– Mit nevezünk passzívháznak, öko- és bioháznak?

– A passzívház egy olyan jól szigetelt épület, mely egy hagyományos épületnél 80–90 %-kal, egy alacsony energiaszintű épülethez képest 60–75 %-kal kevesebb fűtést igényel. A belső komfortérzet sokkal kellemesebb egy ilyen házban, nincs hidegsugárzó felület, nem húznak a falak vagy az ablakok, a levegő minősége mindig kellemesebb, hála a hővisszanyerős légkomfort szellőztetésnek.

A passzívháznál nincsen megkötés az anyaghasználatra vonatkozólag, ugyanúgy lehet passzívházat építeni polisztirolból, mint szalmabála felhasználásával, vagyis egy bioház vagy egy ökoház egyben passzívház is lehet. Jelenleg a passzívház képviseli az energiahatékony építészet csúcsát.

– Magyarországon mióta használják a passzívház kifejezést, mióta terjedt el ez az építészeti megoldás?

– 2006-ban találkoztam először a passzívház kifejezéssel németnyelvű internetes oldalak böngészése közben. 2007-ben alakult a Magyar Passzívház Szövetség, 2008 februárjában tartottuk az I. Magyar Passzívház Konferenciát a Műegyetemen. Ez a rendezvény adta talán az első nagyobb visszhangot a passzívházak megismerése területén.

– Vannak olyan építészek, cégek, akikre úttörőként tekinthetünk?

– A Magyar Passzívház Szövetség tagjai közül többen már a szövetség megalakulását megelőzően is elkötelezték magukat az energiahatékony építés mellett. Ám hazánkban, az akkor még kedvezőbb földgázár nem sarkallta igazán a megrendelőket, hogy kellő figyelmet szenteljenek az épületek energiafogyasztására. Ugyan helyenként születtek megoldások – pl. Solanova projekt Dunaújvárosban – , ezekből azonban a magyar építéskultúra gyakorlatilag nem profitált. Az igazi áttörést a 2007. után magyar nyelven is egyre-másra megjelenő passzívház vonatkozású szakinformációk jelentették, legyen az szakcikk, weboldal, szakkönyv, konferenciaelőadás vagy tanfolyam.

– Mit tekinthetünk itthon újdonságnak, milyen új megoldásokat? Hol tartanak a világ más országai?

– A passzívházas szemléletmód nálunk még újdonságnak számít. Ugyanígy az építészeti részletrajzok megfelelő, hőhídmentes és légtömör kialakítása sem általános pl. családi házak építése vagy felújítása során. Azok a német és osztrák építészek, akik 2–3 éve passzívházakat terveztek, ma már nulla energiás házakat, illetve plusz energiás házak terveit készítik. Ez a tendencia hozzánk is be fog gyűrűzni, mivel 2020 után már nálunk is csak közel nulla energiaigényű épületeket lehet építeni.

– Ha valaki passzívházban gondolkodik, mik volnának a főbb tanácsai, amire mindenképpen oda kell figyelni, amit semmiképpen nem szabad mellékes feladatnak gondolni?

– Azokat a dolgokat, amivel az építészek, gépészek egyébként is tisztában vannak, komolyan kell venni. A passzívház nem egy forradalmian új eljárásmód, hanem a meglévő technikák széleskörű és konzekvens alkalmazásának a gyümölcse. Minőségi munkát követel mind a tervezés, mind a kivitelezés területén. Példa erre a csomópontok hőhídmentes és légtömör kialakítása. Érdemes áldoznia az építtetőnek ezen részletrajzok elkészíttetésére, mert ha a tervező nem tervezi meg, akkor a kivitelező sem fogja megfelelően elkészíteni. Mivel a légtömörség értékét Magyarországon törvény még nem szabályozza, az tanácsolható minden építtetőnek, hogy szerződésben állapodjon meg a kívánt légtömörségi szint értékéről a kivitelezővel és ragaszkodjon ezen érték méréssel való igazolásához.

– Vannak-e külön törvények, szabályok, szabványok, amik a passzívház építésére vonatkoznak?

– Egy épületnek három kritériumnak kell megfelelnie, hogy passzívháznak lehessen nevezni: a fűtési energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/(m2év), az összes primerenergia- felhasználása a 120 kWh/(m2év) értéket nem lépheti túl és a légtömörsége (n50-érték) nem lehet nagyobb, mint 0,6 1/h. Több előírás vagy törvényi szabályozás ezzel kapcsolatban nincs. Bárki tervezhet passzívházat, bárki építhet passzívházat, bárki lakhat passzívházban.

Azt gondolják a legtöbben, hogy aki passzívházban él, az különc, öko-őrült ember, akiknek a házai a kívülállók számára elérhetetlenek, megközelíthetetlenek. Ez azonban egy tévhit. Passzívházak bármilyen építészeti stílusban kivitelezhetőek: nem az épület formája, hanem a minősége meghatározó. Némi odafigyeléssel jelentős energiamegtakarítás válik elérhetővé.

– Mennyire figyelik és követik a külföldi példákat? Gondolok itt a PHPP energetikai számítási módszerére.

– A külföldi példák azt mutatják, hogy minden épülettípust meg lehet építeni passzívházként, nem szükséges egy adott mintát másolni. A már megvalósult példák legnagyobb haszna, hogy alátámasztják az adott anyagok és technikai megoldások alkalmazhatóságát. Mivel egy passzívházban a gépészet tudatosan nem kerül túldimenzionálásra, nem építenek be szükségtelen tartalékokat, a pontos méretezés elengedhetetlen. Az általánosan használt épületenergetikai számítási eljárásokhoz képest a passzívházaknál alkalmazott PHPP-számítás kifinomultabb eljárásrendszere az extrém energiahatékony épületeknél jobban megközelíti a tényleges fogyasztási értéket, ezért hazánkban is ezt az eljárást követik a tervezők.

– Ki lehet tagja a Magyar Passzívház Szövetségnek? Mik a szövetség eddigi eredményei?

– A Magyar Passzívház Szövetség nyitott szervezet, tagjai túlnyomórészt a passzívházak és az energiahatékony építészet elterjedését segíteni kívánó vállalatok, tervező irodák, kivitelezők és intézmények. A tagfelvételhez két ajánlóra van szükség, a részleteket mindenki megtalálja az egyesület honlapján, a www.mapasz.hu internetes címén. A MAPASZ számos konferenciát szervezett, illetve számos konferencián vett részt, legjelentősebb rendezvénye az idén már 4. alkalommal megrendezésre került Magyar Passzívház Konferencia. A Magyar Építőanyagipari Szövetség tagjaként részt vett a Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi program kidolgozásában, jelentős lobbi szerepet játszik az energiahatékony építés minél gyorsabb és széleskörűbb elterjesztése érdekében. A Szövetségnek jelenleg 51 cég, illetve magánszemély a tagja.

Tábori Zsuzsa