan az MNB 100%-os tulajdonában álló Magyar Pénzverő Zrt. állítja elő szintén Budapesten. Mivel az 1990-es évektől már nincs Magyarországon kohászat, így külföldről rendeljük az alapanyagot. Tizenöt éven át Dél- Koreából, a Daewoo cégtől vásároltuk a színesfém-ötvözet alapanyagot, az úgynevezett lapkát, míg az acél lapkákat Németországból szállítjuk.
2010-ben 70 millió érmét állított elő a Magyar Nemzeti Bank. Ez a szám a korábbi években, amikor még volt 1 és 2 forintos, sokkalta magasabb volt, csak az említett két érméből évente 100–150 milliót állítottunk elő!
– Más országokhoz képest sok vagy kevés a kibocsátott bankjegyünk és érménk száma?
– A magyar gazdaság készpénzintenzitása magas, és nem csökken, a GDP-hez nézve közel 9 százalékos készpénzállomány-arány nemzetközi szinten is magasnak számít (fejlett országokban 3–5%).Érdekes, hogy a bankjegyek több mint fele a két legnagyobb címlet, tíz- és húszezres, ami arra utal, hogy nem csak a kisebb értékű fizetéseknél használunk gyakran készpénzt. A háttérben meghúzódó okok: rejtett gazdaság készpénzigénye, bizalmatlanság a vállalkozások között, készpénzmentes fizetési infrastruktúra egyenetlen eloszlása, hagyományok (pl. sárga csekk). Vagyis hiába egyre több a bankkártya használata és az egyéb modern fizetési lehetőség, ennek ellenére sok készpénzt raktározunk és hordunk magunknál.
2010 végén 1,2 milliárd darab érme volt forgalomban, aminek tömege 7300 tonna, és közel 270 millió bankjegy. Tavaly év végén a forgalomban lévő készpénzek értéke 2 355 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Nemzeti Bank nem kereskedelmi bank, hanem központi bank, így a lakosság felé jellemzôen nem banki szolgáltatásokat kínál. Ám a lakossági pénztárában a forgalomból bevont, törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyeketés érméket kicseréli. A bank területén lévő Látogatóközpont díjmentesen megtekinthető.
– Mik a főbb előállítási állomások a bankjegy- és érmegyártásnál?
– A bankjegyek előállításának első állomása a különleges biztonsági elemeket is tartalmazó bankjegypapír elkészítése, ami azután átkerül a nyomdába, ahol elnyeri végleges megjelenését. A nyomtatás során kerül rá a portré, a hátoldali kép és a további biztonsági elemek.
Az érmék a Pénzverdében készülnek, ahol az egyes érmék alapanyagául szolgáló fémlapkákba nagy erővel „ütik” bele az elő-, illetve a hátlap motívumait.
A bankjegyek és érmék kibocsátása a Magyar Nemzeti Bank feladat és hatásköre. Ennek megfelelően a gondos grafikai és műszaki előkészületeket követően itt születik döntés a bankjegyek és érmék címletnagyságáról, megjelenéséről és biztonsági elemeiről.
– Van-e arról adat, hogy évente hányszor próbálják hamisítani a bankjegyeket? 1848-ban a forint hamisításáért 8 év börtönbüntetés járt. Ma milyen büntetés vár a pénzhamisítókra?
– Számos olyan biztonsági elem létezik, amely akár eszközös, akár anélküli, érzékszervekkel történő vizsgálati módszerrel ellenőrizhető. A forintbankjegyeken található egyes elemek UV lámpa alatt világítanak. Bankjegyeink különlegessége, hogy bizonyos biztonsági elemek kétféle UV fényben (UV-A és UV-C fényben) is vizsgálhatóak. Minden címleten a vízjel mezőben jelennek meg olyan, a címletre jellemző motívumok, amelyek UV-A fényben zöld színben, UV-C fényben pedig piros színben világítanak. Az MNB negyedévente és minden év végén publikálja a pénzhamisításra (is) vonatkozó adatokat, mely az MNB internetes oldalán megtekinthető. 2010-ben egymillió bankjegyre 27 hamisítvány jutott, ez a szám az előző évhez képest (36 hamisítvány) csökkent, de így is magasabb, mint több hasonló országban.
A Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) 304. §-a szabályozza a pénzhamisítás bűntett büntetési tételét, mely alapesetben 2–8 év, a törvényben nevesített minősített esetekre ennél is szigorúbb büntetési tételek vonatkoznak.
– Bizonyos történelmi korokban négyzet alakú pénzérméket is forgalomba helyeztek. Ma elképzelhető lenne, hogy nem csak kör alakban jelenjenek meg érméink?
– Fontos, hogy az érmék egymástól, és a többi külföldi érmétől is megkülönböztethetőek legyenek. További lényeges kritérium, hogy a pénzfeldolgozó gépek, az automaták is könnyen kezeljék az érméket.
Ma Magyarországon csak a magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató emlékérme-sorozat négyzet alakú. A mindennapi fizetési forgalomban szereplő ún. forgalmi érmék (jelenleg az 5, 10, 20, 50, 100, 200 forintosokból álló sor) sosem készültek négyzetes alapon, ez más országban sem jellemző, hiszen az megnehezítené a mindennapi használatot, különösen az automatabeli elfogadást.
– Milyen céllal kerültek forgalomba az első emlékérmék? Ma milyen szabályoknak kell megfelelnie egy emlékérmének?
– 1948-ban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma tiszteletére megjelent – elsősorban numizmatikai célú – érmesor nyitotta meg az emlékpénzek sorát. A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérméket az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán. Az értékek ily módon való közkinccsé tételével az MNB emlékérme-kibocsátási tevékenysége egyfajta népszerűsítő, illetve ismeretterjesztő szerepet tölt be. A jegybank a jegybanktörvényből fakadó lehetőségeivel élve törvényes fizetőeszközök kibocsátásával állít emléket legfontosabb nemzeti értékeinknek, ezzel is felvállalva az értékőrzés feladatát.
Az emlékpénzeknek meg kell felelniük a törvényes fizetőeszköz pénzérmék alaki követelményeinek: legyen rajtuk névérték (címlet- és értékjelzés), kibocsátó hatóság (Magyar Köztársaság), verési évszám és a gyártó pénzverő verdejele (BP.).
Az emlékpénzeken – szemben a forgalmi pénzérmékkel – a tervező mesterjegye is megjelenítésre kerül. Formában, méretben kevesebb a kötöttség (hiszen nem alapvető feltétel, hogy pénzelfogadó automaták felismerjék, de éppen ezért nem is azonos a méretük a forgalmi pénzekével), mint a pénzforgalomban fizetőeszköz szerepet betöltő forgalmi pénzeké, lehetnek szögletes, négyszög vagy sokszög alakú, szabálytalan, félkör stb. alakú emlékpénzek. Korlátozott, a kibocsátáskor rögzített példányszámban készülnek.
Törvényes fizetőeszköznek minősülnek, de nem ez az alapvető szerepük, hiszen a megemlékezés, ismeretterjesztés, figyelemfelkeltés, nemzeti-kulturális értékeink bemutatása eszközéül szolgálnak, illetve sokan – a műkincsgyűjtéshez hasonlóan – befektetésnek is vásárolják. Értéküket nemcsak a névértékük, hanem a korlátozott példányszámuk (ritkaságfokuk), nemesfém érmék esetében a nemesfém tartalmuk és az általuk képviselt művészi értékük (egyedi kisplasztikai alkotásoknak tekinthetőek) is meghatározza.
– Van-e folyamatban valamiféle előkészítés az euróra való átállás érdekében?
– Jelenleg nincs hivatalos euróbevezetési céldátum. Ugyanakkor már 2008-ban elkészült a Nemzeti Átállási Terv első változata. Ennek célja, hogy számba vegye az euróbevezetéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket, javaslatokat tegyen a gazdasági szereplőknek a már most elvégezhető és a jövőben elvégzendő feladatokra, feltárja a döntési pontokat, illetve azonosítsa a folyamat mérföldköveit.ű
Magyarország területén 1762-ben bocsátottak ki elôször papírpénzt. Jelenleg a Pénzjegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverô Zrt. állítja elô fizetőeszközeinket. 2010. végén 1,2 milliárd darab érme és közel 270 millió bankjegy volt forgalomban. A készpénzek értéke 2 355 milliárd forintot tett ki. A jegybank évente 50−70 tonna megrongálódott bankjegyet von ki a forgalomból, amibôl azután 80 dekás briketteket gyárt.
– Miért kell bankjegyeket és érméket kivonni a forgalomból?
– A forgalomban lévő bankjegyek és érmék folyamatosan ellenőrzésre kerülnek annak érdekében, hogy a forgalom lebonyolításában csak megfelelő minőségű valódi bankjegyek és érmék vehessenek részt. A nem megfelelő minőségű pénzt a Bank folyamatosan vonja ki a forgalomból, egyúttal gondoskodik azok pótlásáról. Bankjegy és érme címletek végleges kivonásának több oka is lehet. Az egyik az, hogy a régi, elavult megjelenésű, védettségű bankjegyeket korszerű és hatékonyan védettekkel váltsák fel. A másik (ritkábban előforduló) oka egy esetleges olyan mértékű és minőségű hamisítási hullám, amelynek megszüntetése azonnali beavatkozást igényel.
– Mit lehet elmondani a pénzmegsemmisítés főbb állomásairól? Hol és hogyan történik?
– A forintérmék és bankjegyek forgalomból történő kivonását a Magyar Nemzeti Bank végzi. Ez nagy kihívás, melynek számos vetülete van a szállítástól a tároláson át a forgalomba hozatalig. Ezt a feladatot az MNB az erre a célra épített Logisztikai Központjában végzi Soroksáron. Itt nagy teljesítményű bankjegyfeldolgozó gépek, emberi beavatkozás nélkül, végzik a bankjegyek vizsgálatát. Ezek a gépek ellenőrzik a valódiságukat és elhasználtságukat. Minden bankjegyet évente átlagosan egyszer ellenőriznek a jegybankban. Ha olyan szintű az elhasználódásuk, hogy egy évet már nem bírnának ki forgalomban, akkor a gép kiválogatja azokat az előre beállított vizsgálati értékek alapján. Azokat az elhasználódott bankjegyeket, melyek már nem alkalmasak a forgalomban tovább betölteni szerepüket, mert például elszakadtak, elkoszolódtak és nehezen azonosíthatók, az automata ellenőrző gépsor apró darabokra vágja. A darabokat a négy gépsorból egy vákuumos rendszer kiszívja, miközben a papírszálak keverednek. Egy prés aztán magas nyomáson, ragasztó hozzáadása nélkül összenyomja őket egy-egy 80 dekás „briketté”. Ezután tárolásra, majd később elszállításra kerülnek.
– Újrahasznosítható a pénzből keletkezett brikett?
– A jegybank évente 50–70 tonna megrongálódott, elhasználódott bankjegyet von ki a forgalomból. A megsemmisítési eljárás során a tömör, téglaalakú brikettek fűtőértéke a barnaszénéhez hasonló, így a környezetvédelmi és biztonsági előírások betartásával vegyes tüzelésű kazánban elégethető. A jegybank évente pályázat ír ki a brikett hasznosítására azért, hogy lehetőséget adjon a jótékonysági, illetve nonprofit társadalmi szervezeteknek és alapítványoknak fűtési költségeik nagymértékű csökkentésére, ugyanis a bankjegybrikettek alkalmazásával részben vagy egészben kiválthatják az igen költséges fa vagy szén fűtőanyagot. Más külföldi országokban útépítési célokra, vagy a műanyag alapanyagú bankjegyeket fröccsöntésre használják. Az előző években, amikor pályázatot írtunk ki a forgalomból kivont egy-, illetve a két forintosok hasznosítására (csak mellékesen említem meg, hogy az 5000 tonnányi aprópénzből csak 2000 tonnányi érmét szolgáltatott vissza a lakosság), akkor volt olyan érdeklődő, aki az érmékből hajócsavarokat készített volna. Emellett tavaly a MNB is kinn járt a Sziget Fesztiválon, ahol a fiatalok számára több száz brikettből épített bútorokat. Persze nem ritka, hogy művészek kérnek brikettet alkotásaik, ötleteik kivitelezéséhez. Szívesen segítünk, ha tudunk.
– Mennyire környezettudatos az MNB működése?
– Bankunk nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos működésre, illetve a dolgozók szemléletének ilyen irányú fejlesztésére. 2008-ban csatlakoztunk első ízben a Bringázz a munkába! kampányhoz, 2009-ben hozzájárult a közbicikli programhoz, a sportág aktív támogatásának köszönhetően végül megkapta a Kerékpárosbarát munkahely címet. Emellett ösztönözzük a dolgozókat a tömegközlekedés használatára. A műanyag flakonok szelektíven történő gyűjtése mellett a palackok kézi zsugorító eszközzel kerülnek összepréselésre. Munkatársi „zöld” kézikönyvet készítettünk és tettük elérhetővé a dolgozók számára. Önkéntes munkák során igyekszünk különböző természetvédelmi területen hasznossá tenni magunkat. A „Papírmentesítés” nevű projekt a munka során „felesleges” papírok visszaszorítására irányul.
– A Látogatóközpont mikor nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt? Milyen programok várják a betérőket?
– Az MNB feladatairól, tevékenységéről szóló ismeretek közvetítésére a 2004. március 19-én nyílt MNB Látogatóközpont az egyik legkézenfekvőbb és leghatékonyabb terület. Más jegybanki gyakorlathoz hasonlóan elsődleges célja, hogy szélesebb rétegek számára tegye megismerhetővé a jegybankot, tevékenységét, illetve az ezzel kapcsolatos fő üzeneteket. Az LK sikeres, látogatók által kedvelt intézmény, évi 35–40 ezer látogatóval, rendszeresen visszatérő tanárokkal. A betérők megtekinthetik az állandó kiállítást, amely 5 nagy részre osztható fel: pénztörténet, Magyarország pénzei, banktörténet, euró, árstabilitás. Ezen kívül megismerkedhetnek az évente változó időszaki kiállítással is, amelynek jelenlegi témája a színházi kellékpénzek világa. Kipróbálhatják az interaktív eszközöket: saját fényképes bankjegyet készíthetnek, megtudhatják, mennyit érnének, ha aranyból volnának, pénzt verhetnek, bankjegyet vizsgálhatnak (UV lámpa és nagyító segítségével) és aranyrudat emelhetnek. A vetítőteremben 9 rövidfilmet nézhetnek meg a látogatók, az előadóban pedig érdekes előadásokat hallgathatnak meg. Ezekre interneten kell előzetesen bejelentkezni.
Tábori Zsuzsa