Újraéled a Ruttkai Éva Színház

16 éves születésnapjára legendás épületbe költözött a Társulat nélküli Társulat

                Mire lapunk megjelenik, talán már minden a helyére kerül a legendás díváról elnevezett Ruttkai Éva Színház új épületében. Szalai Zsolt direktor napról napra azon fáradozik, hogy a 16 éves magánszínházát újra megnyithassa a nagyközönség előtt.

              Pedig nincs könnyű dolga, ugyanis mindent saját erejéből, pénz nélkül kell megoldania. Előző helyükről, a Nagykörútról önhibájukon kívül kellett távozniuk, jelentős anyagi veszteséggel, amit más okozott nekik. A hit olyannyira segített azonban, hogy az egykori Bányász Színházban, későbbi Déryné Színházban, Józsefvárosi Színházban lett újra otthona a Társulat nélküli Társulatnak – természetesen Ruttkai Éva Színház néven.

                Várják a felajánlásokat A színház ezentúl is várja és elfogadja a tárgyi, fizikai és anyagi felajánlásokat. Legyen az akár megmaradt építési anyag, csempe, festék, tapéta, ragasztó, de a jelmez és kelléktár is várja a háztartásban már nem használt tárgyakat, ruhákat, cipőket, kiegészítőket, és egyéb kacatnak ítélt holmikat!

              – Az épületet romokban vettük át, szinte használhatatlan állapotban. Beázások, csőrepedések, beomlott falak mindenhol. Teljesen vissza kellett bontani mindent, majd elölről felépíteni. A felújítás százmilliós nagyságú, melyet termékbéli támogatásokból szedünk össze. Itt köszönném meg azt a rengeteg felajánlást, amit ez ideig kaptunk különféle cégektől (a Praktikernek, a Poli Farbe-nak…..), és nem utolsó sorban természetesen a közönségünknek is, akik az évek során rengeteg tárgyat, ruhát, bútort adományoztak a színháznak. Ezúton is szeretném kérni, hogy semmit ne dobjanak ki a kedves Olvasók sem! Nem is tudják elképzelni, hogy egy-egy darabban mi mindent tudunk hasznosítani az Önök megunt tárgyaiból! Ami másnak lom, az nekünk kincs – mondta lapunknak a direktor.

             – A lényeg, hogy szeretnénk egy nem hétköznapi, de ugyanakkor egy élhető és szerethető, mindenben egyedi színházi miliőt kialakítani – tette hozzá Szalai Zsolt.

            Szavait mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a felső szinten már most jól látszik, hogy mennyire egyedi lesz újra a Ruttkai. Az emeleten igazán különleges tárgyak, emlékek és berendezések kaptak helyet. A direktor szobájának egyik sarkában Cyrano jelmeze található egy bábun, amely Nagy Miklós kedvenc szerepének jelmeze volt. Körülötte fotók és relikviák, ami később átkerül a színészmúzeumba. Esztergályos Cecília művésznő kerámiái mellett rengeteg díj és a színésznagyságokról elnevezett utcanév tábla is helyet kapott a sztáröltözők között. Az igazgatói iroda, a konyha és a titkárság mellett egy polgári színésztársalgó is berendezésre került a mini labirintusban.

                Géczy Dorottya erőt energiát és időt nem kímélv járult hozzá a felújításokhoz. A Ruttkai Éva Színház örököS tagja, Jászai-díjas, Nagy Miklósdíja színésznő művészi feladatai mellett lelkesen kereste a szponzorokat, segítőket.

16 éves lett a színház

           Szalai Zsolt, aki barátjával – az azóta már sajnálatos módon elhunyt Nagy Miklóssal – alapította meg magánszínházát, a 16. születésnapjukat az ünnepélyes megnyitóval akarta megünnepelni az új helyükön, a Kálvária téren. Sajnos, a munkálatok csúszása miatt az évfordulót felújítás közben kellett megünnepelni. Novemberre azonban már vörös szőnyeges, csillogó nyitást ígér az igazgató, december elejére pedig már bemutatókat is a most még javában festett és mázolt Ruttkai Éva Színházban.

              – Ebben a házban Fedák Sári, Honthy Hanna, a Latabárok és Rátonyi, valamint a Ruttkai Éva Színház meghatározó személyisége, Szerencsi Éva is játszott, ezért a falakban csodálatos szellemiség van. De itt kezdte pályafutását Kassai Ilona, Géczy Dorottya, Gyulányi Eugénia, korunk legidősebb ma élő színésznője is, aki 95 éves és hamarosan színházunkban is újra színpadra áll. Úgy érzem, a negyedik költözésünkkel végre végleges otthonra találtunk! – vélekedett a direktor a 300 férőhelyes nézőterű teátrumról.

             – Ennyi év már egy ember életében is meghatározó. Egy színházéban még inkább – fogalmazott Szalai Zsolt, a Köztársasági Elnök Aranyérmével és Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett, Herceg Csilla- és Nagy Miklós-díjas alapító igazgató.

              – 16 évvel ezelőtt Nagy Miklóssal azért választottuk Ruttkai Éva nevét, mert fontosnak tartottuk – már akkor is, azt a művészi, emberi alázatot, tartást, izzó lobogást, mélységet, szárnyalást és még oly sok mindent, amit Ő ezen a pályán, ebben a szakmában, ezen a világon jelentett. Nekünk, színházban élőknek, s mindenkinek, aki a nézőtérről figyelhette, leshette, csodálhatta.

A Ruttkai Éva Színház története

              Szalai Zsolt, a Ruttkai Éva Színház igazgatója kezdetben a József Attila Színház jegypénztárosa volt, később a Játékszín szervezője, majd a Szervezési osztály vezetője lett. Az ő ötlete alapján ezt követően nem sokkal később megalapították Nagy Miklós színművésszel közösen a Ruttkai Éva Színházat először Kispesten.

              – 1994. október 8-án ünnepélyes keretek között megnyitottuk a teátrumunkat. Az eseményen részt vett Posta Irén, Benkő Gyula, Kútvölgyi Erzsébet, Bencze Ilona és sokan mások. Hegedűs D. Géza mondta a köszöntő beszédet, Turay Ida vágta el a szalagot. Tele volt velünk a sajtó – mondta el az igazgató. Egy hónapot töltöttek Kispesten. Sajnos rövid ideig tartott az öröm. Önhibájukon kívül költözniük kellett.

Ezután következett az „Üllői út 45. III. emelet (lift van!)”

             – Az Ámon Zsuzsa vezette, a már akkor haldokló Dominó Színpadot találtuk meg az Üllői út 45-ben, és tényleg volt lift, ahogy később a szlogenünk is szólt – tette hozzá Zsolt.

            Évekig sikeres darabok futottak ezután a különleges, családias hangulatú színházban. A színművészek mellett sztárfellépők is színesítették a repertoárt. Bátor vállalkozás volt, de aztán örökre legördült a függöny az Üllői úton. Privatizálták az épületet és a színházunk ismét költözésre kényszerült.

              – Szerettük volna abbahagyni az egészet, aztán Miklóssal mégis úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozunk valami újjal. Ekkor találtunk rá a Nyugati mellett az egykori Szikra, majd Metró mozira. Ez nagy kihívás volt, ugyanis egy közel száz férőhelyes színházterem után egy ötszáz férőhelyes színházban nem könnyű újra kezdeni. Az élet másképp akarta azonban. Mi 2006 májusában szerettük volna kellemes ünnepi hangulatban lezárni ezt a korszakot. Nagy Miklós azonban megelőzött. 2006. január 9-én agyvérzésben végleg itt hagyott bennünket. Valójában elköltözött a színház motorja, vagy mondhatnám a lelke. A függöny a gyászoló barátok előtt gördült le utoljára. A sors kegyetlen fintora, hogy Miklós 2005. december 31-én Ruttkai Éva születésnapján lépett utoljára színpadra, 2006. január 4-én a színházban lett rosszul. Hiába minden áldozatos orvosi és ápolói közbenjárás, az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Január 25-én temettük, és másnap aláírtam az új játszóhelyünkkel kapcsolatos szerződést. Nem is tudtam, mit kezdjek egyedül ezzel az óriási mozival. Miklós nélkül csupán tátongó üresség volt számomra. Soha nem szerettem igazán – fogalmazott az igazgató úr, ám a sok-sok bíztató szó és lelki támogatás segített az újrakezdéshez. A mozi sajnos nem tűnt megfelelő helynek, ráadásul egy vállalkozó, aki társult az üzleti részhez, olyan helyzetet teremtett, hogy újra költöznünk kellett – nyilatkozta Szalai Zsolt.

               Így kerültek a jelenlegi épületbe. Pályázat útján, egyhangú döntés alapján, 20 évre megnyerték a volt Józsefvárosi Színház épületét.

  1. augusztus 13-án a Baross utca 127. (késôbb Kálvária tér 6.) szám alatt Micsei F. György igazgatásával megnyílt a Józsefvárosi Színpad. A színház élete rövidnek bizonyult, hiszen a tízes években elsôsorban a némafilmek vonzották a fiatalokat, így nemsokára mozivá alakították az épületet.

               – Újabb kihívások és kemény akadályok gördültek a csapatunk elé. Kollégáimmal időt és energiát nem kímélve, nekikezdtünk a bontási munkálatoknak. Akkor derült ki, hogy az épület rémisztőbb állapotban van, mint amit a bejárás során tapasztaltunk. De ez sem szegte kedvünket. Géczy Dorottya, Esztergályos Cecília, Geszty Glória, Paor Lilla és Bálint Antónia művésznők segítségével elkezdtünk szponzorokat és támogatókat keresni. Magunk sem gondoltuk volna, hogy még vannak elhivatott, kultúra iránt érzékeny emberek. Így találtunk például villanyszerelő, szobafestő-mázoló, kőműves szakembereket, és cégeket, akik önzetlen segítségükkel, valamint bartell-szerződés keretében elkezdték a látványos munkálatokat. Egyelőre még folynak a tatarozási munkák a Kálvária téren, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy hamarosan felgördülhessen a függöny immár a negyedik, és remélhetőleg végső játszóhelyünkön – zárta szavait Szalai Zsolt direktor úr.

Nagy Miklós (1957–2006)

Nagy Miklós 1957. március 6-án született, 1983- ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Attól az évtől 1994-ig a József Attila Színház tagja. 1994-től a Ruttkai Éva Színházban alapító színművészigazgató, rendező. Színészként szerepelt a Szárnyalás című filmben. Rendezője és szereplője volt többek között a Charley nénje, a Cyrano, a Hippolyt, a lakáj, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címû daraboknak. 2005. december 31-én Ruttkai Éva születésnapján lépett utoljára nyilvános közönség elé. 2006. január 4-én az Üllői úti színházban lett rosszul, egy jókedvű ebéd közben érte agyvérzés, kórházba került, ahol még éjjel két életmentő agyműtéten esett át. Hiába a szakszerű orvosi beavatkozásnak, az odaadó nővéri törődésnek, 2006. január 9-én átszerződött az égi társulathoz. Mindösszesen 49 évet élt. Megalakulásunktól, halálának napjáig azt csinálhatta, ami mindennél fontosabb volt számára: A SZÍNHÁZ! A Művészurat, a Ruttkai Éva Színház sajáthalottjaként, 2006. január 25-én a Farkasréti temetô művészparcellájába helyezte végső nyughelyére.

Radics Márk