Hódít a rodeó Magyarországon is
A Magyar Rodeó Egyesület az egyetlen szervezet Magyarországon, amely az amerikai bikarodeó szabályait és struktúráját alapul véve rodeó-versenyeket és show műsorokat szervez élő állatokkal. Hazánkban is lehetôség van a sportág kipróbálására, sőt egyesek már profiként űzik ezt a kicsit sem veszélytelen hobbit.
Pár éve hazánkban is elérhető a veszélyekkel teli sportág: a bikarodeó, amelyhez elsősorban bátorságra van szükség. Persze kell hozzá technikai tudás, és sok-sok gyakorlás is, de ettől még a közel egy tonnás állat mindent megtesz azért, hogy megszabaduljon az „utasától”.
A szarvasmarha hím állatot bikának, a heréltet fiatalon tinónak, később ökörnek, a nőstényt tehénnek, a még nem ellett nőstényt üszőnek, a nem ivarérett fiatal állatot borjúnak hívják.
A bikarodeó Magyarországon viszonylag új sportágnak számít, 4 éve rendezték meg az első pénzdíjas versenyt. Azóta a lelkes amatőrök – akik mindössze mintegy kéttucatnyian vannak – rendszeresen összegyűlnek. Egy ideje így már itthon is láthatjuk élőben ezeket a fenevadakat, hiszen a hazai bikák sem maradnak el a külföldi versenyző társaktól. A Magyar Rodeó Egyesület szervezésében több rendezvényt is tartották már hazánkban.
Hogyan alakult ki a rodeózás?
A rodeó egy olyan sport, mely a marhatartással kapcsolatos munkákból alakult ki Spanyolországban, később Mexikóban, az Egyesült Államokban és Kanadában is igen népszerűvé vált. Az USA több államában nemzeti sportként tartják számon.
Gyökerei a XIV. századig nyúlnak vissza. A polgárháború után érkezett el a marhaterelések, nagy ranchek és cowboyok kora. A marhát terelő cowboyok rendszeresen versengtek egymással, innen erednek a rodeó versenyszámai. A rodeó egy professzionális sporttá fejlődött tovább férfiak és nők számára egyaránt, az utánpótlást pedig az ifjúsági rodeószervezetek biztosítják.
Az 1920-as évekre a sport hagyományos eseménnyé vált néhány keleti városban is. New York Cityben, a Madison Square Garden Rodeó néha 30 napig is tartott, amit egy
kéthetes rodeó követett Bostonban, ami országos ismertséget hozott a sportnak.
1929-ben vált hivatalossá, amikor is megalakították az Amerikai Rodeó Szövetséget. Az alapítók azonban nem cowboyok, hanem a szponzorok és a szervezők voltak. Megalkották a szabályokat és a pontrendszert, felügyelték a bíráskodást, és kialakítottak egy korrekt díjazási rendszert. 1939-ben a cowboyok létrehozták a saját szövetségüket, a Cowboy Turtle Associationt (CTA). A CTA elsődleges célja a cowboyok hasznának és hírnevének növelése és az igazságosabb bíráskodás bevezetése volt.
1945-ben a CTA átszerveződéséből alakult meg a mai Professional Rodeo Cowboys Association (PRCA), ahol végül szabványosították a versenyszámokat és egységesítették a szabályokat.
A szarvasmarha párosujjú patás állat, kérődző. Háziasított alakja a házi szarvasmarha vagy házimarha, amely a ma már kihalt őstuloktól származik. A házi szarvasmarhák genetikai állományuk alapján két alfajba sorolhatók. Ázsia nagy területén elterjedt, az úgynevezett „brahman” típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg a világ többi részén a púp nélküli közönséges szarvasmarha a megszokott. A házi szarvasmarhát korábban az őstuloktól eltérô, külön fajnak tartották.
Szigorú szabályokat kell betartani
A bikarodeó lényege, hogy a versenyzőknek 8 másodpercig kell fent maradnia a bakoló (ugráló, ideges) bika hátán úgy, hogy közben mindössze az egyik kezükkel kapaszkodnak egy bullrope nevű hámba, amely az állat hasán és hátán fut végig. A versenyző ebbe fűzi be a kesztyűs kezét, amely egy speciális gyantával szinte hozzá van ragasztva. Egy laikusnak a 8 másodperc talán kevésnek tűnik, ám itt másodpercek alatt bármi megtörténhet. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a versenyző ilyenkor a saját életét teszi kockára, hiszen a 800–1000 kilós dühöngő állatok teljesen kiszámíthatatlanok. Ám szerencsére ritkán történnek nagyobb balesetek, és többnyire csak az izgalom marad abban a 8 másodpercben. Aki látott már amerikai bikarodeókat a TV-ben, biztos, hogy rabja lesz az újabb döntőknek is.
A rodeó alatt a ridert három bohóc segíti. Nekik az a feladatuk, hogy megvédjék a versenyzőt, ha esetleg leesett a bikáról. Csak úgy mehetnek a ringbe, ha magukra öltik a védőfelszerelést is. Ha megvan a 8 másodperc, akkor azt egy duda jelzi a versenyzőnek, hogy sikerült teljesítenie a feladatot. Ám csak ekkor jön a neheze, a leszállás. Mivel a több mázsás bika még ekkor is ugrál és pörög, a leszállás sem veszélytelen, hiszen a versenyző fent akadhat a bullrope kötelében vagy bekerülhet az állat lábai közé. Ekkor lépnek közbe a rodeó bohócok, akiknek az a dolga, hogy szó szerint a bika és a versenyző közé vessék magukat és szinte a testükkel védjék meg a versenyzőt a feldühödött bika elől.
A versenyeken hét hivatalos versenyszám van: vad ló betörése, vad ló szőrén lovaglása, bikalovaglás, borjúlasszózás, bika ledöntése, csapatos lasszózás és az egyetlen női versenyszám, a hordókerülés. A versenyszámok pontozása idő vagy bírálás alapján történik. A versenyzők pénzdíjakért küzdenek, minden megnyert dollár egy bajnoki pontot ér, ez alapján számolják ki, hogy ki lesz a világbajnok.
Általában hordóból készült műbikákon gyakorolnak a versenyzők, amiket kézi erôvel lehet mozgatni, és ezeken nagyjából utánozni lehet a bika mozgását előre, hátra, fel és le. Arra is nagyon jól használhatók, hogy ezen elemezzék a hibákat, például, hogy miért nem tudták kioldani a rope-ot, vagy miért csúsztak el oldalra. Sokat segít a felkészülésben, ha az ember rendszeresen lovagol.
Nincs semmi trükk, vagy titkos módszer arra, hogy miként kell sikeresen megülni a bikát, gyakran nehezebb biztonságban földet érni, mint a bikán maradni.
Fontos még, hogy:
– a kolompnak rajta kell lennie a bullrope-on,
– a bullrope-on nem szabad lennie semmilyen akadálynak (csomónak) ami a bikáról való leesését akadályozná,
– ha a bika nem teljesít a tőle elvárható szinten, vagy megáll, a bírák vagy a versenyző új indítást kérhet,
– nem lehet új indítást kérni valamelyik eszköz hibájából (szakadásából),
– a felszerelések kölcsönzése nem megengedett,
– megfelelő ruházatban kell az arénába lépnie: a cowboyok sokat kibíró farmernadrágján és hagyományos mintázatú ingjén kívül viselnie kell egy – a hátán erősített
– védőmellényt, speciális sarkantyút, különleges bőrből készült, a bullrope szorításához kiképzett kesztyűt, western bőrcsizmát, a hagyományosnál kicsit rövidebb, boka felett végződő rojtos lábszárvédőt, úgynevezett chaps-et, illetve még elengedhetetlen eszköz a tradicionális western kalap. Megfigyelhetjük még a sajátos tenyérnyi övcsatot is a ruházat kiegészítőjeként, ami általában valamilyen jellemző western életképet ábrázol kis dombormű formájában, de akár egy frappáns kis szlogen is díszeleghet rajta.
Kizáráshoz vezető okok:
– 8 mp előtti földet érés,
– „Free hand” kezének (amelyik nem a bullropeot fogja) végig a magasban kell lennie, a lábán kívül más testrészével a bikát nem érintheti meg. Szabad kezével önmagához sem érhet.
– ha a bírák túl élesnek találják a sarkantyút,
– ha a versenyző a sarkantyút, vagy a chaps-et a bullrope alá szorítja,
–ha szándékosan a bullrope csomóiba kapaszkodik a sarkantyújával,
– a nem professzionális versenyzőhöz méltó magatartás és obszcén beszéd miatt.
Interjú Nádor Józseffel, a Magyar Rodeó Egyesület elnökével
„Nincs olyan biztosító, aki életbiztosítást kötne ránk!”
A Magyar Rodeó Egyesület Magyarországon egyedülálló módon törekszik az Egyesült Államokból származó sportág, a rodeó meghonosítására. A szervezet tagjai ôrzik a hagyományokat, látványos élôállat bikarodeó versenyekkel népszerûsítik hazánkban e nemes, ámde igen veszélyes sportot. Nádor József, az egyesület elnöke – aki egyébként a Tyuki Ker szarvasmarha kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó Kft. tulajdonosa – adott interjút az MMM Magazinnak.
– Mióta létezik az egyesületük, és milyen céllal alakultak?
– Magyarországon 4 éve kezdôdött ez az ôrület, amelynek három éve szerves része vagyok én is. Elôször, mint Stock Contractor, majd Bull Rider, illetve Bull Fighter-ként próbáltam erôsíteni a csapatot, valamint egyesületet alakítottunk, a Magyar Rodeó Egyesületet, amelynek elnöke lettem. Számunkra kihívás is volt mindez (mint a veszélyt értem), de elsôsorban a sport megteremtése, illetve népszerûsítése a fô célunk.
– Magyarországon milyen kultúrája van a rodeónak és mennyi érdeklôdôt tartanak számon?
– Az elmúlt időszakra visszatekintve, ami még egy rövid terminus, próbáltunk az ország több térségében rodeó-versenyeket rendezni, ezáltal megismertetni az emberekkel ezt a kultúrát, megszerettetni ezt a sportot. Versenyzôk, illetve segítôk összességében 200-an lehetünk. A visszajelzések arra utalnak, hogy jó úton haladunk a sport mind szélesebbel terjesztésében.
– Milyen rendezvényeik vannak?
– Ebben a sportágban a szereplők, illetve versenyzôk többsége a Western sportban érdekelt, illetve lovas szakember, valamint a szarvasmarha szeretete többünk génjeiben megvan. Évek óta évente hat komoly versenyt tartunk az ország több helyszínén. A tavalyi év fináléja a Papp László Sportarénában rendezett Közép-Európa Kupadöntô volt, amit mi rendeztünk meg.
– Ha valaki érdeklôdik a sport után, mit kell tennie? Önök miben tudnak neki segíteni?
– Elôször a társasággal kell megismerkednie, valamint egy tanfolyamon kell részt vennie, ahol megismertetik ôt az alapvetô szabályokkal, megtanítják a bikák tiszteletére, alkalmassá teszik a szabályok spontán alkalmazására. Ezután jön a gyakorlat, testközelbôl megismerik a rodeó bikákat és megpróbálhatják megtanulni a rodeó csínját-bínját.
– Az állatokat erre a sportra tanítani kell, be kell idomítani?
– Ezt sem tanítani, sem idomítani nem lehet. Ezek a mozdulatok, ehhez a sporthoz kellô mozgások a genetikájukban kódolva van. Ezt ránézésre sosem tudjuk meg, mert csak akkor látjuk a mozgását, ha kipróbáltuk. Ebbôl adódóan nagyon sok szarvasmarhát, ezen belül bikát próbálunk ki ehhez a sporthoz.
– Úgy hírlik, a rodeózás igen veszélyes sportág. Milyen hátulütői vannak, és mire kell mindenképpen felhívni a figyelmet?
– Nemcsak úgy hírlik, hanem az is… Aki ezt meglátja élôben, annak az adrenalinszintje oly módon megemelkedik, hogy ezt még egyszer meg akarja nézni. Mi sem bizonyítja jobban, hogy milyen veszélyes ez a sport, hogy nincs olyan biztosító, aki életbiztosítást kötne ránk, mint versenyzôkre.A sport hátrányai a különféle sérülések: csonttörés, izomszakadás, rándulás.
– Az állatvédők sok helyen támadják a sportágat. Mi az álláspontjuk ezzel kapcsolatban?
– Az állatvédôk kezdetek óta nyomon követik a rodeó életét, mivelhogy nagyon sok támadást kapunk az emberektôl és ezeket nekik kell felülbírálni, kivizsgálni. Nagyon sok közösen eltöltött idô bizonyította azt, hogy az állatvédôk jelenlétükkel a rodeó léte mellé tették le a voksukat, mert testközeli tapasztalatok alapján megbizonyosodtak arról, hogy itt az állatnak semmilyen maradandó sérülést, sem a rodeóval és, sem egy körülbelül 70 kilós emberrel, nem lehet okozni.
– Mire készülnek a jövôben? Hol találhatjuk meg Önöket?
– A sportág minél nagyobb népszerűsítésére készülünk, illetve szeretnénk megrendezni a Közép-Európa Kupa fordulóját Szlovákiában is. Valamint nálunk több helyszínen elődöntővel és a döntővel is készülünk.
Jelenleg a www.tyuxirodeo.hu oldalon találhatnak meg minket, mely a közeljövôben átalakításra, bôvítésre kerül.
Radics Márk